“Munkás évet” hagy maga mögött a Hírközlési Felügyelet (HÍF) – mondta kedden Frischmann Gábor. A hatóság elnöke a jövő évi feladatatok közül kiemelte a jogalkotási tevékenységben való részvételt, valamint a vonatkozó törvények keretei közötti piacfelügyeleti tevékenység erősítését.
2002-ben a HÍF működését számos pozitív vélemény, illetve kritika kísérte a szakma részéről – mondta Frischmann Gábor. A testület elnöke az előbbiek közül kiemelte, hogy sokan pártatlannak, következetesnek és a szakmaiság követelményeit szem előtt tartónak minősítették a grémium működését. A kritikai észrevételek közül a testület bátortalanságát, illetve működésének bonyolultságát nevezte meg az elnök. A HÍF idén egy tucat új szolgáltató előválasztó-számot adott ki, illetve 114 bejelentés érkezett hozzá új szolgáltatás beindításáról. Ezek közül 74-et már nyilvántartásba is vettek. Az új szolgáltatások egyébként a teljes hazai hírközlési piacot felölelik az ineternetszolgáltatástól a futárpostáig. Frischmann azt is elmondta, hogy a testület idén két kalózrádiót is megszüntetett. A Hírközlési döntőbizottság (HdB) elé 21 vitás ügy került, közölük csupán kettőt nem rendezett még el a grémium. A HdB határozataival kapcsolatosan két pert indítottak az ügyfelek. Ezek közül egyet megnyert a testület, míg a másik esetben (a Pannon GSM jelentős piaci erővel bíró szolgáltatóvá nyilvánítása) a bíróság felfüggesztette a határozat azonnali végrehajtását.
Frischman a HÍF előtt álló jövő évi feladatok közül kiemelte a jogszabályalkotásban való részvételt, részben az uniós jogharmonizációval összefüggésben. Így például a hírközlési törvény módosítása kapcsán ki kell térni a jelentős piaci erővel bíró szolgáltató kijelölésének módjára, valamint az egyetemes szolgáltatóvá válás rendszerének felülvizsgálatára. A Híf-nél jelenleg is tart a költségelszámolás új módszertanának (LRIC) kidolgozása. Az Index kérdésével kapcsolatban Frischman megjegyezte: nem tartja elképzelhetőnek, hogy számlaszintű auditálás előzze meg az új LRIC kidolgozását. Azonban a HÍF-nek nyomást kell gyakorolnia a szolgáltatókra, hogy elkerülhetővé váljon az, hogy hatalmi szóval mondják ki a költségelszámolás és megosztás alapelveit. Európa országaiban (például Dániában) 2-2,5 évet vett igénybe, mire az ottani hatóság és a szakma meg tudott egyezni a költségelszámolás módszertanában. Ennek a folyamatnak hazánk az elején tart, azaz a hatóság kidolgozza az alapelveket, amelyekről egyeztet a szakmával, összehasonlítva a már meglévő (Westel, Matáv) módszertanokkal. Ezt követően lehet arról szó, hogy közös nevezőre jussanak a vita részesei. Frischmann elmondta még, hogy 2003-tól lehetővé kell tenni a vezetékes viszonylatban a számhordozhatóságot. A mobilhálózatban pedig 2004. január elsejétől kell biztosítani ugyanezt. Kérdésre válaszolva kifejtette: úgy tűnik, hogy a jelenlegi hétszámjegyű rendszer elegendő a feladat megoldásához.
Ismert, hogy Kovács Kálmán informatikai miniszter január elsejei hatállyal két miniszteri biztost (Suhajda Attilát és Kubinyi Imrét) nevezett ki a HÍF-hez. Az Index kérdésére Frischmann cáfolta, hogy közvetlen összefüggés lenne a felügyelet, illetve a HdB működését ért kritikák és a kinevezés között. Az elnök úgy vélekedett, hogy az aktus sokkal inkább a jövőbe mutató szervezeti változásokkal függ össze. Frischman úgy vélekedett, hogy a szaktárca messzemenőkig betartja azt az uniós alapelvet, hogy a szakmai kérdések elbírálását egy szakmai szervezethez telepíti.
