Császár Gergely

2014. május 9. Fábián Erika, Budapest

Legyen szó akár bűnüldözésről, balesetelemzésről, polgári perekről, a gépjármű szakértők részvétele gyakran nélkülözhetetlen. Különleges munkájuk után érdeklődve Császár Gergely műszaki szakértőt kérdeztük a gépjármű szakértés rejtelmeiről.

Mikor van szükség gépjármű szakértőre, ki és milyen ügyekben kéri az Önök szaktudását?

Bíróság, közjegyző, ügyészség, rendőrség és más - jogszabályban meghatározott - hatóság kirendelése alapján, vagy megbízás alapján járunk el. Feladatunk mint az igazságügyi szakértőnek általában, hogy a tényállás megállapítását, szakkérdés eldöntését segítsük az ügyekben a korszerű szakmai ismeretek felhasználásával. Olyan kérdésekben foglalunk állást, melynek eldöntéséhez a bíróságnak, hatóságoknak nincsen meg a megfelelő ismerete.

Meséljen a kezdetekről. Konkrétan milyen területnek a szakértője, s egyáltalán, milyen út vezetett idáig?

Amit én végzek az a gépjármű szakértés, melybe beletartozik a balesetelemzés, járműértékelés, illetve javítás, karbantartás vizsgálata. Ahhoz, hogy valaki gépjármű szakértő legyen, először műszaki egyetemi diplomát kell szereznie, majd a két és fél éves igazságügyi műszaki-szakértői szakmérnöki képzésen kell részt venni. Ha a megfelelő gyakorlati idő is eltelik – ami az én időmben további két és fél év volt, akkor megtörténik a kinevezés. Az általam elvégzett egyetemen három év alapképzés után dönteni kellett, ki milyen szubmodult választ. Én az autógépész szakirányon belül a közlekedésbiztonsági tárgykört választottam speciális stúdiumnak, ahol rengeteg alkalmam volt kísérletek, valós helyzetek során tapasztalatot szerezni és nagyon nagy hasznát vettem később a munkámban az ott szerzett ismereteknek. Az egyetem alatt végzett kísérleteim kapcsán egyebekben a DEKRA-Expert Kft. is megbízott azzal a megtisztelő felkéréssel, hogy az Első Magyarországi Dekra Közlekedésbiztonsági Szimpózium kísérleteinek megtervezésében részt vegyek.

A szakértői kinevezésemet követően a kirendelések nálam gyorsan elkezdődtek. Első két ügyemben egy polgári- és egy büntetőügyben kellett szakvéleményt készítenem. Így utólag visszatekintve, úgy gondolom, megfelelően elláttam ezeket az ügyeket, bár a büntetőügyben talán nem voltam még akkor annyira határozott, mint kellett volna.

Mi lehetett az oka?

Nagyobb felelősséget éreztem a büntetőügyben, s mivel tényleg az első munkák egyike volt, óvatos voltam az egyértelmű nyilatkozat tétellel.

A megbízással vállalt szakértői felkérések és a hatósági kirendelések között jelentős a különbség?

Az a tapasztalatom, hogy sokszor nagy a különbség két magánmegbízás keretében készült szakvélemény között ugyanazon ügy tekintetében, mert a megbízó gyakran elvár bizonyos tartalmat a szakértőtől. Én emiatt magánmegbízást csak úgy szoktam elvállalni, hogy előtte áttekintem a rendelkezésre álló anyagot és egy előzetes véleményt formálok. Ha az tetszik a megbízónak, akkor elvállalom az ügyet felvilágosítva arról, hogy milyen (esetleg a megbízó által elhallgatott) további információk felmerülése változtathatja meg az üggyel kapcsolatos álláspontomat. Emiatt én az elvégzendő munka és a kiadott szakvélemény tartalmában nem szoktam különbséget tenni megbízás vagy kirendelés között, a tényeket kell feltárni. Vannak esetek, amikor a megbízónak a szakértés költsége számít, s kevésbé az, hogy a szakvélemény megfelelő színvonalú, védhető okirat legyen. Pénzintézetek előszeretettel részesítik előnyben az olcsóbb megbízásokat például járműértékelések kapcsán. Néha előfordul, hogy kimondottan az anyagi lehetőségek befolyásolják, hogy a szakvélemény meddig megy el a tények feltárásában. Például, ha megfizetnének egy plusz technikát, ami költségesebb – s melyet a szakértő nem tudja saját költségén vagy a megbízási díj árán finanszírozni -, akkor a szakértői bizonyítás is lehetne pontosabb, tényfeltáróbb. Én az eljárásban szoktam jelezni az ilyen technikák, bizonyítások lehetőségét, de a felek a magas költségek miatt általában nem kérik az ilyen vizsgálatokat.

Mennyi idő alatt kell elkészülnie általában egy szakvéleménynek?

Kirendeléskor harminc vagy negyvenöt nap áll rendelkezésre a szakvélemény megírásához, ami néha nagyon rövid tud lenni. A fontos, kiemelt ügyeknél előfordulhat azonban ettől jóval rövidebb, akár egy hetes vagy néhány napos határidő is, mert ilyenkor lényeges, hogy az információ azonnal a hatóság rendelkezésére álljon, ilyenek lehetnek a rendőrségi ügyek. Ritkán előfordul az is, hogy sokkal hosszabb egy határidő, volt például egy ügyem, ami körülbelül egy év alatt oldódott meg, mivel a szakvéleményhez szükséges információkat csak nagyon lassan és különleges helyekről lehetett beszerezni.

Miből dolgozik a szakértő? A szemle mindig része az eljárásnak?

Nem feltétlenül. Ez azon múlik, hogy a szemle többletinformációt eredményezne-e. Ha olyan ügyről van szó, ahol például nem lettek rögzítve a baleseti nyomok, esetleg az összeütközött járműveket már megjavították és az időmúlás olyan mértékű, akkor nem kerül sor szemlére. A rendelkezésünkre bocsátott adatokból dolgozunk. Gyakran ez az a körülmény, amit nem értenek meg, s az eljárás résztvevői olykor többet várnak. Egy adathalmaz kerül hozzánk, s ebből kell kihoznunk a lehető legtöbb műszaki információt hordozó véleményt. Én a szakvéleményemben rendszerint feltüntetem, hogy az utólagosan felmerülő adatok változtathatják az ügy megítélését. Nyomszegény akta esetén ritka, hogy a szakértő kijelentheti, hogy teljes bizonyossággal a szakvéleményében leírtak szerint történt egy szituáció, s azon semmilyen újabb adat nem változtathat.

Egy bírósági ügyben igen gyakran ütköznek egymással tanúvallomások. Mit kezd az ellentmondásos történetekkel, egyáltalán mennyire veszi figyelembe a tanúk nyilatkozatát?

A tanúvallomásokat mindig figyelembe veszem, amennyiben van műszaki realitásuk. Balesetelemzésnél például fontos kérdés, hogy az általam rekonstruált baleseti folyamat műszaki tartalma mennyire illeszthető bele egy adott nyilatkozatba vagy a sok nyilatkozat közül melyikre illik a legjobban. Az ellentmondások hátterében különben gyakran nem a félrevezetés szándéka áll. Bizony előfordul, hogy egy baleset résztvevője nem emlékszik vissza bizonyos dolgokra vagy nem pontosan tud felidézni eseményeket. Egy balra ívelő kanyarra emlékezhet úgy valaki, hogy az jobbra ívelt, csupán azért, mert az események pszichikai átélése ilyen hatást váltott ki belőle, s ezt bizonyosan bekövetkezett baleset alapján mondom. S itt merül fel a kérdés, hogy egy nyilatkozatbeli különbséget ki fog ténylegesen értékelni, a szakértő vagy a bíróság? Sokszor rákérdeznek a szakértőtől az eljárásban, hogy lehetséges-e ez a különbség.

Érdekes kísérleteket végzett korábban ezzel kapcsolatosan a DEKRA-Expert Kft. A többségében bírókból álló résztvevőknek egy körpályán kellett autóval körbehaladniuk, ahol folyamatosan zavaró tényezők érték őket, pl. gyalogos futott át az úton, vizet locsoltak a gépjárműre stb. Miután végigmentek a tesztpályán, kérdéseket intéztek hozzájuk (például, hogy milyen színű volt a gyalogos ruhája stb.) annak kiderítése céljából, hogy ki mire emlékezett az eseményekből. A kísérlet rávilágított arra, hogy a legtöbben pontatlanul emlékeztek az egyes részletekre.

A teszt vélhetően fontos tapasztalatszerzés volt a bírók számára, s nem titkolt célja volt az is, hogy emlékeztesse őket arra, hogy egy baleseti szituáció utáni nyilatkozat mennyire lehet pontos.

Egy nyilatkozat realitása vagy megítélése azonban mégis csak viszonylagos. Milyen objektív eszközök állnak a szakértő rendelkezésére?

Objektív eszközként elsődlegesen a műszaki adatok elemzését, értékelését tudom megnevezni. A műszaki adatok pontossága gyakran nem kérdőjelezhető meg, vagy olyan sávos tartományra szűkíthető, amelyből már olyan pontossággal tudunk szakvéleményt adni, hogy az a bírói döntést egyértelműen meghatározza. Emiatt az a tapasztalom, hogy a bírósági döntések többnyire a szakértői véleményeken alapulnak, vagy legalábbis alapvetően meghatározzák a bírói határozatokat. Ez persze nem jelent kizárólagosságot, az ítéletet nem a szakértő mondja ki.

A bíróság a közlekedési ügyekben is széles körben mérlegel, eldönti, mely nyilatkozatokat veszi figyelembe vagy elfogad-e más bizonyítékokat, melyek például műszaki szakértői módszerrel nem ellenőrizhetőek. Ha történetesen a vádlott takarásra hivatkozik, amelyet egy mellette elhaladó autó keltett és azért nem észlelt adott körülményeket, s ez később már nem rekonstruálható, - mert mondjuk nincsenek kamera felvételek - akkor ezt a takarást objektív műszaki adatként a szakvéleményben már nem tudom figyelembe venni. Ez nem jelenti azt, hogy a lehetőségét nem vizsgálom, és a bíró dönti majd el, hogy elfogad egy nyilatkozatot vagy sem.

Egy peres ügyben nyilvánvalóan már a munka kezdetén kialakul valamiféle vélemény Önben a történtekről. Objektív tud maradni, vagy az előfeltevései mindig befolyásolják a szakvéleményét?

Ha a nyilatkozatok olvasásával és a főbb műszaki adatok elemzésével kezdjük az ügyet, s nálam többnyire ez így szokott lenni, akkor természetesen ezekből egy szakértő már lát valamit. Akár az is felmerül, hogy a nyilatkozó elmondása reális, akár az is, hogy nem, de az sem kizárt, hogy aki a történteket elmondja, nem feltétlenül láthatta át azt a minimális különbséget, amiben nyilatkozata eltér a valós adatoktól. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy ehhez a kialakult előfeltevéshez makacsul ragaszkodni a szakvélemény megírása közben nem szabad, sőt néha a teljes anyag feldolgozása után szoktam azon tűnődni, hogy a kezdeti megítéléshez képest mekkorát változott a véleményem az ügyről.

Mennyire lehet kétséget kizáró pontossággal megfogalmazni egy műszaki szakértői véleményt?

Lehet tenni bizonyossági nyilatkozatot egyes kérdéskörökben, azonban ritka az, amikor egy szakvélemény csak ilyen megállapításokat tartalmaz. Ezért én gyakran valószínűségi véleményt alkotok, mert a fejemben a vélemény megírásakor vannak még olyan más műszaki megoldások, melyek ugyan nem merültek fel az eljárásban, de minimális esélyét azoknak is látom.

Mennyire igyekszik közérthetővé tenni a szakvéleményét, mondjuk úgy, hogy azt akár egy laikus is megérthesse?

Számunkra evidens matematikai képletek, vagy teljesen egyszerű fizikai összefüggések indoklásába nem megyünk bele, holott ezt néha elvárnák az eljárás résztvevői. Én gyakran úgy tesztelem a szakvéleményem közérthetőségét, hogy a műszaki felvetésről szóló szövegrészek elolvasására megkérem közeli hozzátartozómat, anélkül természetesen, hogy az ügy adatait feltárnám előtte. S ha ő, mint laikus megérti az ok-okozati összefüggéseket, akkor le tudom szűrni, hogy később az adott vélemény a bírósági eljárásban mennyire lesz érthető. Szerencsére az ügyek nagy részében nem szokott ezzel gond lenni, a bíróságok, s az eljárás résztvevői megértik a szakvéleményemben leírtakat.

A szakértő általában nincsen jelen a teljes eljárásban, a szerepe kicsit vendégszerep-jellegű. Adódnak ebből nehézségek, befolyásolja ez a szakvéleményt?

Általában a teljes aktát látjuk, ami az eljárásban rendelkezésre áll, így ilyen szempontból nincsen hiányérzetünk. Néha persze bizonyos ügyekben segítené a tényfeltárást, ha már a tanú első meghallgatásánál jelen lenne egy szakértő és műszaki ismereteivel, esetleg kérdések megfogalmazásával támogatná a hatóság munkáját.


Császár Gergely 1980. januárjában született Budapesten. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2003-ban szerzett autógépész mérnök diplomát, valamint minőségbiztosítási kiegészítő diplomát, s egyúttal műszaki témakörben az év diplomájáért járó elismerést is megkapta a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarától. 2003-2006 között az Autotal Kft.-nél tevékenykedett kárszakértőként, majd 2006-ban szerezte meg a közlekedési műszaki szakértői oklevelet. Ezt követően az IHG Zrt.-nél volt egy évig kárszakértői üzletág vezető, majd 2007-től saját vállalkozásba kezdett, melynek keretében ma is igazságügyi szakértői tevékenységét végzi. A DEKRA-Expert Kft. megbízásából részt vett az Első Magyarországi Dekra Közlekedésbiztonsági Szimpózium kísérleteinek megtervezésében, a Budapesti Műszaki Egyetem Igazságügyi Gépjárműszakértői képzésén meghívott oktatóként Járműkárok című tantárgyat tanított, illetve a Virtual Crash Lajosmizsei Szeminárium meghívott előadójaként vett részt.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÖZLEKEDÉS
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ