Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Dr. Handó Tünde

2013. január 30. Horváth Eszter, Budapest

2012. január 1-jén kezdte meg működését az Országos Bírósági Hivatal. Dr. Handó Tündével – az OBH elnökével – az elmúlt időszak eredményeiről, nehézségeiről, a jövő kihívásairól, a várható változásokról beszélgettünk.

Hogyan értékelné az OBH munkáját visszatekintve az elmúlt egy évre?

Azzal indítottuk az évet, hogy lendületbe hozzuk a bíróságokat. Ez részben sikerült is. Elindítottunk egy szemléletváltást, egy demokratizálódási folyamatot a szervezetben. Újfajta munkamódszereket vezettünk be, illetve megerősítettünk olyan módszereket, amelyek korábban is léteztek, de eseti jelleggel, vagy nem ilyen széles körben. A jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy a döntési kompetenciák jó része központi hatáskörbe került. A valóságban nem úgy történik ez, hogy én ülök a szobámban és szabályokat alkotok, amiket aztán másnap közlök a bírósági szervezettel. Különféle munkacsoportokat hoztunk létre, vagy egy-egy kompetenciával rendelkező, a témához értő személyt kértünk fel arra, hogy készítsen elő anyagokat. Ezeket rendszeresen kiadjuk észrevételezésre, akár több körben is. Egyre inkább élünk azzal a lehetőséggel, hogy az összegyűjtött észrevételeket is újra visszamutatjuk a bírói karnak. Ez különösen a jogszabály véleményezéseknél fontos. Például amikor a Ptk.-tervezet megérkezett hozzánk, akkor azt már részben célzott kérdésekkel adtuk ki és amikor a válaszok megérkeztek akkor azt az anyagot is bemutattuk. Így mindenki láthatja, hogy honnan, milyen szakaszokhoz, milyen észrevételek érkeztek.

Van e már érzékelhető hatása a bírósági szervezet átalakításának? Teljesültek a remények, és a változásokhoz kapcsolódó elvárások?

Azt gondolom, hogy van – már az ügyfelek számára is – érzékelhető hatás. Az elmúlt 10 évben a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyszerre kellett a bíróságok igazgatásával foglalkoznia és olyan személynek lennie, aki a Legfelsőbb Bíróságot – az igazságszolgáltatás szakmaiságát – méltó helyén tartja. Az igazságszolgáltatást átalakító törvény intézkedései közül az egyik legjelentősebb az volt, hogy a jogegység biztosítását – tehát a szakmai munka felügyeletét, koordinálását – a Kúria jogkörébe utalta, míg a Hivatal dolga, hogy kiszolgáljuk a bírói kart. Az egyik előny az, hogy a Kúria felszabadult és így erre a feladatra tud koncentrálni. A Hivatal pedig gondoskodik arról, hogy megfelelő létszámú állomány álljon rendelkezésre, hogy olyan képzéseket szervezzen, amelyek valóban hasznosíthatóak a mindennapokban, hogy olyan tárgyi eszközöket biztosítson, amik tényleg segítik a munkát.
Ha az állampolgárok által számon tartható előnyökre gondolunk, akkor ki kell emelnem a munkateher munkacsoportot. Az ő feladatuk az volt, hogy térképezzék fel, melyik bíróságon milyen ügyszakban, milyen szinten, milyen munkateherrel dolgoznak a bírák. Ennek jelentősége – a bírák egyenlő munkaterhelése mellett – abban áll, hogy minden állampolgár közel egy időben és azonos szintű ítélkezéshez tudjon hozzáférni. Emellett a munkacsoport azt is vizsgálta, hogy mi az, amit a bírák kell, hogy végezzenek és mi az, amit a segítők – tehát a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők – végezhetnek. Így a többletlétszámot, amit a tavalyi évben kaptunk – ez körülbelül 400 fő volt – optimálisan tudjuk szétosztani a bíróságok között és a bírák a peres ügyeikre tudnak koncentrálni, mivel a szabálysértési, a végrehajtási ügyekkel – tehát azokkal az ügyekkel, amelyek bírósági titkári hatáskörben intézhetőek – kizárólag bírósági titkárok foglalkoznak.

Egy 2013-ban induló uniós fejlesztésünkkel az ügyforgalmi adatok mérését informatikai alapokra helyezzük. Azt szeretnénk lehetővé tenni, hogy az ügy megérkezésekor látható legyen, hogy az adott ügymennyiséget azon a bírósági szinten hány bíró, hány alkalmazott, mennyi időn belül tudja elintézni. Így tervezhetőbbé válnának a létszám-átcsoportosítások és azt is tudnánk modellezni, hogy egy-egy jogszabály-módosításnak milyen következményei lehetnek.

Általában az a célunk, hogy úgy alakítsuk át a bírósági szervezetet, hogy annak szolgáltató jellege erősödjön. A Fővárosi Törvényszéken évek óta működő ügyfélszolgálati iroda példájából kiindulva – eredményes pályázás esetén – a Markó utcában egy ügyfél-tájékoztatási centrumot hoznánk létre, így a felek informatikai alapokon betekinthetnek majd ügyük állásába.

2013. január 1-én kezdték meg működésüket a közigazgatási –és munkaügyi bíróságok. Milyen előkészítő munka kellett az indulást megelőzően?

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok elindítása látszólag nem tűnhet komoly feladatnak, de el kell mondjam, nagyon komoly előkészítő munkát igényelt mind az elnökök, mind pedig az ezzel foglalkozó munkacsoport részéről. Számos jogszabályt, szabályzatot kellett módosítani, útmutatókkal kellet ellátni a szervezési feladatokat illetően az egyes bíróságokat. Azt is komoly számítások előzték meg, hogy mi az az optimális létszám, amivel elindulhatnak a bíróságok, merthogy ennek a különbíróságnak a szerepe az volna, hogy ez a két ügyszak magas színvonalon és időszerűen működjék. A magas színvonalhoz az szükséges, hogy a bírók célzott képzésben részesüljenek, tehát velük a képzési tervekben kiemelten foglalkozunk. Fontos az, hogy a jogegységet illetően a Kúria figyelme is fókuszáltan irányuljon erre a jogterületre. Ezt egyébként segíteni fogja az, hogy létrejönnek a regionális közigazgatási és munkaügyi kollégiumok. Ezek „virtuális” kollégiumok, melyeknek a feladata elsődlegesen az lesz, hogy az ítéleteket gyűjtsék, az újonnan érkezett dömping ügyekben segítsék a bírákat – jogszabályokkal és az európai uniós joganyaggal – tehát, hogy a jogegységet tudják garantálni az első fokú bírósági szint és a Kúria között. Ez egy próbatétel lesz az igazságszolgáltatás egésze számára, mert ezek olyan szervezetek melyeknek az élén nem a szokásos igazgatási hatalommal rendelkező személyek állnak – ezeknek a vezetőknek kifejezetten a szakmára kell koncentrálniuk.

Január 1-től működnek az e-bíróságok is. Van-e már ezek működéséről valamilyen tapasztalatuk?

Eddig egyelőre néhány beadvány érkezett. A rendszer technikailag kiépítésre került. De fontosnak tartjuk, hogy „éles” üzemmódban is teszteljük az esetleges problémákat, és megtaláljuk, hogy hogyan finomíthatnánk és működtethetnénk ellenőrzötten ezt a rendszert. Ezért megkerestük az Ügyvédi Kamarát, hogy amennyiben lehet, az ügyvédek bizonyos típusú ügyekben ilyen módon terjesszék elő a keresetüket – ezen ügyeket végigkövetve, hasznosítható információkhoz jutunk az e-bíróság működéséről. A rendszer azoknak is hasznos lehet, akik ténylegesen nem használják, hiszen bárki rátekinthet arra, hogy milyen formátumban kell egy-egy beadványt, keresetlevelet elkészíteni, valamint hasznos útmutatók vannak az oldalon arról, hogy melyik beadványnak mik a lényegi formai és tartalmi kellékei.

A birosag.hu oldal jelenleg átalakulóban van – új formai felületet indítottunk el. Természetesen ezen is dolgozunk még. A célunk olyan felület létrehozása, amely közvetlen, állampolgároknak szóló, számukra érthető információkat közöl és sokkal jobban bemutatja a bíróságot. Olyan egy-két perces bemutatókkal, filmekkel, képekkel, videókkal szeretnénk bővíteni a honlapon megjelent tartalmakat, amelyek segítséget jelenthetnek.

Miért tartja fontosnak a bírósági mediációt? Milyen eszközeik vannak mediáció a népszerűsítésére?

Németországban a civilisztikai ügyek 50-60% egyezséggel zárul. Ott kötetlen egyeztetéssel kezdődik a tárgyalás, ahol a bíró ismerteti, hogy mik azok a lényegi szabályok, melyek az adott jogesetre vonatkoznak, mi a meghatározó ítélkezési gyakorlat, milyen nehézségekkel járhat egy bizonyítási eljárás – tehát esélyt ad a feleknek arra, hogy ezeket megfontolják. Németországban igen nagy a megegyezési hajlandóság, másfajta jogi kultúra létezik. Én azt szeretném, ha ennek a jogi kultúrának egy erős bástyája tudnánk lenni Magyarországon és segítenénk a társadalmat abban, hogy ezt a vitamegoldási módot megismerjék és használni tudják. Ezért tartom óriási eredménynek, hogy sikerült kialakítani a bírósági közvetítés intézményét. Ez ma hat bíróságon 12 mediátorral működik, de azt remélem, hogy egy-két éven belül valamennyi nagyobb forgalmú helyi bíróságon tudjuk majd biztosítani.

A bírák nyugdíjazásával kapcsolatban született strasbourgi ítélet nyomán várhatóan számos bíró kérni fogja a bírói szolgálati viszony helyreállítását. Milyen feladatot szánnak nekik?

Mindenki vonatkozásában, aki ezt kérte a kinevezési előterjesztés meg fog történni. A kérdés az, hogy ezek a bírók mit szeretnének a jövőben és mit szeretnének azok a bírók, akik nem indítottak peres eljárást, de vannak még terveik a bírói szolgálati jogviszonyukkal, a bíróságokkal. A nyugdíjkorhatárt elért bíró dönthet úgy, hogy – egy nyilatkozat útján – „rendes” bíróként folytatja a tevékenységét a jogszabály szerint meghatározott illetményért. Választhatja azt is – ez a felmentett bírákra vonatkozik – hogy átalány-kártérítést kér, amire egyébként minden foglalkoztatási jogviszonyban lehetőség van a jogellenes megszüntetéshez kapcsolódóan. Vagy választhatják a rendelkezési állományt, ami azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a felső korhatárt el nem érik, de már a nyugdíjra való jogosultságot megszerezik, meghatározott időtartamot munkával töltenek, de az egyéb időben a rendelkezésre állás a kötelezettségük.

Így a bírósági szervezetben többlet erőforrás jelenhet meg. Ezek a bírák részben segíthetik azokat a bíróságokat, amelyek nehéz helyzetben vannak, ügyhátralékkal küzdenek. Elláthatnak központi igazgatási feladatokat is, ami szintén nagyon hasznos lenne. A nyugdíjazott bírók között számosan vannak komoly igazgatási tapasztalatokkal rendelkező kollégák. Egy példát hadd emeljek ki, mégpedig a bírói értékelés rendszerét. A bírókat meghatározott időszakonként komoly vizsgálatnak vetik alá. Ezt mindig kijelölt bírák végzik, akik azonban semmiféle külön képzésben nem részesülnek. A törvény nagyon általános kádenciát ad, ezért itt a módszertannak, az előkészítő anyagoknak, a vizsgálati anyagok szerkezetének lenne jelentősége abban, hogy egységes eljárás szerint történjen az értékelés, és az egyediesítés. Ebben a munkában egy igazgatási tapasztalatokkal rendelkező bíró komoly segítséget jelenthet.

Svájc 1,2 milliárd forinttal támogatja a magyar bíróságok biztonsági és informatikai rendszereinek fejlesztését 2012-ben. Milyen beruházásokat történtek eddig, hol tart ez a fejlesztés?

Részben informatikai, részben technikai-biztonsági berendezéseket szerezhetünk be, átvilágító kapukat, csomag-átvizsgáló berendezéseket. Több nagy forgalmú bíróságon nincsenek, vagy elavultak ezek a berendezések. Ebben az esetben is felállítottunk egy bizottságot, mely összefogja és koordinálja ezt a folyamatot, a közbeszerzési eljárások kiírtuk. Már a pályázati anyagban megjelent az, hogy milyen eszközöket hova szeretnénk rendelni, de az elmúlt év utolsó hónapjait néhány kollégám azzal töltötte, hogy mind az épületeket, mind pedig az épületek biztonsági helyzetét a helyszínen felmérték. Sikerült kialakítanunk egy olyan nyilvántartást, amelyben a biztonsági rendszer személyi feltételeitől, a technikai eszközökig minden szerepelni fog. Így a jövőt illetően is garantálni tudjuk, hogy ezek a fejlesztések egységes minőségben és a legfontosabb helyen történjenek meg.

Van néhány karbantartási-felújítási beruházás, amelyeket évek óta nem tudtuk megvalósítani. Fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk és folyamatosan újított prioritási sorrenddel arról, hogy hol, mire van szükség. Olyan színvonalat kellene nyújtanunk, amihez az élet más területein – egy bankban vagy postán – hozzá vagyunk szokva. Ez is hozzájárul az ügyfelek komfortérzetéhez és nem utolsó sorban ahhoz is, hogy hogyan viselkednek a bírósági épületekben.

Mik a terveik 2013-ra?

Elsősorban folytatnunk kell a már megkezdett folyamatokat. Ezek között vannak – a már említett – épület felújításokkal kapcsolatos munkák, a Kúria költözésével kapcsolatos feladatok. Amikorra a Kúria lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a Kossuth térre, nekünk már készen kell lennünk az épület statikai felmérésével, tudnunk kell, hogy egykor hol, milyen tereket, milyen feladatokra használtak. Szeretnénk egy látogatóközpontot is kialakítani, ami részben a Kúria múltját, részben mai működését mutatná be az érdeklődőknek.

Feladatunk még a Magyar Igazságügyi Akadémia működésének megerősítése és új alapokra helyezése. Szeretnénk, ha a jövőben nemcsak az épület szolgálna a bírák, igazságügyi alkalmazottak képzésére, hanem az intézmény egyfajta koordináló szerepet töltene be. Célunk egy európai regionális képzési bázis kialakítása.

A bírósági integritás területén szeretnénk, ha az etikai kódex újragondolásra és újraírásra kerülne. E tekintetben már felkértem az integritás munkacsoportot és fel fogom kérni a Magyar Bírói Egyesületet.

Szeretnénk a bírói, bírósági életpálya újragondolását is, hiszen ma közel azonos felelősségi körrel, feladatokban járhatnak el fogalmazók, bírósági titkárok, bírósági ügyintézők. Fontos volna, hogy mindenki, aki ezt a pályát választja, előre láthassa az előmenetelét és ezek egymással összehangoltak legyenek.

Új uniós fejlesztéseket szeretnénk még elindítani. Ilyen például a „távoli asztal” projekt. Ez nem csupán a bírák otthon dolgozását segítené. Mivel a bírói kar 80%-a nő, a bíróság optimális működéséhez családbarát munkahelyet kell teremtenünk. Ennek technikai feltételei megvannak, illetve javíthatóak.


Handó Tünde 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-tól 1986-ig a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986–1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991-től kinevezett bíró, 1999. április 15-étől a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Országgyűlés 2011 decemberében az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL