A Booking.com platformot használó szállás főszabály szerint perelheti az előbbit azon tagállam bírósága előtt, ahol e szállás található, az esetleges piaci erőfölénnyel való visszaélés megszüntetésére kötelezés érdekében. Jóllehet az ekként vitatott magatartás szerződéses jogviszony keretében valósult meg, alkalmazandó rá a „Brüsszel Ia” rendeletben előírt, jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben fennálló különös joghatósági szabály – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-59/19. sz. ügyben hozott ítélet Wikingerhof GmbH & Co. KG kontra Booking.com BV

A Németországban szállást üzemeltető német jog szerinti társaság, a Wikingerhof GmbH & Co. KG, 2009-ben szerződést kötött a Hollandiában székhellyel rendelkező és az online szállásfoglalási platformot üzemeltető holland jog szerinti társasággal, a Booking.com BV-vel. A Booking.com által szolgáltatott mintaszerződésről volt szó, amely többek között előírta: „A szállásadó kijelenti, hogy átvette a Booking.com […] általános szerződési feltételeinek 0208. számú változatát. Az általános szerződési feltételek e változata elérhető online a Booking.com oldalon […]. A szállásadó nyilatkozik továbbá, hogy a feltételeket elolvasta, megértette, és azokkal egyetért. E feltételek a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik […]” Ezt követően a Booking.com többször módosította az e társaság extranetén elérhető általános szerződési feltételeit.

A Wikingerhof írásban vitatta, hogy a Booking.com-mal kötött szerződésbe belefoglalták az általános feltételek azon új változatát, amelyet ez utóbbi társaság 2015. június 25-én a szerződéses partnerei tudomására hozott. Úgy véli, hogy nem volt más választása, mint hogy megkösse az említett szerződést, és hogy eltűrje a Booking.com általános szerződési feltételei későbbi módosításainak hatásait az utóbbinak a szállásközvetítési szolgáltatások és a szállásfoglalási portálok piacán fennálló piaci erőfölénye miatt, még ha a Booking.com egyes magatartásai tisztességtelenek is, és így ellentétesek a versenyjoggal. Ezt követően a Wikingerhof arra irányuló keresetet indított a Landgericht Kiel (kieli regionális bíróság, Németország) előtt, hogy tiltsák el a Booking.com-ot attól, hogy i. a szállásfoglalási platformon az utóbbi hozzájárulása nélkül a Wikingerhof által megadott árat a „kedvezményes ár” vagy „leszállított ár” jelöléssel lássa el, ii. a szerződéses partnerek által e platformon szolgáltatott elérhetőségi adatokhoz való hozzáféréstől a Wikingerhofot megfossza, és iii. az általa üzemeltetett szállás találati listában elfoglalt helyét több mint 15%-os jutaléktól tegye függővé.

A Landgericht Kiel (kieli regionális bíróság) az illetékességének és joghatóságának hiányát állapította meg, amit fellebbezési eljárásban az Oberlandesgericht Schleswig (schleswigi regionális felsőbíróság, Németország) helybenhagyott. Az utóbbi szerint nem állt fenn a német bíróságok 1215/2012/EU rendelet1 („Brüsszel Ia” rendelet) értelmében vett általános joghatósága, mivel a Booking.com Hollandiában rendelkezik székhellyel, sem az 1215/2012 rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében vett szerződéses kötelezettség teljesítésének helye szerinti különös joghatóság, sem pedig az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja értelmében vett jogellenes károkozással vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel, vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügy káreseménye bekövetkezésének helye szerinti joghatóság

A Wikingerhof azt állító felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország), hogy az Oberlandesgericht Schleswig (schleswigi regionális felsőbíróság) tévesen állapította azt meg, hogy a szóban forgó kereset nem tartozik a jogellenes károkozással vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekre vonatkozó joghatósága alá, maga előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett a Bíróság elé. A Bíróságtól azt kérdezik, hogy az 1215/2012/EU rendelet 7. cikkének 2. pontja alkalmazandó-e a felperest és az alperest összekötő szerződéses jogviszony keretében tanúsított meghatározott magatartás abbahagyására kötelezés iránti olyan keresetre, amely azon az állításon alapul, hogy az alperes a versenyjogot megsértve, visszaélt az erőfölényével.

A Bíróság megállapítja, hogy akár az 1215/2012 rendelet 7. cikke 1. pontja a) alpontjának, akár annak 7. cikke 2. pontjának alkalmazhatósága az e rendelkezések által előírt különös feltételek eljáró bíróság által történő vizsgálatától függ. Így, amikor valamely felperes az egyik említett szabályra hivatkozik, az eljáró bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felperes követelései, a nemzeti jogi minősítésüktől függetlenül szerződéses jellegűek vagy éppen ellenkezőleg, jogellenes károkozásra vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményre vonatkoznak e rendelet értelmében. Különösen annak érdekében, hogy a szerződéses felek között megfogalmazott kérelmet az 1215/2012/EU rendelet értelmében vett „szerződéssel kapcsolatos ügyekhez” vagy „jogellenes károkozással kapcsolatos ügyekhez” kapcsolja, az eljáró bíróságnak vizsgálnia kell a jogalapul szolgáló „szerződéses” vagy a „jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel” kapcsolatos kötelezettséget. Így a kereset az 1215/2012 rendelet 7. cikke 1. pontjának a) alpontja szerinti szerződéses igény fogalmába tartozik, ha az alperest a felpereshez kötő szerződés értelmezése elengedhetetlen az utóbbi által az előbbi terhére rótt magatartás jogszerű vagy – éppen ellenkezőleg – jogellenes voltának megállapításához. Ezzel szemben, ha a felperes a keresetlevelében a jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért fennálló felelősség szabályaira hivatkozik, azaz törvény által előírt kötelezettség megsértésére, és az alperessel szemben kifogásolt magatartás jogellenességének értékeléséhez nem tűnik elengedhetetlennek a szerződés tartalmának a megállapítása, a kereset jogalapja az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja szerinti jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek körébe tartozik.

A jelen esetben a Wikingerhof a keresetlevelében a német versenyjog megsértésére hivatkozik, amely minden szerződéstől vagy más önkéntes kötelezettségvállalástól függetlenül általában tiltja az erőfölénnyel való visszaélést. Így az alapügy központi kérdése az, hogy a Booking.com az említett versenyjog értelmében vett erőfölénnyel való visszaélést követett-e el. Márpedig a Booking.com-nak felrótt gyakorlat e jogra tekintettel fennálló jogszerű vagy jogellenes jellegének megállapításához nem elengedhetetlen az alapeljárás feleit kötő szerződés értelmezése, az ilyen értelmezés legfeljebb az említett gyakorlat valóságtartalmának megállapításához szükséges.

A Bíróság megállapítja, – azzal, hogy ezt a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell vizsgálnia – hogy a Wikingerhof keresete, amennyiben az erőfölénnyel való visszaéléstől való tartózkodásra irányuló jogi kötelezettségen alapul, az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja értelmében vett jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek alá tartozik. 

______________________________________________________________________________

1 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).