A hatodik alkalommal megjelent uniós igazságügyi eredménytábla 68 témakörben ismerteti a tagállamok igazságügyi rendszereinek teljesítményét jelző mutatókat. A közzétett adatokból megállapítható, hogy Magyarország – igazságügyi rendszerének jelenlegi működési feltételei és teljesítménye alapján – 33 mutató esetében sorolható a tagállamok első harmadába, 7 mutató esetében ugyanakkor csak a harmadik harmadban foglalhatunk helyet.
A 28 uniós tagállam adatait összesítő igazságügyi eredménytáblán a tagállamok képzeletbeli sorrendjében Magyarország az első helyen (vagy a legjobb azonos teljesítményszintet elérők között) szerepel:
- Az igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó jogalkotási és szabályozási tevékenység;
- A közigazgatási ügyek eldöntéséhez szükséges idő;
- Az elektronikus lehetőségek rendelkezésre állása;
- Az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának népszerűsítése és ösztönzése;
- Az ügykezeléshez és a bírósági tevékenységek statisztikájához rendelkezésre álló IKT, A határidőkre vonatkozó standardok;
- Az ügyhátralék meghatározása, ellenőrzése és nyomon követése;
- Az ügy előrehaladásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó standardok terén.
A második-harmadik Magyarország:
- A folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma;
- Az uniós védjegyekkel kapcsolatos védjegybitorlási ügyek átlagos hossza;
- A fogyasztóvédelem tárgyú bírósági felülvizsgálatok átlagos hossza (a 2013-2016-os évek átlagában);
- A felekkel és a sajtóval való kommunikációra vonatkozó bírói képzések;
- A bírósági tevékenységek nyomon követésének és értékelésének elérhetősége;
- A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések, valamint
- A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések nyomon követése;
- Az elektronikus hírközléssel kapcsolatos felülvizsgálati ügyek átlagos hossza;
- Az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos online információk elérhetősége;
- A közösségi média használata;
- A bíróság pénzügyi forrásainak meghatározására vonatkozó kritériumok vonatkozásában.
A negyedik-kilencedik Magyarország a tagállamok rangsorában:
- Az első fokon folyamatban lévő polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek száma;
- Az IKT-eszközök bíróságok és ügyvédek közötti használata;
- Az uniós jogi vagy egy másik tagállam jogáról szóló továbbképzésben részt vevő bírák száma;
- A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb (nem büntető)ügyek eldöntéséhez szükséges idő;
- A közigazgatási ügyek eldöntéséhez (az első fokon) szükséges idő;
- A bíróságokkal kapcsolatos (GDP-arányos) államháztartási összkiadások;
- A bírák száma;
- A női bírák aránya;
- A folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek száma;
- A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek eldöntésének aránya tekintetében.
A kevésbé jól teljesítő tagállamok között, a 23-28 helyen szerepel Magyarország az uniós eredménytábla szerint:
- A polgári és kereskedelmi peres ügyek eldöntésének aránya;
- A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összkiadások volumene;
- A bíróságok és a bírák cégek által érzékelt függetlensége;
- A pénzmosással kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hossza;
- Az igazságszolgáltatás vállalkozások által érzékelt függetlensége;
- A költségmentességi jövedelemküszöb szintje vonatkozásában.
Az uniós igazságszolgáltatási eredménytáblába a mutatók többségében az Egyesült Királyság (a tervezett kilépésre tekintettel), illetve Németország (a tartományonként eltérő igazságügyi gyakorlatra hivatkozással) nem szolgáltatott adatokat. Magyarország részéről az adatszolgáltatás csupán egyetlen mutató esetében maradt el: Az igazságszolgáltatás bírák által érzékelt függetlensége 2017-ben végzett uniós felmérésében nem vettünk részt.
Bővebben a 2018-as uniós igazságügyi eredménytábláról, annak érkételési szempontjairól: