November 12-én tart előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamás ügyében, akinek 12 év fegyházbüntetést „ajánlott” az ügyészség, amennyiben beismeri a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetését. De mit is jelent az előkészítő ülés? Mit eredményez a terhelt beismerése? A beismerés egyfajta alku?
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.). az előkészítő tárgyalás jogintézményét újra értelmezve azt már kötelezővé tette, így az a terhelttel való együttműködés komplex rendszerének részévé vált. A Be. LXXVI. fejezete adja meg az előkészítő ülés szabályozási keretét, mely főszabály szerint nyilvános – azon a hallgatóság valamint a sajtóorgánumok is részt vehetnek. Az előkészítő ülés jelentősége abban rejlik, hogy a vádlott beismerő vallomása esetén elkerülhetővé teszi a tárgyalás megtartását, azonban a bűnösségét nem beismerő vádlott ügye az előkészítő tárgyalást követően tárgyalási szakaszba lép. Az előkészítő ülésen a bíróság bizonyítást nem folytathat le, csupán a további tárgyalások során eszközölt bizonyítás kereteit és annak irányait határozza meg, emellett a bíróságnak lehetősége van a bizonyítékok kirekesztésére is.
Amennyiben a vádlott beismeri a vád tárgyává tett bűncselekményt és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság elfogadhatja a beismerést és már az eljárás ezen szakaszában is meghozhatja az ítéletet, felmentő ítéletet az ügyészségi indítvánnyal szemben azonban nem hozhat. A bűnösségét nem beismerő vádlott és védője lehetőséget kap a vádiratban szereplő tényekkel összefüggésben tett álláspontja ismertetésére. Az előkészítő tárgyalás során a bizonyítás irányainak rögzítése az eljárás időszerűségének és hatékonyságának megtartása érdekében indokolt – így elkerülhető a későbbi tárgyaláson a szükségtelen bizonyítás-felvétel, ezáltal a bizonyítás valóban vitatott kérdésekre, és tényekre szorítkozhat.
Az ügyész, a védő és a vádlott jelenléte az előkészítő ülésen nem jog, hanem kötelezettség. A vádlott felé az ügyész és a védő is intézhet kérdéseket, az előkészítő ülés során eszközölt kihallgatás fő kérdése azonban, hogy a vádlott beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben. Az előkészítő ülésen történő kihallgatás célja, hogy a vádlott a váddal egyezően ismeri-e be bűnösségét – továbbá annak felderítése, hogy a vádirati tényállás mely részeit nem vitatja, illetve a vitatott részekhez kapcsolódóan mik a bizonyítási indítványai. A büntetés mértékére tett ügyészi indítvány megtétele nagymértékben járulhat hozzá az eljárás elkészítő ülésen történő befejezéséhez. Amennyiben a bűnösséget beismerő nyilatkozat bíróság általi elfogadására az előkészítő ülésen sor kerül, a bíróság már nem is szabhat ki hátrányosabb büntetést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz.
Sajtóértesülések szerint az ügyészség indítványában 12 év letöltendő fegyházbüntetést ajánlott Gyárfás Tamásnak arra az esetre, ha beismeri – ő adott megbízást Fenyő János médiavállalkozó megölésére. Fontos kiemelni azonban, hogy az ügyészségnek lehetősége van az előkészítő ülésen a vádlott beismerése hiányában súlyosabb büntetést indítványozni – ösztönözve ez által a vádlottat az együttműködés alternatívájára.
