Dr. Sarkady Ildikó

2001. május 28. Vikman László, Budapest

Dr. Sarkady Ildikó a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, a 8 tagú ügyvezetõ elnökség tagja, és a nemrég alakult MRSZ reklámjogi munkabizottság elnöke. Az ügyvédnõt, mint médiajogi szakértõt az új reklámtörvényrõl és a bizottság munkájáról kérdeztük.

- Miért volt szükség egy reklámjogi munkabizottság létrehozására a Reklámszövetségen belül? Mi a célja a munkabizottságnak? Milyen tevékenységi körökben dolgozik?

A bizottság létrehozására az új reklámtörvény, és az Európai Uniós integráció által felvetett kérdések miatt volt szükség. A munkabizottság elsõsorban jogászokból áll, de részt vesznek a munkában közgazdászok, marketingszakemberek, és újságírók az írott és elektronikus sajtóból egyaránt. Ez a sokszínûség hatékonnyá teszi a munkát, hiszen nem tisztán és izoláltan jogi kérdésekre kell válaszokat adnunk. A bizottság feladatai közé elsõsorban a jogszabályértelmezés, a jogeset-monitorozás, a szaktanácsadás, a magyar és európai szabályozás megismertetése, de olykor szakértõként is véleményt adunk bírósági eljárásokban (a média területén még ismeretlen az igazságügyi szakértõ intézménye, fontos célkitûzésünk, hogy ez változzon), vagy részt veszünk a törvények elõkészítési munkálataiban, ha felkérnek minket.

- Milyen formában képzelik el az uniós és magyar reklámjogszabályok ismertetését, elemzését, a reklámjogi gyakorlat bemutatását?

Az új szabályozásról, illetve az integrációval kapcsolatban felmerülõ problémákról konferenciákon, tudományos rendezvényeken igyekszünk tájékoztatni, elsõsorban a szakma képviselõit. Ebben a megyei szakmai kamarák komoly segítségünkre vannak.

- Milyen kihívásokat támaszt a bizottság és a reklámszakma elé az új reklámjogi törvény?

Elsõsorban az értelmezés lesz a bizottság feladata, ami nehézségekbe ütközhet néhány esetben. Az elõkészítésnél erõsen támaszkodtak az EU vonatkozó irányelveire. Ez okozza azt is, hogy a szerkezete, a dogmatikai fogalmai angolszász jellegûek, hiszen a médiaszabályozás általában ilyen mintákon épül fel. Ennek eredménye, hogy néhány ponton a törvény kissé idegen a magyar jogtól, fogalmi és fordítási zavarok találhatók benne. Sok utalás is van a szövegben más jogszabályokra (pl.szervezett bûnõzésrõl szóló tv., szabálysértési kódex). Ezek a tulajdonságai nem könnyítik meg a jogszabályértelmezést.

- Mik azok a pontok melyekben az új szabályozás jelentõsen eltér a régitõl? Sikerült javulást hoznia az új törvénynek?

Az ideális az lett volna, ha készül a reklámtevékenységrõl egy központi jogszabály, amely minden fontos pontról rendelkezett volna. Azonban egyelõre megmaradt a jogi háttér szétaprózottsága.
Az 1997. évi LVIII., a régi reklámtörvény, és az 1996. évi I., a médiatörvény szabályozta a területet. A régi reklámtörvényben több volt az engedõ szabály, legfõbb érdemének tekinthetõ, hogy rögzítette a reklámszakma fogalomrendszerét. A médiatörvény pedig a reklámtörvényhez képest, lex specialis-ként tartalmazott korlátozásokat. A régi reklámtörvény nem szólt a társadalmi célú hirdetésrõl, a megtévesztõ és az összehasonlító reklámról, valamint az Internettel sem foglalkozott.

Az új szabályozásban a legnagyobb horderejû változások egyike a dohányreklámok teljes tiltása. Július 1-étõl teljes tilalmat vezetnek be, néhány kivétellel. Ilyen a nemzetközi motorsportversenyek helyszíne, valamint az árusítás helyén is megengedett hirdetni az ilyen termékeket. Ez vélhetõen túl radikális szigorítás, mivel az EU 2000. október 5-én visszavonta az erre vonatkozó rendelkezéseit, és a kérdést tagállami hatáskörbe utalta. Korlátozott tilalom alá kerültek - üdvözölhetõ módon - a szexuális hirdetések is. Kibõvítette a gyógyszer fogalmát, aminek reklámozása erõs korlátozások alá esik, a gyermekeknek szóló gyógyszerreklám pedig abszolút tilos. Szigorításra került az összehasonlító reklám, a különleges ajánlat. A szigorítás magában foglalja, hogy az eljáró hatóságok száma, és hatásköre, és az alkalmazandó jogszabályok köre is bõvült. A legfontosabb azonban, hogy bevezette az elõzetes cenzúra intézményét - ilyen pillanatnyilag csak hazánkban létezik - a reklámok tekintetében. Az ellenõrzést a Gazdasági Versenyhivatal, és a Fogyasztóvédelmi Felügyelet gyakorolhatja, hivatalból, vagy kérelemre.

A törvény erényei is a szigorból fakadnak, hisz az új rendelkezések sokkal fogyasztóbarátabb piaci magatartásra kényszerítik a reklámozókat, megalapozottabban és pontosabban kell hirdetni egy egyszerû árleszállítást is.

- A szabályozási szigorítások milyen problémákat okozhatnak a gyakorlatban, ezek ellen hogyan védekezhet a szakma?

Aki ismeri a reklámszakmát, az tudja, hogy a komolyabb kampányok akár egyéves elõkészületet is igényelhetnek, és hatalmas költségekkel járnak. Így az új törvény nehéz helyzetbe hozhatja a hirdetõket, gondoljunk csak a dohányreklámokra, amelyek volumenükben nagyon komoly részt képviselnek a reklámpiacon. A dohánytermékek hirdetésének tiltása - ami nem teljesen indokolatlan, ifjúság- és egészségvédelmi szempontokat is figyelembe véve - a piac csökkenésén kívül a már megrendelt kampányok elmaradásával is kiesést okozhat. Azt a felügyelõ szervek is belátták, hogy a törvény a jelenlegi formájában alkalmazva képes lenne megbénítani a szakmát. A Fogyasztóvédelmi Felügyelettel folytatott tárgyalások során sikerült megegyezni abban, hogy a konszenzusos megoldásokat igyekszünk megkeresni, és józanul fogjuk kezelni a felmerülõ problémákat. A megállapodás szerint az elõzetes cenzúrát kérelemre fogják végezni, amikor a reklám készítõje nem biztos abban, hogy a hirdetése nem ütközik-e törvénybe. Ezzel együtt a reklámszakmában hagyományosan jól mûködik az önkontroll, így remélhetõleg elkerülhetõek lesznek az óriási büntetések, melyek kiszabását az új szabályozás lehetõvé teszi. A helyzet azért is furcsa és szerencsétlen, mivel a Felügyelet éves költségvetésének jelentõs részét teszi ki a befolyt bírságok összege.

- Az MRSZ reklámjogi bizottság kéthavonta ülésezik. A média világában ez nagyon hosszú idõ, miért választottak ilyen aránylag tág intervallumot?

A legfõbb ok a bizottság tagjainak elfoglaltsága. Ad hoc jogi ügyekben a Magyar Reklámszövetség jogtanácsadója jár el. A bizottság inkább közép- és hosszútávú kérdésekkel foglalkozik.

- Milyen témák kerülnek napirendre a bizottsági üléseken?

Második ülésünkön, április 25-én a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének képviselõje számolt be az internetes szexuális hirdetések tárgyában, illetve szabálysértési ügyekkel kapcsolatban, folyó bírósági eljárásokban alakítottunk ki szakvéleményeket. A következõ ülésünkön, június 13-án a szabadtéri reklámokról, és a Médiatörvény módosításáról lesz szó.

- Az Ön tevékenysége nagyon szerteágazó. Részt vesz konferenciákon, oktat, szakmai szervezetekben dolgozik. Marad így idõ az ügyvédi munkára?

Valóban sok feladatom van az ügyvédkedés mellett, és mindet szeretem jól ellátni. Általában pozitívan reagálok minden megkeresésre, de többet már nem nagyon vállalnék, mivel el kell látnom a praxisomat is.

  • kapcsolódó anyagok
HÍRKÖZLÉS
MÉDIAJOG
REKLÁM
SAJTÓ