2019. július 15-én, a Bíróságok Napjával kezdetét veszi a bíróságokon a törvénykezési szünet, amely 2019. augusztus 20-ig tart. A törvénykezési szünet tartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.

150 éve annak, hogy létrejött az önálló bírói hivatás. 1869. július 15-én hirdették ki a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt, amely megalapozta a mai, XXI. században is működő bírósági szervezetet.  2000. június 24-én döntött arról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, hogy a törvény kihirdetésének évfordulóját  a bírók és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja.

Július  15-e, a  Bíróságok Napja  2008-tól  munkaszüneti nap, ezért minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás. A  nyomozási bíró ugyanakkor a haladéktalan intézkedést igénylő ügyekben ezen a napon is eljár, többek között ügyészi indítvány esetén  dönt a  letartóztatásokról.

Az ítélkezési szünet ideje alatt a bíróságok a megszokott munkarend szerint továbbra is nyitva állnak, a bírósági kezelőirodák ezen időszakban is változatlanul tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, benyújthatják a beadványaikat, felvilágosítást kérhetnek és az iratokba is betekinthetnek.

Azonban a polgári perrendtartásban előírt általános szabályok szerint az ítélkezési szünet időtartama nem vehető figyelembe az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidők számításakor.  Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

A jogszabály ugyanakkor több kivételt is meghatároz, ezek során nem lehet figyelmen kívül hagyni a szünet idejét. Ilyen például, ha törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő, továbbá nem lehet alkalmazni, ha a felek ezt közösen kérték vagy a törvény kizárja az alkalmazását.

A büntető ügyszak esetén az ítélkezési szünet időtartama a határidők számítását nem érinti, és a tárgyalások kitűzését befolyásoló eljárásjogi előírás sincs. A büntető bírák ez idő alatt is eljárnak az előállításos ügyekben és döntenek a kényszerintézkedések tárgyában.