Folyton változó, globalizált világunk sajátos képződményei a multinacionális cégek. Rohanó életünkben talán senki sem gondol arra, amikor leveszi egy ilyen cég termékét a polcról, hogy egy komolyan összehangolt, nemzetközi működés gyümölcsét tartja a kezében. Vajon mennyire fontos láncszeme a gépezetnek a vállalat jogásza, és a multinacionális cégek milyen jogi kihívásokkal szembesülnek nap, mint nap, mindezekbe Dr. Lőrincz Anikó, a Procter & Gamble vállalati jogtanácsosa avat most be bennünket.

Milyen struktúrában képzelhető el egy multinacionális cég jogtanácsosi csapata, mekkora létszám szükséges ahhoz, hogy egy ilyen grandiózus, határokon átívelő cégcsoport működéséhez megnyugtató jogi hátteret biztosítson?

A Procter & Gamble egy nemzetközi cégcsoport, amely 1837 óta több mint 180 országban kínál magas minőségű márkás háztartási vegyipari, higiéniai, kozmetikai és gyógyászati termékeket. A több mint 70 márkát tartalmazó globális portfóliónak olyan jól ismert tagjai vannak, mint az Ariel, Lenor, Pampers, Always, Gillette, Pantene, Head&Shoulders, Olay, Wella, Oral-B, Duracell, Eukanuba, Ambi Pur és Vicks.

A Procter & Gamble jogi osztálya követi a cégcsoport többszintű szerkezetét; globális, regionális és helyi szintek, illetőleg szakterületek szerinti tagolásban. Az osztály létszáma megközelíti a 600 főt, tagjai jogtanácsosként, jogi előadóként vagy jogi asszisztensként dolgoznak az öt kontinens valamelyikén. A jogi osztály ügyfelei a cégcsoport többi osztálya és tagjaik, így az osztály felépítésében bizonyos fokig alkalmazkodik az ügyfélosztályok struktúrájához.

Milyen rendszerben dolgozik és milyen típusú feladatokat lát el a jogtanácsos, milyen specializációk léteznek a gyakorlatban? Vannak –e olyan ügyek (pl. jogi képviselet peres eljárásokban, cégeljárás stb..) ahol külső jogi segítséget vesznek igénybe?

A Procter & Gamble jogi osztályának elsődleges feladata, hogy a cégcsoport több, mint 180 országban tevékenykedő, nagyságrendileg 127,000 munkavállalóját segítse abban, hogy helyes döntéseket hozzanak egy meglehetősen összetett világban.

Feladataink számos jogterületet érintenek; a klasszikus társasági jog, versenyjog, fogyasztóvédelem és reklámjog, munkajog, kereskedelmi jog és védjegyjog körébe tartozókon felül a mai világban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan speciális területek, mint a digitális világ szabályozása vagy az adatvédelem.

A specializálódás is ezeknek megfelelő azzal, hogy a Procter & Gamble igyekszik jogászai számára lehetővé tenni, hogy mind több területen kipróbálhassák magukat mélyreható hazai és nemzetközi szaktudást szerezve.

Természetesen a feladatok száma és összetettsége, illetőleg a tény, hogy egy jogász sokszor több országban folytatott üzleti tevékenységet is támogat, időnként szükségessé teszi külső jogi tanácsadók igénybevételét. A megrendelt szolgáltatások az egyszerűbb cégnyilvántartási ügyektől, az alkalmankénti peres képviseleten át, az alapos és széleskörű helyi, valamint nemzetközi jogismeretet igénylő cég- és üzletágvásárlás és -értékesítés körébe tartozó kérdésekig terjednek.

Minek alapján döntik el, hogy mely ügyvédi irodával/ irodákkal dolgoznak együtt? Van-e esetleg olyan ügyvédi iroda, akivel hosszútávú, rendszeres az együttműködés?

Hosszútávú együttműködés kialakítására törekszünk az ügyvédi irodákkal; a kiválasztás elsődleges szempontja a magas színvonalú, pontos és gyors munkavégzés. Partnereink közé tartozik számos kis- és közepes méretű helyi ügyvédi iroda, és természetesen néhány nemzetközi irodalánc is.

Mennyiben függ össze, illetőleg van-e kapcsolódási pont a multinacionális cég külföldi cégcsoportjai, illetőleg az anyacég és a magyarországi képviselet jogi ügyei között? Mennyire aktív a kommunikáció a különböző országok jogászai között?

Köszönhetően a globális cégszerkezetnek, a jogi osztály tagjai folyamatosan megosztják egymással tapasztalataikat; jogértelmezési vitákat folytatunk egymással és tanulni tudunk az egyes országok fejlettebb vagy eltérő jogi szabályozásából vagy jogalkalmazásából. Az egy nagyrégióban dolgozó jogászok rendszeresen találkoznak, valamint a digitális kommunikációs eszközöknek köszönhetően napi kapcsolatban vannak egymással. Az egyes országok jogait összehasonlítva látható, hogy minden jogterületen számos az egyezőség, és persze érdekes különbségek is vannak, ezért törekszünk mind intenzívebb kapcsolatot fenntartani egymással. Számos esetben a helyi jogászok a regionális kollégákkal, az utóbbiak pedig más régiókban ülő jogászokkal dolgoznak együtt egy ügyön.

Van-e lehetőség egy multinacionális cégnél való jogtanácsosi működés során, a társaság jóvoltából külföldi tartózkodásra munkavégzés vagy tanulás céljából? Be tud-e esetleg számolni ilyen jellegű saját tapasztalatról?

A Procter & Gamble vezetősége fontosnak tartja, hogy jogászaik mind több jogterületen minél képzettebbek legyenek, ezért támogatja tagjai folyamatos tanulását, tapasztalatszerzését, amelynek keretében a helyi kollégák regionális tapasztalatot szerezhetnek, a regionális kollégák pedig kipróbálhatják magukat helyi jogászként, vagy akár más régiókban is. A földrajzi mozgásoknál még fontosabb a szakterületek közötti átjárás.

A saját példámon mindezt bemutatva ez azt jelenti, hogy a budapesti irodában kezdtem dolgozni és ma is itt vagyok, közben azonban eltöltöttem közel fél évet egy regionális munkakörben, amelyet részben Budapestről, részben Genfből láttam el. Az eddigi szakmai tapasztalataimat illetően, amikor 2008. végén a jogi osztály tagja lettem, először reklámjoggal és fogyasztóvédelemmel, munkajoggal, valamint kereskedelmi joggal kezdtem foglalkozni, amelyet kiegészített az adatvédelem, digitális világ szabályainak tanulmányozása és versenyjogi ismeretek szerzése. Mindeközben a regionális pozícióban lehetőségem nyílt az Európát, Afrikát és Ázsia egy részét magába foglaló nagyrégió országai, valamint kis részben amerikai reklámjogi ismeretek szerzésére is. Jelenleg egy több országból álló kisrégió munkajogi és társasági jogi ügyeit intézem.

Mennyire vállal/ vállalhat szerepet egy vállalati jogtanácsos az üzletmenet támogatásában, a cég érdemi működésében és a döntéshozatalban? Van-e beleszólása abba, hogy pl. egy cégre hátrányos, vagy nehezen teljesíthető kötelezettséget, vagy bármilyen rizikós megállapodást ne írjon a vezetés alá?

Ahogy a hivatásunk elnevezésében (jogtanácsos) is szerepel, elsődlegesen tanácsadók vagyunk, vagyis segítjük a cégcsoport többi dolgozóját a helyes üzleti döntés meghozatalában jogi tanácsokkal, javaslatokkal, értékelésekkel. Ez egy jelentős és felelős szerep, hiszen a döntések meghozatalánál nem csupán a jogilag elfogadható lehetőségek és az esetleges kockázatok ismertetését várják tőlünk, hanem megoldási javaslatokat, egyféle üzleti gondolkodást is. A döntés azonban az üzletemberek hozzák – ideértve nem csupán a kereskedelmi vagy marketing ügyeket, de a személyzeti vagy társasági jogi ügyeket is – a Procter & Gamble meglehetően szigorú és konzervatív etikai normáinak megfelelően.

Ön jelenleg elsősorban társasági jogi és munkajogi ügyekkel foglalkozik a cégnél, ki tud emelni egy, vagy akár több olyan korábbi, érdekes jogesetet, amelyet megosztana velünk?

A munkajogi ügyek terén egyik legizgalmasabb kérdéskör az utóbbi időben a munkaerő-kölcsönzés, amelynek szabályozása és gyakorlata nem csak itthon, de egész Európában is változásokon esik át, köszönhetően az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott 104/2008/EK irányelvnek, amelyet a 2011-es év végéig kellett a tagországoknak átültetniük. Ez természetesen eltérő mértékben és sikerrel történt meg, attól is függően, hogy az egyes országok milyen mértékben szabályozták ezt a területet az irányelv megszületését megelőzően.

A munkaerő-kölcsönzés terén a legnagyobb kihívást az egyenlő bánásmód megvalósítása mellett az jelenti, hogy a gyakorlatban hogyan tudjuk mi, jogászok, valamint ügyfeleink jól megkülönböztetni és megfelelően kezelni az olyan helyzeteket, amelyben nem a cégcsoport egy másik munkavállalójával kell együttműködniük. Ilyen lehet a kölcsönzött munkavállaló, de a cégcsoport számára szolgáltatást nyújtó számtalan független jogi személy munkavállalója/képviselője, illetőleg természetes személy egyéni vállalkozók is.

A társasági jogi ügyek közül szándékosan egy első olvasatra egyszerű ügytípust említek, tekintve, hogy köztudott az M&A- típusú ügyek sokszínűsége (cégszerkezeti kérdések, üzletmenet folyamatosságának biztosítása, munkajogi nehézségek áthidalása, pénzügyi biztosítékok és fizetésütemezés, hogy csak néhányat említsek). Ez az ügytípus a pénzügyi évzárást követő beszámoló-elfogadás, osztalékfizetés és az ezzel kapcsolatos cégjogi feladatok.

A pénzügyi évet az általam kezelt 16 cégben egy időben zárjuk, a pénzügyi audit is hozzávetőlegesen ugyanannyi ideig tart és az osztalékfizetés eldöntésére is közel azonos, körülbelül 5-6 hónap áll rendelkezésre. Szerencsére a 16 cégnek otthont adó 9 ország társasági- és cégjoga sokban hasonlít, azonban vannak jelentős apróbb eltérések, emellett a cégek cégcsoporton belüli tulajdonosi szerkezete és ügyvezetése is mutat némi eltérést. Ebben a sokszínű környezetben igazi kihívást jelent egy időben helyt állni és sok tapasztalatszerzésre van lehetőség.

Mai, digitalizált világunk, ahol a kommunikáció, az információáramlás és a személyes élmények megosztása fénysebességgel zajlik a közösségi oldalakon, komoly kihívások elé állítja a multinacionális cégek jogászait is. Gondoljunk csak itt a reklámjogi, szerzői jogi / védjegy vagy személyes adatok védelmét érintő kérdésekre. Milyen szerep hárul ezzel kapcsolatban a cég jogászaira, melyek azok a tipikus jogsértések, visszaélések, amelyekkel találkoznak a mindennapokban?

A digitalizáció és az internet rendkívül felgyorsította az információáramlást, az újabb és újabb platformok, alkalmazások, közösségi portálok megjelenését a jogi szabályozás csupán némi lemaradással képes követni, még a gazdaságilag legfejlettebb országokban is. A digitális és internetes jelenségek jogi értelmezésében az USA és az EU jár az élen, azonban az általános tapasztalat az, hogy mind több tudást szerzünk mi, jogászok a területről, annál több kérdés és kétely fogalmazódik meg a szabályozás módszerét és határait, illetőleg a helyes jogalkalmazást illetően. A legtöbbet vizsgált és leginkább szabályozott területek közé tartozik kétségtelenül a személyes adatok védelme, az online kereskedelem, valamint az online tartalmakért vállalt felelősség, azok továbbfelhasználása.

A személyes adatok megfelelő védelmének biztosítása érdekében a cégcsoport jogászainak is meg kell ismerni az internet és az azon futó alkalmazások és az online adatbázisrendszerek (ideértve a felhőalkalmazásokat is) működését. Ez sokszor nem kis kihívást jelent, tekintve hogy részletes műszaki, illetőleg programozási eljárásokról van szó. A Procter & Gamble erre specializálódott jogászai vezető szerepet vállalnak ebben, nem csupán a cégcsoporton belül, de az európai és globális szabályozás kialakítása tekintetében is. A napi munka során sokszor merülnek fel az online nyereményjátékokkal, a közösségi oldalakon folytatott tevékenységekkel, valamint a fogyasztói adatok kezelésével kapcsolatos gyakorlati kérdések.

Az online kereskedelem területén a fő kihívások közé tartoznak a megfelelő holnapszerkesztés, a felhasználási és vásárlási feltételek egyértelmű kommunikálása, az értékesítő honlap és egy másik internetes oldal kapcsolata, az ármegjelölés és így tovább.

Az egyéb online tartalmak közlésénél ügyelni kell a médium sajátosságára, vagyis, hogy az információ többféle módon is megjeleníthető, mint a hagyományos kommunikációs eszközökön – az online applikációk számtalan formát ölthetnek –, nem is beszélve az információáramlás sebességéről. Figyelembe kell venni, továbbá, a tartalomszolgáltatás felelősségi szabályait, amelyek számos kihívás elé állítják a nem csupán statikus tartalmat kínáló internetes oldalak tulajdonosait. Végül, érdekes és végtelen kihívást jelentenek a közösségi oldalak, azok közül is különösen a jelenlegi leglátogatottabb Facebook.

Milyen speciális készségek, vagy képességek szükségesek ahhoz, hogy valakiből kiváló jogtanácsos válhassék, kinek ajánlja a jogtanácsosi hivatást?

Véleményem szerint egy multinacionális cég jogtanácsosa akkor lehet sikeres, ha a cégcsoport tevékenységét érintő jogterületeket, illetőleg a belső szabályzatokat alaposan és széles körben ismeri; a cég üzleti nyelvén legalább felsőfokon beszél (ideértve természetesen a jogi szaknyelvet); ismeri és érti a cég üzleti tevékenységét, üzleti gondolkodással rendelkezik; a javaslatai elkészítése, tanácsadás során megoldás találására törekszik és nem elégszik meg azzal, hogy az ügyfél által felvetett ötlet „jogilag nem megvalósítható”. Nélkülözhetetlen, továbbá, a priorizálás; az üzleti tevékenység és a vonatkozó jogszabályok, szabályzatok ismerete segít megítélni, hogy mely ügyek milyen fontossági és/vagy sürgősségi kategóriába tartoznak, mennyi idő állhat rendelkezésre a vonatkozó feladatok elvégzésére.

Emellett, az ügyek nagy száma, illetőleg az üzletmenet időnkénti váratlan fordulatai megkívánják a rugalmasságot; és bár a munka és a magánélet egyensúlyára kiemelkedő hangsúlyt fektet a Procter & Gamble vezetősége, ez mégsem egy tipikus „8-tól 4-ig” állás. Végül, elengedhetetlen a külső és cégcsoporton belüli szakmai kapcsolatok kialakítása, ápolása; a külső kapcsolatok tekintetében az ügyvédi irodákkal folytatott együttműködésen felül, igyekszünk konferenciákon, szakmai fórumokon részt venni.

Természetesen a fenti készségek nem veleszületetten állnak rendelkezésre, azokat folyamatosan fejleszteni kell kitartással és sok munkával, az eredményül kapott számtalan elismerés azonban nagyon meghálálja a befektetett energiát.

Milyen pluszt jelenthet szakmailag egy joghallgató gyakornoknak, vagy egy pályakezdő fiatal jogásznak egy multinacionális cégnél elhelyezkedni, mitől kecsegtetőbb, mit kínál egy ilyen pozíció a jövő nemzedéke jogászai számára? Van –e lehetősége egy vállalati jogtanácsosnak a későbbiek folyamán az előrelépésre?
 
Tekintve, hogy az ambíciók, a szakmai elvárások és érdeklődési körök igen sokszínűek, engedje meg, hogy erre a kérdésre személyes élményeimet foglaljam össze válaszként. Számomra egy multinacionális cég jogi osztályához csatlakozni egyértelmű pályaválasztási preferencia, mondhatni álom volt.

Diplomázáskor az egyetemen nem igazán kaptam segítséget a pályaválasztásban, és kevés információm volt arról, hogy miből is áll egy ügyész, bíró, jogtanácsos, vagy akár egy ügyvéd napi munkája. Bár az egyetem alatt kis ideig dolgoztam ügyvédi irodában gyakornokként, ez azonban nem volt elegendő arra, hogy valódi rálátásom legyen egy ügyvédi iroda működésére. A kötelező szakmai gyakorlatomat a Külügyminisztériumban töltöttem, ami érdekes tapasztalat volt, azonban én másra vágytam, olyan munkára, ami közelebb áll az üzleti világhoz. Persze nem igazán tudtam akkor még, hogy egy ilyen munka milyen feladatokból áll.

A fő szempont az volt, hogy nemzetközi cégnél tudjak elhelyezkedni, lehetőleg jogi tudást igénylő pozícióban, hogy megismerhessem ezt a világot. Szerencsésnek tartom magam, hogy ez elsőre sikerült, ugyanis első munkahelyem a neves nemzetközi befektetőház, a Morgan Stanley volt, ahol szerződésíró/elemző munkakörben dolgozva egy kis betekintést nyerhettem a világ nagy tőzsdéinek varázslatos világába. Azonban én mégiscsak klasszikus értelemben vett jogász szerettem volna lenni, vágytam rá, hogy gyakorlatot szerezzek, később szakvizsgázzak, értsem és ismerjem a magyar jog legalább egy kis szeletét. Ekkor ért a megtiszteltetés, hogy a Procter & Gamble jogi osztályához csatlakozhattam, ahol, úgy érzem, megtaláltam a helyem.

Mégis, mit kínál egy ilyen pozíció? Állandó szakmai és személyes fejlődési lehetőséget, kihívásokat, kimagasló színvonalú csapatmunkát, egy teljes életpályát átívelő karriert és kiemelkedően versenyképes szociális biztonságot.

A munkánk során megszerzett szaktudás és kifejlesztett készségek mind sokszínűségükben, mind minőségükben egyedülállóak. Ezt az is bizonyítja, hogy számos kollégánk töltötte teljes szakmai pályafutását a Procter & Gamble-nél, és ment nyugdíjba 25 év vagy afölötti időtartamú munkaviszonyt követően.

————————————–

  • Dr. Lőrincz Anikó életrajza:

Lőrincz Anikó 2007-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi jogi tanulmányainak egy részét Athénban töltötte. A diploma megszerzését követően a MorganStanley magyarországi irodájában dolgozott, ahol származtatott pénzügyi termékek értékesítéséhez kapcsolódó dokumentációval foglalkozott. 2008. őszén csatlakozott a Procter & Gamble jogi osztályához, ahol számos jogterületen szerzett tapasztalatot, jelenleg egy 9 országot magában foglaló régió munkajogi, társasági jogi és reklámjogi ügyeit intézi.