Bár a mákgubó drogalapanyagnak számít és termesztését sok uniós országban tiltják, az EU nem kifogásolta a magyar termesztési és forgalmazási gyakorlatot. Brüsszel szerint a közeljövőben tovább finomodó magyar szabályozás elegendő felügyeletet jelent.

Magyarország az ötödik legnagyobb máktermelő a világon, az egy főre jutó évi 20 dekagrammos mákfogyasztás jelentősnek számít. Bár a világ más országaiban is létezik mákkal ízesített termék – általában péksütemény -, darált töltelékként való használata leginkább a magyarokra jellemző. A különlegesnek mondható étkezési szokás az EU-csatlakozás miatt került előtérbe: a mák ugyanis kábítószernek, illetve gyógyszeralapanyagnak is számíthat, termesztését szigorú szabályokhoz kötik az unió több országában. Az EU tagállamaiban eltérő módon szabályozzák a mák termesztését. Van ország, amelyikben tiltják, Franciaországban és Spanyolországban ellenőrzött körülmények között, szabadon termeszthető. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) elmondták: Brüsszel nem jelezte kifogását a magyar mákszabályokkal kapcsolatban. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák ma szabadon termeszthető Magyarországon – mondta Szenczi Győzőné, az FVM szakértője -, de a mák szalmáját a termelő köteles megsemmisíteni (elégetni), illetve a talajba forgatni, de át is adhatja az ipari mák feldolgozásával foglalkozó ICN Magyarország Rt.-nek. (A cég 2002-től nem veszi át az étkezési mák tokját.) Az étkezési mák termesztésével kapcsolatos szabályokat a közeljövőben módosítják, de a tervezet sem tartalmaz számottevő korlátozást.

  • Az ipari máknak nevezett, magas alkaloidatartalmú növény termelését ugyanakkor szigorú szabályokhoz kötik – hangsúlyozta Szenczi Győzőné. – Vásárlásával és termeltetésével csak meghatározott feldolgozó (az ICN Magyarország) foglalkozhat. A cég a morfin, morfin- és kodeinszármazékok, valamint pszichotróp vegyületek kizárólagos gyártója Magyarországon, s egyike annak a néhány vállalatnak, amely ilyen anyagok gyártásával foglalkozik a világon – mondta munkatársunknak Velenczei Vladimir vezérigazgató-helyettes. Az ICN Magyarország a világ orvosi célra történő morfingyártásának tíz százalékát, Európa morfin-előállításának pedig csaknem harmadát adja. A vállalat szerződéses alapon termeltet mákot az országban, felvásárlási garanciát vállal, valamint vetőmaggal, szaktanácsadással, kidolgozott termesztéstechnológiával látja el a máktermesztőket. Egy kiló mákszalmáért (a mák gubójáért és tíz centiméteres szárrészéért) az idén 280 forintot fizetnek, és ahogy a vezérigazgató-helyettes mondta: öntözés nélkül a hektáronkénti termés általában egy tonna. A szerződött legkisebb terület öt hektár, a termelő köteles a zöld tokos állapottól a betakarításig a máktábla őrzéséről gondoskodni.

Az utóbbi években dinamikusan növekedett a magyar ipari mák termőterülete, de még mindig van növekedési lehetőség, mert a jelenlegi tízezer hektárnyi területnél lényegesen többről, 16 ezer hektárról vásárolhatnák fel a mákszalmát, hogy kihasználhassák a cég mintegy harminctonnás morfingyártó kapacitását. A mákgubóból történő ipari alkaloida kinyerése magyar találmány. Kabay János 1925-ben nyújtotta be első szabadalmát, sikerült olyan módszert kidolgoznia, amellyel a száraz, csépelt mákból is képesek kinyerni a morfint. Kabay 1927-ben alapította az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.-t. A harmincas évek elején a gyár el tudta látni az országot, és exportra is termelt.