A hatodik alkalommal megjelent uniós igazságügyi eredménytábla 68 témakörben ismerteti a tagállamok igazságügyi rendszereinek teljesítményét jelző mutatókat. A közzétett adatokból megállapítható, hogy Magyarország – igazságügyi rendszerének jelenlegi működési feltételei és teljesítménye alapján – 33 mutató esetében sorolható a tagállamok első harmadába, 7 mutató esetében ugyanakkor csak a harmadik harmadban foglalhatunk helyet.

A 28 uniós tagállam adatait összesítő igazságügyi eredménytáblán a tagállamok képzeletbeli sorrendjében Magyarország az első helyen (vagy a legjobb azonos teljesítményszintet elérők között) szerepel:

  • Az igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó jogalkotási és szabályozási tevékenység;
  • A közigazgatási ügyek eldöntéséhez szükséges idő;
  • Az elektronikus lehetőségek rendelkezésre állása;
  • Az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásának népszerűsítése és ösztönzése;
  • Az ügykezeléshez és a bírósági tevékenységek statisztikájához rendelkezésre álló IKT, A határidőkre vonatkozó standardok;
  • Az ügyhátralék meghatározása, ellenőrzése és nyomon követése;
  • Az ügy előrehaladásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó standardok terén.

A második-harmadik Magyarország:

  • A folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma;
  • Az uniós védjegyekkel kapcsolatos védjegybitorlási ügyek átlagos hossza;
  • A fogyasztóvédelem tárgyú bírósági felülvizsgálatok átlagos hossza (a 2013-2016-os évek átlagában);
  • A felekkel és a sajtóval való kommunikációra vonatkozó bírói képzések;
  • A bírósági tevékenységek nyomon követésének és értékelésének elérhetősége;
  • A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések, valamint
  • A bíróságokat igénybe vevők vagy a jogi szakemberek körében végzett felmérések nyomon követése;
  • Az elektronikus hírközléssel kapcsolatos felülvizsgálati ügyek átlagos hossza;
  • Az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos online információk elérhetősége;
  • A közösségi média használata;
  • A bíróság pénzügyi forrásainak meghatározására vonatkozó kritériumok vonatkozásában.

A negyedik-kilencedik Magyarország a tagállamok rangsorában:

  • Az első fokon folyamatban lévő polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek száma;
  • Az IKT-eszközök  bíróságok és ügyvédek közötti használata;
  • Az uniós jogi vagy egy másik tagállam jogáról szóló továbbképzésben részt vevő bírák száma;
  • A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb (nem büntető)ügyek eldöntéséhez szükséges idő;
  • A közigazgatási ügyek eldöntéséhez (az első fokon) szükséges idő;
  • A bíróságokkal kapcsolatos (GDP-arányos) államháztartási összkiadások;
  • A bírák száma;
  • A női bírák aránya;
  • A folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek száma;
  • A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek eldöntésének aránya tekintetében.

A kevésbé jól teljesítő  tagállamok között, a 23-28 helyen szerepel Magyarország az uniós eredménytábla szerint:

  • A polgári és kereskedelmi peres ügyek eldöntésének aránya;
  • A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási összkiadások volumene;
  • A bíróságok és a bírák cégek által érzékelt függetlensége;
  • A pénzmosással kapcsolatos bírósági ügyek átlagos hossza;
  • Az igazságszolgáltatás vállalkozások által érzékelt függetlensége;
  • A költségmentességi jövedelemküszöb szintje vonatkozásában.

Az uniós igazságszolgáltatási eredménytáblába a mutatók többségében az Egyesült Királyság (a tervezett kilépésre tekintettel), illetve Németország (a tartományonként eltérő igazságügyi gyakorlatra hivatkozással) nem szolgáltatott adatokat. Magyarország részéről az adatszolgáltatás csupán egyetlen mutató esetében maradt el: Az igazságszolgáltatás bírák által érzékelt függetlensége 2017-ben végzett uniós felmérésében nem vettünk részt.

Bővebben a 2018-as uniós igazságügyi eredménytábláról, annak érkételési szempontjairól:

Uniós igazságügyi eredménytábla 2018 – Hozzáférhetőség, erőforrások, értékelési eszközök, standardok Európában