Dr. Mayer Erika

2001. március 22. Vikman László, Budapest

Dr. Mayer Erika, a Nádas & Mayer ügyvédi iroda és a Páneurópa Jogász Unió (PJU) alapítója, egyben az Internet Szolgáltatók Tanácsa Választottbíróságának tagja. Neve korábban sem volt ismeretlen a jogi közélet, különösen az jogi informatika - ezen belül a domain viták - terén, a PJU is komoly szerepet vállal a tiszai cián-ügy kapcsán indult perekben. A legnagyobb nyilvánosságot mégis talán az általa életrehívott Páneurópa Jogász Unió 2001. március 9-én tartott Internet jogi tanfolyama kapta.

- A Páneurópa Jogász Unió majdnem 2 és fél éve alakult, tehát aránylag fiatalnak mondható. Mondana röviden pár gondolatot a szervezet megalakulásának körülményeirõl, kitûzött céljairól? Hány tagja van az egyesületnek? Mennyire ismert az Önök kezdeményezése?

Két és fél év valóban nem olyan sok, de ha azt nézzük, hogy az egyesülési szabadság 12 éve létezik Magyarországon, az európai jog pedig, amely egyesületünk létrejöttét motiválta csak a 90-es évek derekán jelent meg szórványosan a magyar jogi irodalomban, már nem is tûnik olyan nagyon fitalanak a Páneurópa Jogász Unió.

Az egyesület ötlete egy Bécsben tartott egy napos workshop után a Budapestre haza úton született. Arra jöttünk rá, hogy az európai jogharmonizációs folyamatból ténylegesen kimaradnak a gyakorlatban dolgozó jogászok, a politikai és technokrata döntéshozók mellett azok, akik a gyakorlatban nap mint nap jogot alkalmaznak, akik tudják, hogy hol van joghézag és hol ütköznek szabályok, és akik talán ugyancsak okos gondolatokkal, javaslatokkal szolgálhatják az európai jog építését. Szükségesnek tartottuk egy olyan egyesület létrehozását, amely fórumként szolgálhatna azoknak a véleményeknek, ötleteknek, javaslatoknak, amelyek a gyakorló jogászoktól érkeznek, és ezeket fókuszálva képes azokat a döntéshozókhoz továbbítani. Az, hogy egy ilyen ötlet az Európai Unión "kívülrõl" egy csatlakozásra váró országból érkezik, csak még izgalmasabbá tette az elképzelésünket. Az NGO-k (non govermental organizations - nem kormányzati szervezetek) az Unión belül elismert partnerei a kormányzati szerveknek, illetve az uniós döntéshozatali folyamatban is szerepet kapnak. Magyarországon a civil társadalom az elmúlt tíz év alatt még nem tudott ilyen rangot kivívni magának, de a társadalmi szervezetek szerepe egyre hangsúlyosabbá válik itt is. E folyamatba illeszkedik bele a Páneurópa Jogász Unió is, amely közremûködõ, támogató, szakértõi szerepet kíván magának kivívni a magyar jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációs folyamatban.

Az alapításkor ugyancsak fontosnak tartottuk, hogy a Páneurópa Jogász Unió aktív szerepet vállaljon a hazai jogászságnak a csatlakozásra történõ felkészítésében, és elsõsorban gyakorlati alkalmazási kérdéseket elõtérbe helyezõ oktatásokat szervezzünk. Végül célunk az is, hogy olyan központot mûködtessünk, amely mindazoknak, akiknek európai jogi vagy más nemzetközi jogi vonatkozású ügye vár megoldásra, konkrét tanáccsal, segítséggel tudjunk szolgálni, esetleg a témában jártas jogászt ajánlani.

Az egyesület szervezeti felépítése során azt is figyelembe vettük, hogy a mindennapi hajszában kimerült kollegák nem szívesen vállalnak a tagsággal járó elkötelezettséget, de alkalmanként, az õket érdeklõ programokon szívesen vesznek részt. Ezért a szervezés során elsõsorban a fórum jelleg erõsítésére helyeztük a hangsúlyt, és ezzel értük el, hogy a mintegy 120 tagunk mellett már több mint félezer hazai jogász kollegát tudtunk a különbözõ programjainkra elhívni. Az ifjúsági tagozatunk kialakítása is megkezdõdött, ahova joghallgatókat várunk nagy szeretettel. A magyarországi mellett a nemzetközi hálózatunk kiépítése is folyamatban van. E területen is már több tucat együttmûködõ jogász kollegát tudhatunk magunk mögött.

- A március 9-én a Páneurópa Jogász Unió által szervezett Internet Jogi tanfolyam - mely eredetileg Ön és kollégája, dr. Nádas Gábor ötletébõl született - témája az Internet joga volt. Milyen érdeklõdésre számítottak? A hírek szerint utólag megállapíthatjuk, hogy sikeres kezdeményezésrõl van szó.

A tanfolyam ötletének megszületését azért követte a nem kis mennyiségû szervezõ munka, mert számítottunk arra, hogy a ma igényes jogásza szán idõt és energiát arra, hogy az Internetrõl, e napjainkban egyre jelentõsebb szerepet betöltõ területrõl mélyebb ismereteket szerezzen. Az az érdeklõdés azonban, amelyet az elsõ kisebb hirdetésünk nyomán tapasztaltunk, még bennünket is igen meglepett, és nagy örömmel töltött el. Úgy vélem, hogy a nemzetközi élvonalban kimagasló helyet elfoglaló informatikai szakember gárda mellé fel kell zárkóztatni a magyar jogászságot is, hiszen ebben a kérdésben nem kell a fejlett világ mögött kullognunk és fejet hajtva átvennünk az ott kitalált okos megoldásokat, hanem lehetünk mi azok, akik ezeket javasoljuk másoknak. A nagy érdeklõdésre tekintettel tehát már dolgozunk a szeptemberi tanfolyamunkon is, amely kibõvített tematikával foglalkozik a kérdéssel. Reményeink szerint nem sokára be tudjuk indítani az Informatikai jogi szakjogászképzõ másoddiplomát adó egyetemi képzésünket is. Felmerült az igény egy nem jogászoknak, hanem informatikusoknak, tartalomszolgáltatóknak szóló jogi tanfolyam iránt is, amelynek megvalósítását ugyancsak tervbe vettük.

- Az egyesület honlapján azonban sok, az Internettõl független célkitûzésrõl is lehet olvasni: az európai jog terjesztése, illetve az európai joggal kapcsolatos képzések indítása, alkalmazásához szakmai segítség nyújtása, a jogalkotás támogatása, a jogalkalmazás egységesítése. Ez igazán sokrétû feladatkör, hogyan képzelik a megvalósítást? Tevékenységük során milyen külsõ támogatást kapnak kormányzati, illetve egyéb oldalról?

A Páneurópa Jogász Unió meglehetõsen ismertté vált a 2000 január 30.-án bekövetkezett természeti katasztrófa, a Tisza és Szamos folyókat ért cián-szennyezés károsultjainak támogatásában végzett munka, és az ennek kapcsán a környezetvédelem terén kifejtett tevékenységünk révén. Ugyancsak sokan találkoztak már az Internet és az informatika jogi kérdéseit érintõ programjainkkal is, részt vehettek már több alkalommal az ebben a tárgyban szervezett rendezvényeinken, és most a nagy sikerû tanfolyamunkon.

A Páneurópa Jogász Unió általában mindig olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek sok vitát kiváltó, nem a hagyományos módon könnyen megoldhatók közé tartoznak, így tartottunk például ez év februárjában, Brüsszelben workshopot az ingatlan tulajdon kérdéseirõl a Kárpátok és az Alpok országaiban, amelynek során elsõsorban a termõföld vonatkozásában vizsgáltuk a külföldiek tulajdonszerzésének lehetõségét. Ez az esemény egy hosszabb projekt kezdetét jelentette, a munkát folytatjuk.

Az egy éves munkatervünk szerint foglalkozni szeretnénk még többek között a határokon átnyúló, határok menti együttmûködés jogi problémájával, valamint a géntechnológia által felvetett jogi kérdésekkel is.

Elsõsorban rendezvények, konferenciák, workshopok, tanfolyamok keretében végezzük tevékenységünket, de igen sok gyakorlati munka is jellemzi az egyesület mûködését. Külsõ támogatást eddig csak adott projecthez kaptunk, alapítványoktól, a Budapesti Ügyvédi Kamarától, és - egy, a cinszennyezés elleni tiltakozásul a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívására szervezett igen jelentõs koncerthez - kormányzati forrásból. A kapott támogatások azonban messze nem voltak elegendõek ahhoz, hogy akár csak a felmerülõ mûködési költségeinket vagy a projectek megvalósítási költségeit fedezzék, így a hiányzó forrásokat a Nádas & Mayer Ügyvédi Iroda, illetve kollegámmal dr. Nádas Gáborral együtt jómagam nyújtjuk. Sajnos a forráshiány miatt csúsznak az általunk tervezett programok, illetve a kívánatosnál szerényebb keretek között kerülnek megvalósításra. Mivel a Páneurópa Jogász Uniót mûködtetõ és a programokat szervezõ jogászok praktizáló ügyvédek is, így az erre a munkára fordítható idõ az, amibõl ugyancsak hiányt szenvedünk. A pénzforrások mellett tehát jól jönne néhány önkéntes, lelkes, szervezõmunkára alkalmas kollega aktív közremûködése is.

- Ön az ISZT mellett választottbíróként is tevékenykedik. Hogy adódott ez a feladat? Beszélne ezekrõl a jogvitákról? Mennyiben kellett külföldi mintákra, idegen joggyakorlatra támaszkodni? Kialakult már egy ítélkezési rutin?

A .hu ccTLD alá történõ domain regisztrálás 2000. március 1.-i liberalizációja robbanásszerû mozgást indukált a domain igénylések körében. Egy hét alatt több tízezer igény futott be a regisztrátorokhoz, illetve az ISZT-hez. Természetesen ezzel párhuzamosan megjelent a domain piacon a domain -brókerség vagy cybersquatting törekvés is. Ugyanakkor a magyar igazságszolgáltatási rendszer közismert lassúsága elõrevetítette azt, hogy egyes jogviták akár hosszú évekig tartó elhúzódása olyan bizonytalan helyzetet eredményezhet, amely a domain regisztráció rendszerére is árnyékot vethet. Kézenfekvõnek látszott, hogy a választottbíróságokról szóló törvény adta lehetõséget kihasználva az ügyek zömét megkíséreljük egy gyorsabb, rugalmasabb vitarendezési eljárásba, az eseti választottbíróság elé terelni. Ugyancsak fontos szempont volt az, hogy egy eddig nem létezõ jogterület, a magyar domain jog alapjait is a gyakorlatnak kell kialakítani, amelyben a VB szerepét megelõzve, az elsõdleges feladat az egyidejûleg az ISZT mellett fel állításra került Tanácsadó Testületé volt.

A Tanácsadó Testület elvi állásfoglalásai ténylegesen olyan jogalapot jelentettek, amelyre hivatkozással nyújtották be keresetlevelüket a felperesek jogi képviselõi. A TT egyúttal olyan szûrõ szerepet is ellátott, amely a peres útra kényszerülõ jogviták számát jelentõsen csökkentette, ezért a VB elé egyenlõre nem sok ügy jutott. Az eddig a VB által tárgyalt jogesetek mindegyike domain jogvita volt, amelynek során az igénylõvel szemben kérte a felperes, - akinek az adott domain kereskedelmi neve volt, vagy aki védjegyoltalommal rendelkezett az adott szóra - annak megállapítását, hogy az igénylés jogsértõ, és kérte a domain használatától történõ eltiltást. A VB ítéleteiben a külföldi joggyakorlatot igazán nem lehetett eddig figyelembe venni, hiszen az eljárás a magyar anyagi jog alapján történik. A legtöbbször emlegetett WIPO vitarendezési eljárás pedig a magyar jog talaján álló eljárásban nem lehet iránymutató, annak ellenére, hogy ha a megfelelõ jogszabályi környezet kialakulna, magam is szívesen venném, ha ehhez hasonló rendszert tudnánk a .hu alatti domainek területén bevezetni.

- Ön jelenleg is ügyvédként praktizál. A gyakorlat sarkallta az Internetes kérdések vizsgálatára, vagy pusztán érdeklõdésbõl kezdett a területtel foglalkozni? Gyakorlati szakemberként mennyire tartja fontosnak az Internet, az informatika ismeretét?

Talán elõbb ébredt fel bennem a terület iránti érdeklõdés, de amint az lenni szokott, az érdeklõdés révén koncentrált figyelem rögtön felvetette a gyakorlati problémákat is. Így a két oldal egymást erõsítette, és bizton állíthatom, hogy a kezdeti érdeklõdésbõl mára szenvedélyes ragaszkodás fejlõdött ki, így a gazdasági - kereskedelmi ügyekbõl álló praxisomban egyre nagyobb hangsúlyt kap az Internet és az ezzel kapcsolatos jogi kérdések. Manapság sokszor felmerül, hogy ez az új gazdaság mennyire képvisel tényleges erõt, vagy csupán egy mára már kipukkant lufiról beszélünk? A valóság ez alkalommal is középütt lehet. Az Internet tehát van, tényezõ a gazdaságban éppúgy, mint a jogviszonyokban. Új tér, új dimenzió, amelyben a hagyományos jogi megoldások nem elegendõek, a felmerülõ kérdésekre a korábbitól eltérõ, más válaszokat kell kidolgozni. A gazdasági vitához hasonlóan folyik a vita a jogászok között is arról, hogy kell-e az Internetre új jogi szabályokat alkotni, vagy a meglévõk megfelelõ alkalmazása ezt a teret is "lefedi"? Én a reformerek sorait gyarapítom azokkal szemben, akik az új teret egyszerûen csak az ügyes betörõ problémájaként érzékelik, azzal, hogy az egész kérdéskör csak a bizonyítás szintjén bír relevanciával. Az Internettel kapcsolatos új kihívások az ezzel a kérdéssel foglalkozó jogászokat kizökkentik a napi gyakorlat rutinjával járó fásultságból, és alapos szellemi munkára késztetik. Emellett az élet egyre több fontos területe tevõdik át az Internetre, tehát feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy a jogászok biztonságosan igazodhassanak el ebben a dimenzióban is. A joggyakorlat kialakítása, esetleg jogalkotási javaslatok kidolgozása ezen a naponta fejlõdõ területen, a konzervatív jog sürgetése arra, hogy lépést tartson a rohanó információs robbanással, mindenképpen olyan munka, amit örömmel lehet végezni.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
DOMAIN-NÉV
INFORMATIKA
ISZT
SZAKMAI SZERVEZETEK