Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Dr. Ormós Zoltán

2014. június 24. Fábián Erika, Budapest

A szolgáltatók felelősek a honlapjukon közzétett vélemények tartalmáért. - Az internetes sajtó felháborodását váltotta ki az online kommentekkel kapcsolatos Alkotmánybírósági határozat. A mások jogait sértő kommentek miatt ugyanis kártérítésre kötelezhető a szolgáltató.

Kevesebb lesz a kommentezési lehetőség ezután vagy a honlap szolgáltatók éberen fogják moderálni a jogsértő hozzászólásokat? A szolgáltatók részére nyitva álló lehetőségekről és az AB határozat lényegéről Ormos Zoltán internet szakjogászt kérdeztük, aki szakmai blogjában maga is részletesen bemutatta az Alkotmánybíróság megállapítását és az üggyel kapcsolatos saját állásfoglalását.

Milyen jogsértés történt az alapügyben?

Az alapeljárást a felperes a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Zöld Újság Zrt. és az Index.hu Zrt. alperesek ellen indította, mert úgy vélte, jogsértő hozzászólások jelentek meg az alperesek honlapján egy olyan cikk után, amely a felperes szerződéses gyakorlatát bírálta. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a holnapok súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólások írásához adtak teret, s ezáltal megvalósították a jó hírnév megsértését. Néhány alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős határozat ellen, így az ügy megjárta a Kúriát is, aki azonban nem adott helyt a kérelemnek és hatályában fenntartotta a másodfokú döntést.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete nem hagyta ennyiben a kérdést és az Alkotmánybírósághoz fordult. Milyen érvei voltak a másodfokú bírósági döntés ellen?

Az MTE a határozat alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a véleménynyilvánítás szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti, hogy a honlap üzemeltető objektíven felel a kommentekért, másrészt azzal érvelt, hogy ő az alapügyben csak közvetítő szolgáltató volt - azon belül pedig tárhelyszolgáltató-, így a jogszabály alapján mentesül az előzetes monitorozási kötelezettség alól. A másodfokú ítélet ugyanis kimondta, hogy azzal, hogy a szolgáltató a honlapján blogbejegyzések megtételére biztosított lehetőséget, nem vonatkoztatható rá az Ektv. 2. § l) pontja lc) alpont szerinti korlátozott felelősség, s így nem hivatkozhat a jogsértés hiányára. Utalt arra is, hogy ha az alperes internetes oldalán különböző hozzászólások elhelyezésére ellenőrzés nélkül lehetőséget biztosít, akkor számolnia kell azzal, hogy azok között jogsértő közlés is szerepel.

Milyen kérdésben kellett állást foglalnia az Alkotmánybíróságnak és hogyan döntött a testület?

Az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett, hogy sérti-e az MTE jogát, ha a bíróság megállapítja felelősségét az olyan jogsértő tartalmak megjelenítéséért, melyekről nem volt tudomása vagy melyeket eltávolított a sértett kívánságára. Másrészt állást kellett foglalnia abban is, hogy mentesül-e az MTE a monitorozás kötelezettsége alól. Az AB az első kérdésben kifejtette, hogy a felelősség megállapítása nem függ attól, volt-e tudomása a szolgáltatónak a jogsértő hozzászólásról, azaz a felelősség nem az előzetes moderálástól függ, hanem a közlés tényén alapszik. Ha a moderálást vállaló szolgáltató felel a jogsértő komment megjelenítéséért – s ezt az MTE nem is vitattta -, akkor a moderálást nem vállaló oldalak esetében sem mellőzhető a felelősség megállapítása. Az AB megállapította továbbá azt is, hogy a mentesítéseket tartalmazó jogszabályi rendelkezés nem terjed ki ilyen esetekre, amikor magánszemélyek tesznek közléseket egy szolgáltató oldalán.

Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a véleménynyilvánítás szabadságát nem korlátozza a másodfokú döntés, csupán a tartalomszolgáltatók felelősségét hangsúlyozza. A honlapot üzemeltető szolgáltató mellesleg nem tárhelyszolgáltató, ez egy jogi tévedés véleményem szerint. A tárhelyszolgáltató nem más, mint a szerverszolgáltató, aki biztosítja a honlap létrehozását a felületszolgáltatónak.

Nagyon lényeges továbbá az Alkotmánybíróságnak - és a másodfokú bíróságnak is - az a megállapítása, hogy bár az objektív felelősség alól nem mentesül a tartalomszolgáltató akkor, ha törli a jogsértő kommentet, azonban a gyors törlést a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni, ugyanis ott a szubjektív elemet („régi” szóhasználattal élve: a felróhatóságot) is vizsgálni kell. Ezek szerint tehát a jogsértés megtörténik azzal, hogy megjelenik a honlapon a sértő komment, mégis, ha ezután akár kérésre, akár észlelés miatt gyorsan eltávolítja a szolgáltató a tartalmat, akkor az anyagi felelősség alól mentesülhet. Ilyen esetben (i) - főként kisebb látogatottságú honlapokon – nem kerül nagy nyilvánosság elé a jogsértő tartalom, s ezzel a károkozás sem lesz túlzott mértékű, (ii) a gyors törléssel a felróhatóság sem kerül képbe, derül ki az ügy ítéleteinek összeolvasásából.

Hogyan védhetik meg magukat a tartalomszolgáltatók a perektől anélkül, hogy elzárnák a lehetőséget a hozzászólásokra?

A kis- és közepes forgalmú oldalaknak elsősorban érdemes végiggondolniuk, hogy indokolt-e a kommentmező fenntartása az oldalukon. Ha igen, akkor véleményem szerint nekik nem szükséges bevezetni a költséges moderálást, elegendő, ha jogsértés észlelése vagy ilyen irányú megkeresés esetén azonnal eltávolítják a sértő hozzászólást a weboldalukról. Ezzel ugyanis lehetőségük van elkerülni a kártérítési pereket és nagyobb bírságokat is elháríthatnak. A nagyobb forgalmú honlapok esetében viszont mindenképpen javaslom az előzetes moderálást, a nagyobb olvasottságukra tekintettel a jogsértés megvalósításának is nagyobb az esélye, ha nem felügyelik a hozzászólásokat.

Kikerülhető-e a jogsértés azzal, ha a tartalomszolgáltató beépíti az oldalán a facebook mezőt, s a kommenetés lehetőségét ott teszi lehetővé, áthárítva ezzel a felelősséget egy másik szolgáltatóra?

Semmiképpen nem kerülhető ki ezzel a jogsértés, hiszen az Alkotmánybíróság éppen úgy foglalt állást, hogy akkor is megállapítható a felelősség, ha a tartalomszolgáltatónak nincsen ráhatása az oldalán megjelenő tartalomért. A Facebook kommentmező beépítése csupán azt jelenti, hogy a Facebook által adott moderálást készen kapjuk, ahol mások már eleve időt és pénzt fordítottak a jogsértő hozzászólások kiszűrésére. A nagy multinacionális cégek élő monitorozást végeznek, s nem csak a kommentek törlését végzik, hanem adott esetben elrejtenek kommenteket, melyek így a nagyközönség előtt nem lesznek láthatóak, de a komment írója vagy azok barátai továbbra is látják a weboldalon. A nagy tartalomszolgáltatók közül sokakról elmondható, hogy mindeddig nem fordítottak figyelmet a jogsértő kommentek ellenőrzésére, s nagyon szépen megúszták a felelősségre vonást, melyre, - úgy tűnik - most már biztosan nem lesz lehetőségük.

Bármilyen bejegyzés, hozzászólás kommentnek számít, amit egy honlapon leírhatunk vagy tud olyan kivételeket, melyek nem tartoznak az Alkotmánybíróság által vizsgált véleménynyilvánítás körébe?

Az alapügyben is csak a honlapokon megjelenő kommentmezőkkel foglalkoztak.

Szakmai blogjában Ön a weboldal felépítésével is foglalkozik, s kitér arra, hogy nem az adott szolgáltató által generált tartalmak (például reklámok) is megjelennek egy weboldalon. Hogyan alakul a felelőssége ilyenkor a tartalomszolgáltatónak azokért a tartalmakért, melyekre nincsen befolyása?

Itt van igazán fontos szerepe annak, hogy tárhelyszolgáltatónak minősül-e vagy sem pl. a reklámbannerek vonatkozásában a honlap üzemeltetője, ugyanis őt egyetemleges felelősség terheli a reklámtartalomért, kivéve, ha közvetítő szolgáltatónak minősül.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
MÉDIAJOG
SZEMÉLYISÉGI JOGOK