Dr. Jablonszky László, Dr. Báldy Péter, Fodor László

2004. július 6. Vikman László, Budapest

Beszélgetésünk a KJK-KERSZÖV Kiadó munkatársaival, Dr. Jablonszky László fõszerkesztõvel, Dr. Báldy Péter kiadói igazgatóval és Fodor László marketing-vezetõvel készült. A KJK-KERSZÖV múltjáról, a CompLex CD Jogtárról, illetve annak legutóbbi fejlesztésérõl, a DVDJogtárról kérdeztük õket.

- Kérem, mutassák be röviden a KJK-KERSZÖV történetét!

Jablonszky László: A KJK-KERSZÖV Kiadó, mint az a nevébõl is sejthetõ, két kiadó egyesülésébõl jött létre. A régebbi a Közgazgasági és Jogi Könyvkiadó, amely 1955-ben alakult és egészen a 90-es évekig a belvárosi Nagy Sándor József utcában volt a székhelye és fõleg papíralapú kiadványokkal foglalkozva, a tradicionális könyvkiadói tevékenységet képviseli. A kiadó "másik fele", a Kerszöv Computer Kft. sokkal kisebb múlttal rendelkezik: a számítástechnika és a jog találkozása hívta életre a 90-es évek elején. A két cég 1998 õszén egyesítette tudását. Én a Kerszövnél a CompLex CD Jogtár fõszerkesztõjeként dolgozom az elsõ kiadásától kezdve egészen máig.

- Mikor és hogyan indult el a CompLex CD Jogtár kiadása?

Jablonszky: A történet a rendszerváltás környékén kezdõdik. Az utolsó, ötévente megjelentetett Hatályos Jogszabályok Gyûjteménye - amelynek a kötése piros színû volt (az évente megjelentetett fekete) - 1987. december 31-i zárással jelent meg, az új jogalkotási törvény is 87-ben született. A rendszerváltás pedig rengeteg új jogszabályt és jogszabály-módosítást hozott, amit már nem lehetett a hagyományos úton, a közlönyökben ceruzával bejelölgetve követni, ez a helyzet tehát új megoldásokat kényszerített ki. Az Unió Kft. egy cserelapos, Törvénytár nevû gyûjteményt adott ki havonta, ez a termék azóta is él. Ezt az akkori KJK is követte, a Magyar Hatályos Jogszabályok Gyûjteménye címû pótlapos kiadvánnyal, mely szintén mind a mai napig kiadásra kerül. Azonban ennek a megoldásnak is voltak korlátai: a havi pótlapok száma több ezerre ugrott és körülményessé vált a keresés és a hatályosság szinten tartása. További problémát jelentett, hogy a nehéz volt korábbi jogszabályállapotok visszakeresése, és sok olyan funkció hiányzott belõle, ami ma már alapszolgáltatás. Ilyenek például a linkek a szövegen belül, a különbözõ kapcsolódó anyagok (miniszteri indokolás, BH-k, kommentárok, stb.). A számítógépes megközelítés a Kerszöv Computer Kft-hez, illetve annak akkori ügyvezetõjéhez, Styaszni Gyulához kötõdik, õ igyekezett a megfelelõ jogi és számítástechnikai szakembereket megtalálni a munkához.

- Hogyan fogadták az új megoldást a felhasználók, mennyire ütközött ellenállásba?

Jablonszky: Azt mondhatom, hogy abszolút sikertörténetrõl volt szó, ha nem is mindenki volt képes azonnal használni, alkalmazni a CompLexet, elõnyeit elismerték és mindig akadt egy-egy fiatalabb kolléga, aki elérhetõvé tette mások számára is. Sokszor pedig nem is életkorfüggõ az a kérdés, sokkal inkább egyéni hozzáállástól függ. Ezt az is mutatja, hogy vannak olyan "visszatérõ" ügyfeleink, akik a kezdetek óta megkeresnek minket telefonon, ha problémájuk, javaslatuk van, és köztük bizony sok idõsebb ember is akad.

- Jelenleg melyek azok a termékek, amelyek a legnagyobb példányszámban kelnek el, amelyek a legfontosabbak a cég szempontjából?

Jablonszky: Mindmáig a Jogtár a legjelentõsebb kiadványunk, amely mostanra már többszörözõdött. Ez azért következett be, mert legalább 5-6 éve komoly problémát jelentett, hogy a CD lemez nagyjából 600 Mb adatot képes csak tárolni. Ezért születtek meg a különbözõ szakadatbázisaink,amelyek egy-egy szakterületen több információt adnak, úgy, hogy ezek az információk felmásolódnak a felhasználó gépére és a továbbiakban a Jogtár CD-vel "egységes szerkezetben" elérhetõk. Ehhez képest most igen jelentõs elõrelépés a DVD Jogtár, hiszen ezen a kiadványon csak adat- és indexállományból van 2,5 Gb, ami annak is köszönhetõ, hogy az európai uniós joganyag is felkerült rá.

- Kérem, mutassák be egy kicsit részletesebben is a DVD-t!

Báldy Péter: Térjünk vissza kicsit a már említett helyhiányra. Ez a CD-nél korlátozta egyrészt az adatok mennyiségét, másrészt azok minõségét is, azaz mennyi többletinformációt lehet felrakni az adathordozóra. Harmadrészt korlátozta a kezelõprogram fejlesztésének lehetõségeit is, mert egy újabb kereséstípus új indexállományt is jelent, ami szintén helyet igényel. Tehát egymás után több problémára kellett megoldást keresnünk, és míg korábban ezt több különálló adatbázis megjelentetésével oldottuk meg, most a DVD Jogtár lényegesen nagyobb kapacitásával egyszerre több igényt képes kielégíteni. Az új kiadvány egyszerre jelent egy programfrissítést, amely sok olyan új funkcióval rendelkezik, ami a CD-n nincsen, például nem csak a hatályos joganyagban lehet keresni, hanem akár múltbéli jogszabályállapotokban is, illetve akár több adatbázisban is lehet egyszerre keresést indítani. Természetesen a több funkció és a több adat miatt a kezelõi felület is változott és fejlõdött a régihez képest. A leglátványosabb fejlõdés mégis az EU jogi adatbázis, amely korábban CompLex CD EU Jogtár néven volt ismert, most felkerült a DVD-re. Ezen kívül természetesen megtalálható az alap CD Jogtár, a Közlönytár a törvények,fontosabb jogszabályok esetében 45-ig, a tárcaközlönyök esetében 90-ig, illetve a Corpus Iuris Hungaricii
adatbázis (a KJK-KERSZÖV jogtörténelmi szempontból jelentõs adatbázisa) 1867-ig.

- Mennyire volt egyszerû, vagy bonyolult az EU jogszabályait adatbázisba foglalni?

Báldy: Az EU-s joganyaggal kapcsolatban egy érdekes, és nagyon súlyos problémával küzdünk pillanatnyilag, ugyanis a célunk az volt, hogy a magyar és az uniós szabályokat összekapcsolva együtt jelentessük meg. Azonban mindeddig nem jelent meg nyomtatva magyarul a hatályos EU jog, nem került kiadásra az Európai Unió Hivatalos Lapjának az a több mint 200 kötetes különszáma, mely a 2004. május 1-jéig megjelent jogszabályok magyar fordítását tartalmazza. Ez elsõ ránézésre csupán jogbölcseleti, alkotmányjogi kérdésnek tûnik, azonban már több visszajelzést és megkeresést is kaptunk gyakorlati jogi kérdésekre vonatkozóan, amelyek "kihirdetett" jog hiányában egyelõre teljes bizonyossággal nehezen, vagy egyáltalán nem válaszolhatók meg. Gondoljunk csak bele, mennyit számít, mondjuk egy pályázati feltétel kiírásánál az és/vagy különbsége.

Ezt úgy próbáljuk meg orvosolni, hogy a már hivatalos szövegként megjelent anyagok összerendezése mellett készítünk egy CompLex EU Normák címû adatbázist is, amely még ki nem hirdetett anyagokat tartalmaz, melyeket az interneten publikáltak és a Bizottság szerint hivatalosnak tekinthetõk. A 2003-ban megjelent hivatalos IM fordításokat most már nem publikálhatjuk, hiszen az uniós jogszabályokkal kapcsolatos munkát már csak a Bizottság végezheti el. Jelenleg a Bizottság kapacitáshiánnyal küzd, viszont senki más nem végezheti el helyette ezt a munkát. Sajnos az elvégzett - különösen az új, a Bizottság által elvégzett - fordítások minõsége sem mindig megfelelõ, de ezt is próbáljuk bizonyos keretek között kezelni. A már említett kiegészítõ EU Normák adatbázis is ezt szolgálja, mivel célunk továbbra is az, hogy a lehetõ legjobb információkat nyújtsuk.

A helyzet az egyébként, hogy a magyar felhasználók nagyon kényelmes helyzetben vannak, ugyanis tõlünk nyugatabbra ilyen szintû jogszabálygyûjtemények egyszerûen nincsenek. Hasonló minõséggel pl. Lengyelországban és még néhány kelet-közép európai országban találkozhatunk. Ennek az a magyarázata, hogy a rendszerváltozások ezekben az országokban hatalmas jogszabálydömpinget hoztak, és a már ismertetett lépcsõkönkeresztül szükségessé vált a hatékony jogi informatikai rendszerek alkalmazása. Míg máshol Európában most az Unió jogalkotása jelenti ezt a "sokkot". Próbáljon meg csak valaki a jelenleg elérhetõ eszközökkel, pl. az interneten hatékonyan keresni.

- A KJK-KERSZÖV abban is egyedülálló, hogy külön képzéseket indít a felhasználóknak a CD Jogtár használatára. Miért érezték szükségesnek ilyen képzések indítását, mennyire népszerû ez a lehetõség? Milyen tapasztalatai vannak ezeknek a tanfolyamoknak?

Fodor László: Azt mondhatjuk, hogy keresettnek számítanak ezek a képzések, és nem csak a fõvárosban lehet ezeken részt venni, hanem folyamatosan járjuk vele az országot. Ha valaki elõször tekint a CompLex felületére, biztosan nem igazodik el azonnal, hiszen egy sajátos terminológiája is van a programnak, így aztán tényleg tanulni szükséges a hatékony használathoz. Örömmel látunk az utóbbi idõkben olyan álláshirdetéseket, ahol a megkívánt számítástechnikai ismereteken belül a Jogtár használata is feltételként szerepel. Két kollégánk folyamatosan tart 12-14 fõs csoportoknak, kezdõ és haladó szinten felkészítéseket. A megrendelõi körünk pedig teljesen változatos, az állami és a gazdasági szférából egyaránt érdeklõdnek e lehetõség iránt. Most például Miskolcon és Szegeden is sor kerül ilyen tanfolyamokra.

- Van-e ennek a tevékenységnek egy olyan jövõje, távlata is, hogy a cég elmozdul a szakértõi rendszerek fejlesztésének irányába? Bizonyos joganyagok esetében ugyanis már ma is annyira részletekbe menõ ismereteket lehet találni (a kommentárok, BH-k, indokolások segítségével) hogy úgy érezhetjük, ez a következõ minõségi lépcsõ már nincs is olyan messze. Nyilván a technikai fejlõdés ezt elõbb-utóbb lehetõvé teszi majd, de van-e ilyen szándék?

Jablonszky: Azt hiszem, hogy ez a szándék, illetve bizonyos vetülete kezdetektõl fogva jellemzõ volt a cégre. Azaz célunk, hogy egyszerre több igényt szolgáljunk ki: a laikus felhasználót és a speciális igényekkel rendelkezõ szakértõt is. Persze, további szoftverekkel ezt magasabb szintre lehet emelni, de azért õszintén mondhatom, hogy mindig is törekedtünk arra, hogy - bizonyos értelemben - szakértõi rendszer is legyen a CompLex. A DVD-n már a miniszteri indokolásokat is szakaszhelyenként rendeljük hozzá a törvények szövegéhez. További ilyen "helyigényes" DVD-specialitás a már korábban is meglévõ Törvényhozás vita adatbázis állandó frissítése, ami a jogszabály keletkezését kíséri végig a miniszteri javaslattól, a bizottsági és az általános vitán át az elfogadott törvényig.

Báldy: Sok esetben a továbblépés nem is rajtunk múlik, mivel amikor elérkezünk az igazán értékes tartalmakhoz, információkhoz, ezek gyakran szerzõi jogilag védettek és a szerzõk nem minden esetben járulnak hozzá a felhasználáshoz.

- Mivel hatalmas mennyiségû jogszabály-szöveget dolgoznak fel, kialakult már Önökben egy kép a hazai jogalkotás és közlönykiadás formai minõségérõl. Mennyire gyakoriak a hibák, hiányosságok e
tekintetben?

Jablonszky: Néha komoly értekezleteket kell tartanunk, mert elõfordul, hogy már a jogszabály lényegi tartalmát érinti az adott hiba, és ilyenkor nem vagyunk könnyû helyzetben, ami a javítást illeti. Egyébként a visszadátumozások, elírások teljesen hétköznapiak, de idõnként találunk igazán mókás "gyöngyszemeket" is. Ezekbõl két évvel ezelõtt a Hócipõ decemberi számában le is adtunk néhányat, és azóta is folyamatosan gyûjtjük õket. Egyik kedvenc példám az Alkotmánybíróságról szóló törvény egy kizáró szabálya, mely szerint, aki alkotmánybíró, az "nem lehet tagja 'a' pártnak". Ennek oka valószínûleg az volt, hogy ugyanezen a napon fogadták el a többpártrendszert rögzítõ párttörvényt is...