A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2021. április 19-ig – elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását, akik ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt van
büntetőeljárás folyamatban.

A megalapozott gyanú szerint az egyik terhelt felvette a kapcsolatot a NAV-nál vezető beosztásban dolgozó másik gyanúsítottal és közbenjárását kérte abban, hogy egy – korábban az érdekeltségébe tartozó – cég ellen folyó adóhivatali eljárás mihamarabb lezáruljon. A NAV tisztviselő közölte, hogy ha a cég befizeti az adóhivatal felé fennálló tartozását, akkor el tudja érni az eljárás gyors befejezését, azonban ha ez nem történik meg, akkor megvan az esély arra, hogy a cég ellen folyó vizsgálatot kiterjesztik a társaságot érintő kölcsönügyletekre is. A másik terhelt erre jelezte, hogy a szervezet rendezni tudja az adósságát, ezért a NAV-vezető intézkedni kezdett, ennek következtében a cég ellen indított adóeljárás végül még azelőtt befejeződött, hogy a társaság befizette volna az elmaradását. A tisztviselő a fenti közbenjárásáért egy több mint 340 ezer forint értékű mobiltelefont kapott a másik gyanúsítottól.

Az adóhivatalnál dolgozó gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettének megállapítására lehet alkalmas. A másik terhelttel pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúját közölték.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítésének, az adóhivatali alkalmazott esetében pedig a bűnismétlés veszélye miatt is kérte a terheltek letartóztatásának elrendelését.

A nyomozás kezdeti szakaszban van, a tényállás teljes körű felderítéséhez további nyomozati cselekmények elvégzése szükséges. Az eljárás alapvető érdeke a bizonyítás zavartalan, a terheltek befolyásától mentes lefolytatása, amelynek biztosítására a bíróság kényszerintézkedés elrendelését tartotta szükségesnek.

A rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak rendezett személyi és családi körülmények között élnek. A bíróság álláspontja szerint a bűncselekmény tárgyi súlya és a várható büntetés mértéke önmagában nem alapozza meg a gyanúsítottakkal szemben a szökés, elrejtőzés veszélyét.

A bíróság a bűnismétlés veszélyét sem találta megállapíthatónak, mivel az adóhivatali dolgozó a továbbiakban nem rendelkezik olyan hivatali helyzettel, amely révén újabb, hasonló bűncselekmény megvalósulásától kellene tartani. Figyelemmel a gyanúsított előéletére és személyi körülményeire, a bíróság más jellegű bűncselekmények elkövetésének kockázatát sem tartotta valószínűnek.

Indokolásában a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen eljárásban érintett korrupciós cselekmény tárgyi súlyát elsődlegesen nem – a gyanú szerinti – adott vagyoni előny értéke határozza meg, hanem a passzív vesztegető által megszegett kötelezettség jellege és mértéke, valamint ezzel összefüggésben pedig a befolyásolással érintett eljárás mibenléte. Összességében a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy semmiféle kétség nem férhet hozzá, hogy a cselekmény konkrét tárgyi súlya mindkét gyanúsított esetében a mindennapi bírói gyakorlatban előforduló esetekhez képest szinte példa nélkül álló mértékben kirívó.

A fentieket figyelembe véve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bizonyítás megnehezítése, meghiúsítása veszélyének kiküszöbölése a terheltek esetében jelenleg kizárólag a letartóztatás alkalmazásával biztosítható.

A végzés nem végleges, mert azzal szemben a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be