Dr. Virágh Előd

2016. november 14. Török Soma, Budapest

"Az ügyvédség és az ügyvédjelöltség érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartására építő folyamatos párbeszéd az egyetlen eszköz, hogy közös nevezőket találjunk." - hangsúlyozza Virágh Előd, a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának napokban leköszönő elnöke, akivel a Tagozat céljairól, tevékenységéről, az ügyvédjelölti képzés és a szakvizsga megreformálására tett javaslatokról beszélgettünk.

Mint a Budapesti Ügyvédi Kamara által nem régen nyilvántartásba vett ügyvédjelöltnek, különös aktualitást adott számomra a lehetőség, hogy összeülhettünk beszélgetni az interjú apropóján. Néhány, az ügyvédjelöltté válás szempontjából velem egy cipőben járó kollégának talán nem egyértelmű, hogy mi is pontosan az Ügyvédjelölti Tagozat.

2006-ban, az ügyvédjelölti pályáját akkoriban kezdő Gulyás Gergely úr, aki azóta az Országgyűlés törvényalkotásért felelős elnöke lett, megalapította az Ügyvédjelölti Tagozatot, már ekkor is főként a közösségkovácsolás szándékával. Az ÜJT célja tehát a kezdetektől fogva nem más, mint hogy platformot biztosítson az azonos hivatásrendet választott, hasonló kihívásokkal szembesülő és remélhetőleg hasonló örömökben osztozó frissdiplomás, pályakezdő fiatal jogászoknak. Az ÜJT lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre és tartásra is, valamint arra, hogy magán a Tagozaton belül is létrejöhessenek kisebb, jellemzően szakmai alapokon szerveződő csoportosulások. Ez az ambíció, bár a Tagozat történetében természetesen voltak kisebb-nagyobb hullámvölgyek, azóta is töretlen.

Úgy gondolom, hogy mindenkit, aki ilyen jellegű fába vágja a fejszéjét, a közösségért való tenni akarás motivál. Mindezeken túl a célunk az is, hogy szakmai segítséget nyújtsunk a kollégák számára - ennek érdekében évről-évre igyekszünk aktuális, érdekes, és szakmai szempontból hasznos rendezvényekkel elősegíteni az egyéni és kollektív fejlődést.

Az építkező munka híve vagyok: egy pici pluszt mindig igyekszünk hozzácsempészni a már meglévő tapasztalatokhoz. Mindenképpen fontos továbbá, hogy hathatósan, közös erővel munkálkodjunk az ügyvédjelöltek és az ügyvédség együttműködésének hatékonyságán is.

Hogyan lehet belépni a Tagozatba?

A Budapesti Ügyvédi Kamarába történő ügyvédjelölti nyilvántartásba vétellel az ÜJT-ben is automatikus tagság keletkezik – a belépés tehát pro forma semmilyen adminisztratív, ne adj’ isten anyagi teherrel nem jár.

Dr. Virágh Előd

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Amikor először hallottam az ÜJT-ről, akarva-akaratlanul is az érdekképviselet kifejezés jutott eszembe. Mennyiben reális asszociáció ez?

Egyelőre csak részben. Azzal tisztában kell lenni, hogy egy működőképes, produktív és tényleges presztízzsel felvértezett érdekképviselet nem jöhet létre egyik pillanatról a másikra. Nem megy, és nem is kell, hogy menjen. Hosszú folyamat kezdeti lépései azok, melyekkel a Tagozat a BÜK fiatal kollégák számára programokat rendező divíziójából egy valódi szakmapolitikai súllyal rendelkező szervezetté válhat. Mindemellett pedig – ahogyan az lenni szokott – a Tagozat indulása sem volt, és hát az azóta tartó működése sem zökkenőmentes.

Mi ráadásul még ezen felül is sajátos, bizonyos szempontból nehéz helyzetben vagyunk. Ha érdekképviseletről beszélünk, óhatatlanul bizonyos fokú és fajta szembenállást feltételezünk az érdekképviseleti (vagy érdekképviseletre törekvő, netán annak kikiáltott) szerv, és a másik fél között. Esetünkben ez nem így van, hiszen az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jelentős mértékben egymásra vannak utalva. Az a szimbiózis, amelyben együtt élünk, és amelyben együtt dolgozunk, igen-igen, már-már példátlanul szoros. Így a felek érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartására építő párbeszéd, de legalábbis az erre tett folyamatos kísérlet az egyetlen eszköz, hogy közös nevezőket találjunk.

A Tagozat rengeteg támogatást kap a Kamarától. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az elnökségem alatt a Kamara támogatásával valósult meg az a hiánypótlónak nevezhető felmérés, amely a jelöltek helyzetével, munkakörülményeivel foglalkozik. Ennek eredménye sok mindenre mutat rá, minden bizonnyal több szakmai orgánum is foglalkozik majd vele. Reményeim szerint ez a felmérés elindít egy olyan diskurzust, amely hozzájárul annak a fajta felfogásnak az oldásához, amely elvitatja az ügyvédség és a jelöltek egymásra utaltságnak a létjogosultságát.

Bár rengetegszer hallhatunk a munkánk fontosságáról, és a képzésünkkel is foglalkoznak, számtalan jelölt kényszerül még így is a „turista mit tehet, örül neki, hogy itt lehet” alapon dolgozni. Pedig hát itt, lássuk be, a szakma presztízséről is szó van! Nem egy olyan esetről tudok, amikor ügyvédjelöltek az eredeti terveiket sutba dobva, a jobb körülmények reményében a közigazgatásba, vagy a vállalati szférába „disszidáltak”. Amennyiben pedig ez a helyzet eszkalálódna, az súlyos következményekkel járna az ügyvédek utánpótlása szempontjából is.

Bármiféle szemrehányás nélkül mondom, hogy ideje lenne végre tudomásul venni, és a (méltó) helyére tenni az általunk végzett munka jelentőségét.

Ügyvédjelöltként ebben teljesen egyet értek Veled. Az eddig elmondottak tükrében, mit gondolsz, hogyan, milyen eszközökkel lehetne, kellene javítani a fennálló helyzeten?

Először is, fontos tisztázni a neuralgikus pontokat. A jelöltek részéről ez nyilvánvalóan a bérezés.

Te is tudod, én is tudom, hogy egy átlagos ügyvédjelölti fizetés a fővárosban nettó 150 ezer forint körül van (vidéken pedig még ennél is jóval alacsonyabb), ami, feltéve, hogy nem három-négy volt évfolyamtársaddal laksz (vagy laknál), albérletet fizetsz (vagy fizetnél), magánéletet, esküvőt, családot, vagy egyszerűen csak egy kiskutyát szeretnél a barátnődnek, mindezt ráadásul belátható időn belül, lássuk be, igen csekély összeg. Arról a jelentős kontrasztról nem is beszélve, amely az előbb említett összeg és a havonta elvégzett munka mennyisége közt figyelhető meg. Nem csoda tehát, hogy sokan sutba dobják eredeti terveiket, karrierre vonatkozó elképzeléseiket.

Ügyvédjelöltekből hiány van – ebben pedig nyilvánvalóan szerepet játszanak a vázolt körülmények. Ambíciónak, törekvésnek, de még csak érdeklődésnek sem vagyunk híján, éppen csak az ügyvédjelölti pályát kellene, lehetne kicsit vonzóbbá, versenyképesebbé tenni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez az ügyvédség és az ügyvédjelöltség közös érdeke!

Nem hiszem, hogy a bérelemelés a földtől elrugaszkodott gondolat lenne. Arról sem szabad továbbá megfeledkezni, hogy a jogászképzésben mára minimálisra csökkent az államilag finanszírozott hallgatói helyek száma, így a pályakezdő jogászok, akik az ügyvédi pályára lépnek, sokszor milliós diákhitelekkel kezdik a nagybetűs életet, és ebben a helyzetben, ha tetszik ha nem, kardinális kérdés a fizetés.

Dr. Virágh Előd

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Úgy gondolom, hogy konkrétan az olyan eszközökkel, mint a már említett felmérés (amelyet egyébként részben azért is hívhattuk életre, mert néhány ügyvédi iroda megbízott egy profi, jogi kommunikációval foglalkozó céget, hogy mérje föl, miért van egyre kevesebb ügyvédjelölt, és hogy mik a trendek a jelöltek körében), lehet javítani a fennálló helyzeten. Ezek az eszközök ugyanis tényekkel igazolható következtetésekre adnak lehetőséget.

Nagyon hasznos, és igazán eredményes volt az a felmérést követő kerekasztal-beszélgetés is, amit az ÜJT elnöksége a Pro Lawyer Consultinggal, valamint Réti László Elnök úrral közösen tartott. Ennek során az érdeklődők soraiban ügyvédek, ügyvédjelöltek, HR és kommunikációs tanácsadók, valamint egyetemek képviselői is jelen voltak és érdemben reagáltak egy-egy felvetésre.

Érdemes volna továbbá, és hasznunkra is válna egy olyan hatástanulmányt készíteni, amely mélyebb összefüggésben vizsgálná az ügyvédjelöltek életkörülményeit. Ez aztán ideális rajtvonalul szolgálhatna egy Kamarához benyújtandó javaslathoz. Ha egy ilyen javaslat elkészülne, a Kamara talán megfontolás tárgyává tenné egy, a jelöltséggel kapcsolatos állásfoglalás meghozatalát. Mindez ugyanis jelzésértékkel bírna: fokozná azt a bizonyos, eddig is többször emlegetett, munkánknak és státuszunknak járó presztízst, és mutatná - legalább elméleti síkon -, hogy - szép magyarosan fogalmazva - „komolyan vagyunk véve”.

A mindkét oldal megelégedettségét szolgáló konszenzus igényét ugyanakkor egy percig sem szabad szem elől téveszteni. A jelölteknek is pakolni kell a mérleg serpenyőjébe, ki kell vívnia a maga megbecsültségét, meg kell törnie a közönyt, és azt a minden jó szándék ellenére is gyakran kézzel tapintható prekoncepciót, hogy a „jelölt még nem ért semmihez”.

Ezért valóban sokat tesz a Tagozat – itt most első sorban az ügyvédjelölti oktatásra gondolok.

Örülök, hogy ezt mondod. Az oktatás szervezésének már a kezdetekkor is egyértelműen az volt, és továbbra is az a célja, hogy javítsa a jelöltek tudásának piacképességét. A közös munka során rengeteg olyan feladat merülhet fel, amelyek elvégzésére az ügyvédeknek egyszerűen nincsen idejük, kapacitásuk, mert a nap 24 órájába 28-at néha napján még csak-csak bele lehet belezsúfolni, de 48-at már fizikailag képtelenség. Ezen felül ráadásul egy ügyvédnek, főleg ha már a saját irodájáról van szó, komoly menedzseri teendőket is el kell látnia, tartania kell a kapcsolatot az ügyfelekkel, gondoskodnia kell a cége marketingjéről, és a többi. Nagyon hasznosnak bizonyulhat tehát egy olyan jelölt, aki ismeri - például - a különböző elektronikus eljárásokat, tud beadványt szerkeszteni és a hivatali ügyintézés sem idegen tőle.

Ezért próbálunk tenni és dolgozni. A jelöltségnek ott kell törekednie a mérleg egyensúlyba hozására, ott kell tennie érte, ahol tud, ha pedig előrelátóan, proaktív módon sajátít el bizonyos szükséges, egy idő után pedig nélkülözhetetlen készségeket, annál nagyobb eséllyel fog tudni labdába rúgni, annál nagyobb lesz a szava és a hitele.

A Budapesti Ügyvédi Kamara rendszeres képzéssel igyekszik javítani a jelöltek esélyein, hozzájárulva ezzel tevékenységük eredményességéhez. Álláspontom szerint nagy kár lenne ezeket a lehetőségeket elszalasztani, és nem észrevenni, hogy a rendelkezésre álló források okos kihasználásával mekkora előnyre lehet szert tenni. Arról nem is beszélve, hogy nem csak a konkrét munkaadók, hanem a Kamara is jó szemmel nézi, ha a jelöltek minél magasabb szakmai színvonal elérésére törekednek.

Dr. Virágh Előd

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

A képzés jelenlegi struktúrája szerint a jelölteknek két évet kell teljesíteniük, és mindkét év az ismeretekről számot adó vizsgával zárul. A vizsgák sikeres abszolválása a szakvizsgára bocsáthatóság előfeltétele. Vannak esetleg a Tagozatnak tervei arra vonatkozólag, hogyan lehetne teljesebbé tenni mindezt, hogyan lehetne még aktuálisabbá, még hasznosíthatóbbá tenni a leadott anyagot?

Igen, ha az ügyvédjelölti oktatásról van szó, azt mondhatom, szinte állandóan napirendi ponton vannak a képzés fejlesztésével kapcsolatos tervek.

Az első és legfontosabb szempont az lenne, hogy a jelöltséget egy nagyon kézenfekvő, ám annál egyszerűbb módszerrel bevonjuk a képzés szervezésének folyamatába: véleményezniük kellene az oktatást. A vélemények kiértékelése után sort lehetne keríteni egy vitaindító anyag kidolgozására, amelyből ha csak pár pont kerülne is be a végleges képzési anyagba, már nyert ügyünk van, már elmondhatjuk, hogy a tanrendünket nem nélkülünk alakították ki.

Hosszabb távon az a cél, hogy az oktatás minél interaktívabb, és minél gyakorlatorientáltabb legyen. Ha valaki ügyvédjelöltként dolgozik, a munkája során rendszerint egy, vagy két részterületre esik tevékenységének fókusza, természetes tehát, ha egy főként társasági joggal foglalkozó jelölt kevésbé veszi hasznát a büntető eljárásjogi előadásokon elhangzottaknak. Hosszabb távon így arra is törekszünk, hogy lehetőség legyen szakterület-specifikáltabban részt venni a képzésen. Ezt különböző szabadon választható kurzusok és alternatív gyakorlatok megszervezésével lehetne megvalósítani. Erről a javaslatról egyébként nemrég hosszan egyeztettünk Hidasi ügyvéd úrral, az oktatási bizottság elnökével, akivel sikerült is közös álláspontra jutni. Nagy feladata lesz a következő elnökségnek, hogy a javaslat megvalósulásáért sikeresen lobbizzon.

Az aktualitás, és a használható tudás átadása pedig szintén állandó, kiemelt cél. Az e-per kapcsán például több teltházas továbbképzésről számolhatunk be, melyeket igen élénk érdeklődés övezett. Ez tipikusan egy olyan terület, amelyben ez a használható tudás nagy előnynek bizonyul, úgy is mondhatnám, hogy az e-perrel kapcsolatos ügyintézés a kellő rutin elsajátítását követően nagy valószínűséggel klasszikus jelölti feladatkör lesz. Érdemes tehát minél előbb szert tenni arra tudásra, amely az elvégzett munka színvonalát jelentős mértékben emelheti.

Milyen egyéb lehetőségei vannak, voltak az ÜJT-nek, hogy kivegye a részét az ügyvédeket és a jelöltséget érintő döntések meghozatalából, kérdések megtárgyalásából?

Ennek kapcsán először is fontos leszögezni, hogy a Tagozat elnöksége nem spórolhatja meg azt a munkát, amit bele kell tenni egy-egy vitaanyagba, esemény megszervezésébe, vagy egy állásfoglalás kialakításába, mert leginkább ezeken az eszközökön keresztül hallathatjuk a hangunkat, így képviselhetjük legjobban a jelölteket.

Minderre pedig íme egy kiváló példa: Szecskó József, az Igazságügyi Minisztérium államtitkár-helyettese volt a vendégünk a szakvizsga reform kapcsán. A kerekasztal beszélgetés során az államtitkár-helyettes úr felajánlotta, hogy az ÜJT fogalmazza meg saját véleményét, összegezze tapasztalatait, amelyet a minisztérium szívesen fogad és használ fel az új szabályozás kialakításához. Egy ilyen lehetőséget nem megragadni minimum mulasztás lenne az ügyvédjelölti tagozat elnökeként.

A szakvizsgával kiemelten sokat foglalkoztunk az idei évben. Az említett kerekasztal beszélgetésen kívül nyílt szakmai fórumot is tartottunk, és a kamarai vezetéssel is többször egyeztettünk. Mire ez az interjú nyilvánosságra kerül, addigra - reményeim szerint - már a minisztériumban lesz az ÜJT javaslati anyaga, amelyet majd természetesen a jelöltek felé is közzé teszünk. Ha megadják a lehetőséget, hogy a bennünket, illetve a szakmát érintő kérdésekbe beleszóljunk, akkor ezzel élni is kell, mégiscsak ez a tisztünk. Képviselni a budapesti ügyvédjelölteket.

Dr. Virágh Előd

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Hogyan látod, milyen manapság az ÜJT, és általában az ÜJT-hez hasonló szervezetek és csoportosulások megítélése? Mit gondolsz, mit kellene fő motivációnak tekinteni, illetve ha valaki kritikát fogalmaz a működéssel kapcsolatban, annak mik lehetnek első sorban az okai?

Ha ez a téma kerül szóba, manapság előszeretettel hangoztatott szólam, hogy a szakma különböző rétegeit képviselőknek, az ifjúsági szervezeteknek pedig különösen, hallatniuk kell a hangjukat, kiváltképp, ha a körülmények, a szakmabéliek hozzáállása vagy a közhangulat ezt megkívánja. Ennél jóval közkedveltebb azonban az az álláspont, hogy a hallatott hangok kiüresedett szavak csupán, a kérdéses szervezetek pedig a látszatműködésen, és a kirakat-szervezkedésen kívül nem tesznek mást a zászlajukra tűzött közösségekért.

Én úgy látom, hogy a fenti kritikai megközelítés nem alaptalan, és ami még ennél is szomorúbb, elenyészően kevesen vannak, akik tennének 'a kiüresedett szavak tendenciája' ellen, akik a sokat kárhoztatott status quo megváltoztatására vonatkozó terveiket valóban tettekre is váltanák.

Én magam egy évig töltöttem be az Ügyvédjelölti Tagozat elnöki tisztségét. Az ügyvédjelölti közösség választott képviselőjeként tenni akartam ezért a közösségért. Amikor körülnéztem, tájékozódtam, rájöttem, hogy elégedetlen vagyok a fennálló a helyzettel, úgy éreztem - klasszikusokat idézve -, hogy "új formák kellenek", és a Tagozatnak újabb, nagyobb, másfajta lendületre van szüksége. Célom volt továbbá, hogy a Tagozat tevékenységét esetlegesen övező közönyt megtörjem.

A Tagozat idén ünnepelte tíz éves fennállását. Azon a tisztújító közgyűlésen, amelyiken engem elnöknek választottak, rekordarányú részvételt könyvelhettünk el. Az időtállóság és a növekvő részvétel különösen fontos szerepet játszik egy szervezet megítélése szempontjából. Nem csak azt bizonyítja, hogy a működésünkre igenis van igény, nem csak azt támasztja alá, hogy egyre többen tartják fontosnak a körülményeik javítására szervezett keretek között tett kísérleteket, nem csak abban erősít meg minket, és cáfol rá a kételkedőkre, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások hasznosak és értékesek, de egyben igen erős legitimációs bázisa is az Ügyvédjelölti Tagozatnak. A működésünk iránt nagyobb az érdeklődés és az igény, mint azt sokan gondolják.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG