Mindaddig, amíg a bíróságoknak jogértelmezés útján lehetőségük van olyan értelmet adni egy jogszabályhelynek, mely önmagában nem alaptörvény-ellenes, nem kötelességük magának a mellőzendő jogi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt az Alkotmánybírósághoz fordulniuk – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/953/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria állategyészségügyi tárgyú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal határozatában megállapította, hogy az indítványozó tulajdonát képező méhkaptárak betegséggel fertőzöttek, így a méhcsalád leölését rendelte el. Az indítványozó a jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amely eljárás során a Kúria mint felülvizsgálati bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyzete, és az indítványozó kereseti kérelmét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, mert az ítélet meghozatala során észlelte, hogy a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló FVM rendelet magasabb jogszabállyal ellentétes, és ezért azt döntésénél figyelmen kívül hagyta, ahelyett, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte volna.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében a szövegszerű ellentmondás esetén a miniszteri rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az ne mondjon ellent az ügyben releváns törvényi rendelkezésnek. A bíróságok azon gyakorlata, melynek során egymásnak ellentmondó, de az ügyben elvileg egyaránt releváns jogi rendelkezések feloldását a több lehetségesen alkalmazandó jogi rendelkezés valamelyike alkalmazásának mellőzésével végzik el, nem több, mint pusztán jogértelmezés. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy mindaddig, amíg a bíróságoknak jogértelmezés útján lehetőségük van olyan értelmet adni egy jogszabályhelynek, mely önmagában nem alaptörvény-ellenes, nem kötelességük magának a mellőzendő jogi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt az Alkotmánybírósághoz fordulniuk. Így az Alkotmánybíróság a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.