Dr. Mezei Péter

2017. február 21. Török Soma, Budapest

"A technológia eszköz, és nem a jogsértés maga. A cél a tudatos fogyasztás kellene, hogy legyen. Tudnunk kell, hogy ha egy tartalomért fizetünk, akkor ezek a kiadásaink új művek és tartalmak létrejöttét fogják ösztönözni." - hangsúlyozza Mezei Péter, a SZTE ÁJTK docense. A szerzői jogok elkötelezett szakértőjével a jogterülettel kapcsolatos legaktuálisabb, egyszersmind legégetőbb kérdésekről beszélgettünk.

Hagyományteremtő szándékkal megrendezett eseménynek adott otthont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara 2016. októberében. A Copy21 internetes portál szerzői és szerkesztői az egyetem oktatóival összefogva szervezték meg a blogshop névre keresztelt projektet, a célból, hogy ráirányítsák a figyelmet a szerzői jogra, valamint e 21. század elején forradalmi módon fel- és átértékelődött jogterülettel kapcsolatos legújabb, legaktuálisabb, egyszersmind legégetőbb kérdésekre.

A szerzői jog vitathatatlanul az egyik legjelentősebb változásokat megélő jogterülete napjainknak, melynek válságával, végével, cél- és funkcióvesztettségével kapcsolatban majdhogynem ugyanannyian kongatták már a vészharangokat, mint ahányan szót emeltek védelme, szükségessége és a változások dacára is állandónak tetsző értékei mellett. A technológiai fejlődés hatására paradigmaváltó módon megváltozott kulturális közeg és piac, valamint az ennek következményeként megfigyelhető társadalmi változás nagy erőkkel rajzolta újra, de legalábbis készteti újrarajzolásra e több száz éves jogterület alapvonalait. Az internet mindennapi életviszonyokba való betörése, a „kommunikációs forradalom” az eddig megszokottól jócskán eltérő koordinátarendszerbe helyezte a kultúrafogyasztási szokásokat, tömegessé és könnyen hozzáférhetővé téve a szerzői műveket. Ebből pedig nem csak az következik, hogy e művekkel együtt a szerzői jog maga is soha nem látott nyilvánosságot kapott, és példátlanul heves viták kereszttüzébe került, hanem az is, hogy már csak a kulturális piacok kiszélesedése okán is megszűnt annak az elitista jogterületnek lenni, amelynek a szakemberek sokáig hajlamosak voltak tartani. Ez utóbbi tényállítást pedig mi sem támasztja alá jobban, mint a Copy21 Blogshop elnevezésű rendezvény, ahol a szervezők és az előadók, sokat próbált és sokszor bizonyított szakemberek, valamint elhivatott és érdeklődő leendő szakemberek egy-egy „blogbejegyzésnyi terjedelmű”, tehát nagyjából tíz perces referátum során mutattak be valamely, a szerzői jog és a kapcsolódó területek szempontjából aktuális, kiemelt fontosságú témát, erősítették, cáfolták és vették górcső alá a szerzői jogot övező legújabb tendenciákat. Mivel a szervezőktől bevallottan távol állt a kinyilatkoztató stílus és kioktató hozzáállás, az előadások után lehetőség nyílt kérdéseket feltenni az előadók számára, mely nagyban hozzájárult ahhoz a szintén hangsúlyos és alapvető célkitűzéshez, mely a termékeny eszmecserét és a működő párbeszédet szorgalmazta.

Az egész napos rendezvény során igen változatos témákról hangzottak el előadások. Betekintést nyerhettünk a közelmúltban zajlott, az online zeneszolgáltatók szempontjából nagy jelentőségű következtetésekre jutó Deezer per részleteibe, amelyet az Előadóművészi Jogvédő iroda indított az ismert streaming-szolgáltató ellen. Bepillanthattunk a valós képet adó és a realitásokból kiinduló, a hatékony jogszabályok létrehozatalához nélkülözhetetlen iparági jelentések elkészültének kulisszatitkaiba, és a kortárs zeneipart érintő legfrissebb trendekbe, problémákba. Hallhattunk a szerzői jognak a hozzáférés szempontjából merőben megváltozott és kétségkívül ellentmondásos helyzetéről, érdekes dolgokat tudhattunk meg az Európai Unió szerzői jogi jogpolitikájáról, és olyan új jogintézményekről is, mint az ancillary copyright, azaz a kiegészítő szerzői jog. Az előadók között évtizedes szakmai pályafutásra visszatekintő, gyakorló szakemberek éppúgy szerepeltek, mint a legújabb kutatásaikról beszámoló doktoranduszok, vagy épp tudományos diákkörben részt vevő egyetemi hallgatók. A szervezésben megkerülhetetlen szerepe volt a PPKE JÁK elkötelezettségüket és szakmaiságukat sokszor bizonyított oktatóinak, dr. Pogácsás Anettnek, és dr. Ujhelyi Dávidnak, akik egyébként előadóként is hozzájárultak az esemény színesítéséhez.

A főszervező, dr. Mezei Péter, PhD a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense, a Kar Összehasonlító Jogi Intézetének intézetvezető helyettese, valamint 2016. júliusa óta az SZTE ÁJTK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese. Nyolcvannál is több szakmai publikáció és többek között a Fájlcsere dilemma és a Jogkimerülés a szerzői jogban című könyv szerzője, amely művek a címük tárgyául is szolgáló témákról a teljesség igényével nyújtanak a korszellem számos kérdését érintő, átfogó látleletet. Péter pályájának kezdete óta elkötelezetten kutatja a szerzői jog legújabb kérdéseit, egyetemi oktatóként és különböző szakmai szervezetek tagjaként pedig rendkívül sokat tesz e jelentős változásokon áteső, kihívásokkal szembesülő és egyre fokozódó társadalmi jelentőségre szert tett jogterület körüli párbeszéd élénkítéséért, a jogtudat és tudatosság kialakításáért és fejlesztéséért. Szerzői jog a 21. században című blogját, melynek vezetésére az említett törekvések sarkallták, 2009-ben indította útjára. A blog keretei között kezdetben ő, később pedig az idők során hozzá csatlakozott szerzők a technológiai fejlődés és a jog közötti összefüggéseket, kérdőjeleket, és olykor antagonisztikusnak tetsző ellentmondásokat vizsgálták, napról-napra új bejegyzésekben tárva az olvasók elé a legaktuálisabb témákat, és legújabb fejleményeket. E számtalan szakmai díjjal büszkélkedhető blog utódja a szóban forgó esemény megszervezését is jegyző Copy21 internetes portál, mely ebben a szellemben, de kibővült szerzőgárdával és új külsővel viszi tovább a Szerzői jog a 21. században blog küldetését.

Dr. Mezei Péter

Fotó: Fóris Gábor / Jogi Fórum

A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének egyik legújabb kutatása azzal foglalkozott, hogy mennyire jogtudatosak a magyar emberek. A mai rendezvényt záró előadásodat Te is e téma köré építetted. Tekintettel arra a tényre, hogy a szerzői művekhez való (jogos vagy jogtalan) hozzáférés mennyire egyszerűvé és tömegessé vált, a jogtudatosságról beszélni, azt vizsgálni elengedhetetlenné vált e terület kapcsán is. Mi a véleményed a bevezetőmben is vázolt változások, és a jogtudatosság viszonyáról? Te személy szerint milyen szerepet szánnál a jogtudatosságnak a szerzői jog problémáiról folytatott párbeszédek során?

Én úgy látom, hogy a szerzői jogról, valamint a hozzáférésről és a művek értékesítéséről szóló vitákban sokszor és előszeretettel kenik a digitális technológiák elterjedésére a bevételek csökkenését. Azt azonban általában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a technológia eszköz csupán, amely önmagában nem determinálja, és nem is determinálhatja a jogsértések számának gyarapodását, tömegessé válását. Erre jó példa a fénymásológép megjelenése: attól még, hogy a nyomtatásban megjelent művek csaknem tökéletes minőségben váltak sokszorosíthatóvá e technika jóvoltából, nem lehetetlenült el az egész nyomdaipar helyzete.

A korábbi, fájlcseréléssel kapcsolatos kutatásaim során is arra a megállapításra jutottam, hogy a hatékony, és minél magasabb színvonalú fájlcserélés iránti igény hívta életre az ennek megfelelő szintű P2P rendszereket is, amelyek segítségével aztán a szerzői művekhez történő jogtalan hozzáférés megvalósulhat – a rendszer pedig azóta is él és virul. Az a kérdéskör tehát, amelyről beszélünk, korántsem fekete-fehér. Aki pontosságra, teljességre törekszik, nem állíthatja be egyértelmű bűnbakként, minden baj okozójaként a technológiát.

Dr. Mezei Péter

Fotó: Fóris Gábor / Jogi Fórum

A probléma forrása véleményem szerint sokkal inkább abban a hozzáállásban keresendő, amely a technológia vívmányaiban a korlátlan és szabad hozzáférés lehetőségét látja; amely érzékeli, hogy a technológia által relatíve könnyen és gyorsan érhetőek el az oltalom alatt álló szerzői művek. Mint már mondtam, a technológia eszköz, és nem a jogsértés maga. Az agyunkat kellene tehát – úgymond – „átállítani”, ahelyett, hogy minduntalan a technológia jogszabályok általi korlátozására teszünk sikeres vagy kevésbé sikeres kísérleteket.

Vagyis attól még, hogy kalapácsunk van, nem kellene mindent szögnek nézni, és mielőtt a jog eszközéhez folyamodunk, érdemes a – Lábady Tamás kifejezésével élve – „egyéb kultúrhatalmak” területén is megpróbálni rendezni végre „közös dolgaink”. Ez esetben miben látod a megoldást?

A cél a tudatos fogyasztás kellene, hogy legyen. Először is mindenkinek önmaga előtt és önmagában kellene realizálnia, hogy a szerzőket, az egyéb jogosultakat és a jogszabályokat megkerülő gyakorlat aligha nevezhető szimpatikus fogyasztói hozzáállásnak.

A szerzői jog célja többek között az alkotók és a szerzői művekhez hozzáférők közti egyensúly megteremtése és fenntartása, ez, és a szerzői művek születésének ösztönzése pedig közös érdek. És mint ilyet, egyik oldal, tehát a művekhez hozzáférők, vagyis a fogyasztók sem téveszthetik szem elől, erre nekik is tekintettel kell lenni. Általánosságban fogalmazni egy ilyen széles társadalmi spektrumot érintő témáról ugyanakkor nem igazán lehet, hiszen a fogyasztói tudatosság intenzitását számtalan tényező befolyásolhatja. Az egyszeri letöltő, aki az aznap esti vetítés kiadásaitól kíméli meg a pénztárcáját, magától értetődően egészen másképpen áll a tudatos fogyasztáshoz, mint a megélhetéséért küzdő kulturális iparági szereplő. Hogy az olyan körülményekről, mint például az adott ország gazdasági helyzete, ne is beszéljünk.

Mára már tagadhatatlan, hogy a fejlettebb gazdaságokban a fogyasztói tudatosság is fokozottabb. Ahol erős a középosztály, ott könnyebben tudott gyökeret verni az a gondolat is, hogy ha egy bizonyos, amúgy valamilyen úton-módon ingyen is hozzáférhető műért, tartalomért mégis fizetünk, akkor ezek a kiadásaink új művek és tartalmak létrejöttét fogják ösztönözni mind az alkotók, mind pedig a terjesztők részéről. Ezekben a gazdaságokban természetes, és magától értetődő, hogy egy adott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Ennek a felfogásnak a mind szélesebb körben való elterjedését pedig az is mutatja, hogy a fájlcserélők átlagéletkora nőtt – azokra tehát, akik már e rendszerek robbanásszerű elterjedését követően váltak kulturális fogyasztóvá, kevésbé jellemző e módszer választása, ez pedig nyilvánvalóan nem véletlen.

Dr. Mezei Péter

Fotó: Fóris Gábor / Jogi Fórum

Neked egyetemi oktatóként egészen speciális eszközök is a rendelkezésedre állnak, már ami a szerzői jogi kultúra terjesztését, szerzői jogi kultúrára nevelést, és a jogtudatosság erősítését illeti. Hatékonyan tudsz nyúlni azokhoz a – korábban már általad is említett - jogon kívüli eszközökhöz, amelyek a segítségedre lehetnek ebben. Számodra mi a legfontosabb mindezek közül?

Az, hogy beszélgessünk! A szakemberek és a fogyasztók közötti, valóban működő párbeszéd legalább olyan fontos, mint a szakemberek és a fogyasztók egymás közötti párbeszéde, ezek
egymásra, oda- és visszahatása, az e párbeszédek közti párhuzam pedig egyértelmű. Sokszor tapasztalom, hogy a szerzői jog témái köré szerveződő szakmai rendezvények kinyilatkoztatnak, ex catedra kijelentéseket tesznek, és hogy a szerzői jogot, annak az elvitathatatlan gazdasági és társadalmi jelentőségnek ellenére, amelyre az utóbbi évtizedekben szert tett, közel sem beszélik ki eléggé. Míg mondjuk a zálogjogi szabályozás aktualitásai országszerte felborzolták a kedélyeket, és számtalan, teltházas konferencia létrejöttét segítették elő (ami egyébként nagyon jó dolog!), addig a szerzői jogról, és annak súlyáról még mindig mintha hajlamosak lennének megfeledkezni, azt még mindig mintha egy réteg-jogterületnek tekintenék.

Jómagam oktatóként a szerzői jog körüli párbeszéd élénkítését tartom egyik legfontosabb feladatomnak. Ezért is indítottam útjára 2009-ben a Szerzői jog a 21. században blogot, mely a kezdetektől fogva elég nyitott volt, mindig szívesen fogadtuk vendégszerzők írásait, minden évben rendeztünk blogbejegyzés-író versenyt, a szerzői gárdánk pedig azóta is folyamatosan bővül. A Blogshopnak is a párbeszéd ösztönzése volt az egyik alapvető célkitűzése, meg persze az, hogy erre egyáltalán lehetőséget biztosítson. A szerzői jogról nem csak szükséges, de érdemes is beszélni. Ezért tartom fontosnak, hogy minél több fórumon ott legyünk: legyen blog, legyenek konferenciák, publikációk, projektek, ahol ez a bizonyos párbeszéd lehetőség szerint több szálon futhat.

Ha jól tudom, akkor a jövőben sem leszünk híján az ilyen, és ehhez hasonló rendezvényeknek, projekteknek. Nem kevés, ráadásul új fába is vágtad a fejszéd. Mondanál ezekről néhány szót?

Először is jó hír, hogy a következő Blogshopnak is tudjuk már az időpontját: 2017. szeptember 22. Legnagyobb örömünkre a rendezvénynek a Magyar Ügyvédi Kamara Díszterme lesz az otthona. Ezen felül az Igazságügyi Minisztérium Oktatási- és Kutatásfejlesztési pályázatán nyertünk egy jelentős támogatást arra, hogy a zenei szerzői jogi tudatosságot erősíthessük. Elég rendhagyó módon, ugyanis ennek keretében graduális és posztgraduális hallgatók részvételével, grafikussal és programozóval, továbbá zenészekkel együttműködve idén nyárra elkészítünk egy öt epizódos rajzfilmet a zenei szerzői jogok fontosságáról, amelyet egy vonatkozó minikampány keretében igyekszünk majd népszerűsíteni.

Dr. Mezei Péter

Fotó: Fóris Gábor / Jogi Fórum

Emellett kiemelt szerepet játszik a terveim között egy olyan adatbázis létrehozása a Copy21 portálon, ahol rendszerezve és összeválogatva lennének fellelhetők és kereshetők a szerzői jogra vonatkozó legkülönbözőbb joganyagok, EuB-s ítéletektől kezdve rendeleteken, irányelveken keresztül a magyar jogszabályokig bezárólag, minden. Ez nem csak a kutatás, vagy a tájékozódás szempontjából lenne hasznos és előremutató, de a szerzői jogi tudatosság erősítésében is fontos szerepet játszhat, ha a köztudatba beépül egy olyan netes fórum, ahová bármilyen kérdés, bizonytalanság esetén egyetlen gombnyomással bárki fordulhat.

A tervekre vonatkozóan összegezve az eddig elmondottakat: a szerzői joggal foglalkozó szakemberek, akik közül jó néhányan a mai rendezvényen is előadtak, mind-mind más területeken tesznek e jogterület hatékony működéséért és fejlődéséért. Én magam egyetemi oktatóként a téma kutatása mellett a figyelem felkeltése és a jogtudatosság melletti PR-ozásban látom a legfőbb feladatomat és lehetőségemet. Vitathatatlan tény, hogy a szerzői jog megszűnt az alkotók kizárólagos érdeke lenni, és komoly súllyal rendelkező gazdasági, üzleti, társadalmi kérdéssé vált. Az e kérdés körüli harcokat számtalan színtéren lehet és kell is folytatni, a magam részéről a legfontosabbnak a tudatos fogyasztásra ösztönzés eszközét látom.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG