Egy gyilkosságért 1982-ben elítélt német férfi elnyerte a jogot, hogy nevét eltávolíttassa az online keresési eredmények közül. A német alkotmánybíróság döntése szerint az úgynevezett elfeledtetési jog a súlyos bűncselekmények elkövetőit is megilleti, ha a törvénysértés a távoli múltban történt.

A német férfi a ’80-as években a Karib-térségben egy vitorlás fedlzetén – hajózás közben –  egymás után lelőtt két embert, egyet pedig súlyosan megsebesített. A bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A nagy port kavart esetről könyv jelent meg és dokumentumfilm is készült, amígy az elkövető büntetését töltötte. A férfit 2002-ben bocsátották szabadon és azóta minden erejével azon küzdött, hogy nevét ne lehessen összekapcsolni a bűncselekménnyel.

A Spiegel magazin 1999-ben három cikket jelentetett meg weboldalán az elhíresült ügyről, melyekben a férfi teljes nevét is közölték, és melyek azóta is néhány kattintással könnyedén elérhetőek voltak a Google keresőjében. A férfiban 2009-ben fordult először a kiadóhoz azzal a kéréssel, hogy töröljék a megjelölt írásokból a nevét, ugyanis – mint mondta – az azonosíthatóság sérti a jogait és megfosztja annak esélyétől is, hogy új emberré váljon.

A kiadó nem teljesítette a férfi kérését, így az bírósághoz fordult. Keresete megjárt minden bírósági szintet, végül 2012-ben a német szövetségi bíróság elutasította azzal az indoklással, hogy az információszabadság előrébb való, mint a személyiségi jogok védelme. Ekkor a férfi panasszal fordult a német alkotmánybírósághoz.

A karlsruhei alkotmánybíróság felülbírálta a szövetségi bíróság döntését az Európai Unió Bíróságának egy 2014-es ítéletére hivatkozással. Az unió bírósága a hivatkozott ügyben arra szólította fel a spanyol Google-t, hogy ne dobja fel a keresőmotor azokat a találatokat, melyekben szerepel a bírósághoz forduló spanyol elítélt neve.

A német alkotmánybíróság döntése értelmében mindenkinek joga van a tiszta lappal való  újrakezdéshez, azonban a médiának is joga van ahhoz, hogy utólag ne kötelezzék archivált anyagaiból a nevek eltávolítására. Az indoklás szerint egyensúlyba kell hozni a sajtószabadságot és a személyi adatok védelméhez fűződő jogokat. Ez bűncselekmények esetében azt jelenti, hogy aktuális ügyeknél alapvetően elfogadható jogerősen elítélt személyek beazonosítását lehetővé tévő sajtójelentések közlése, de az elkövető azonosíthatóságához fűződő érdek idővel gyengül.

Amennyiben tehát egy elítéltet zavar, hogy az internetes keresőben a nevére keresve évek múltán is előkerülnek az általa elkövetett bűncselekményről szóló, a nevét is tartalmazó írások, akkor a jövőben a keresőmotorokat szólíthatja fel arra, hogy ne listázzák a találatok között az archív cikkeket.