Az adatvédelmi biztos nem lát alkotmányos problémát a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság parlamenti létrehozásában. Péterfalvi Attila szerint azonban a bizottság adatkezelő tevékenységéről már nem lehet egyértelmű álláspontot elfoglalni.

A Mécs-bizottság keddi ülésén vita bontakozott ki arról, hogy az egyik ellenzéki tag megjelenésével határozatképessé vált testület szavazzon-e a napirendről. Az MDF-es Csáky András, aki az ellenzék részéről egyedüliként vett részt a tanácskozáson azt hangoztatta: csak napirend előtt hajlandó meghallgatni a meghívott adatvédelmi ombudsman beszámolóját és annak tartalmától teszi függővé a bizottság munkájában való további részvételét.

A bizottság országgyűlési létrehozását nem tartja az alkotmányba ütközőnek az ülésen megjelent Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos azonban azt hangsúlyozta, hogy a testület által kezelt adatok nyilvánosságra hozataláról, illetve adatkezelési tevékenységéről nem lehet ilyen egyértelműen fogalmazni. Az ombudsman szerint két alkotmányos jog, a közérdekű adatok nyilvánossága és a személyes adatok védelme áll egymással szemben.

Péterfalvi nem vitatja, hogy az egykori miniszterek és államtitkárok titkosszolgálati tevékenysége közérdekű adatnak tekinthető, de a törvényi szabályozás hiánya miatt ezeknek az adatoknak a bizottság általi kezelését nem tartja jogszerűnek. Az ombudsman szerint törvényre lenne szükség a vizsgálóbizottságok munkájának szabályozására. Ugyancsak szükségesnek mondta egy, a kérdést érintő alkotmánybírósági értelmezés megszületését is.

A szocialista Tóth Károly felvetette a Medgyessy Péter múltját vizsgáló bizottság esetét, amikor a kormányfőnek utólag kellett hozzájárulni adatai parlamenti kezeléséhez. Az MSZP-s képviselő szerint amennyiben ez a másik bizottság esetében elfogadható volt, akkor a Mécs-bizottság számára is megoldás lehet, hogy felszólítsa az érintett egykori kormánytagokat: járuljanak hozzá a rájuk vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához. Tóth felvetette azt is, hogy számára érthetetlen: miben tér el például az ő pedagógusi “mindenki által nyilvánosan megismerhető múltja” mások szintén egyszerű munkavégzésnek minősülő tevékenységétől.

Az ombudsman kijelentette, hogy korábbi nyilatkozatában már kifejtette: Medgyessy Péter neve sem jogszerűen került nyilvánosságra. A kormányfő későbbi hozzájárulása nem törvényesítheti a vizsgálat jogellenes alaphelyzetét. Péterfalvi a másik felvetésre úgy reagált: a köztisztviselők nevét és foglalkozását nyilvános adatnak minősítő jogszabály ebben az esetben nem alkalmazható.