Mérték blog

Urbán Ágnes: Van még lejjebb – Médiapiaci bevételek 2012-ben

2013.06.11.

A Mérték Médiaelemző Műhely már az elmúlt évben is összefoglalót készített a legfontosabb piaci folyamatokról, a gazdasági válság kezdete óta kirajzolódó tendenciákról. A 2012-es pénzügyi beszámolók megjelenése után fontosnak tartjuk a legnagyobb médiacégek árbevétel változásának rövid áttekintését. Urbán Ágnes írása.

Már-már közhelyszerű megállapítás, hogy a médiaipar komoly válsággal küzd, nincs ez másképp Magyarországon sem. Évek óta várjuk, hogy növekedésnek induljanak az iparág bevételei, de leginkább csak az új üzleti modell kereséséről és a gazdasági válságról hallunk. Egyelőre nem tér vissza az aranykor. Ami a 2012-es évet illeti, már áprilisban, a reklámpiaci adatok nyilvánosságra kerülésekor sejteni lehetett, hogy az árbevételek alakulása sem kezdett látványos emelkedésbe. Ugyanakkor az árbevétel-adatok kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem feltétlenül ad teljes képet az egyes vállalatok sikerességéről, hiszen a legtöbb cégnek más érdekeltségei is vannak. Bizonyos tevékenységeket a médiavállalatok kiszervezhetnek más, a táblázatokban nem szereplő cégekbe, sőt, akár külföldi anyavállalatok közvetlenül is működhetnek egyes magyarországi érdekeltségeket.

A legnagyobb lapkiadó vállalatok bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A lappiacon továbbra is a három legnagyobb céget, az Axel Springert, a Ringier-t és a Sanomát érdemes kiemelni. Az Axel Springer esetében külön sorban jelenik meg a megyei napilapokat és a Világgazdaságot kiadó Axel Springer Magyarország, illetve a magazinokat megjelentető Axel Springer Budapest. A Népszabadság Zrt. azért szerepel önállóan, mert ez a Ringier AG többségi tulajdonában van, de önálló cégként működik, a Népszabadságot nem a Ringier Kiadó Kft. adja ki.

Mint a táblázatból látható, az elmúlt évben kétségtelenül a Ringier Kiadó Kft. volt a legsikeresebb, közel 1,7 milliárd forinttal növelte a bevételeit. Ha az elmúlt öt évben kirajzolódó képet nézzük, az látható, hogy ez a cég jól vészelte át a válságot, nyilvánvalóan a jó portfóliójának (pl. Blikk) és a sikeres menedzsmentnek köszönhetően. A cégcsoporthoz tartozó Népszabadság Zrt. hanyatlása nem állt meg, évről-évre jelentősen csökken a bevétel.

Ennél rosszabb az összkép az Axel Springernél és a Sanománál. A két Axel Springer-cég együttes árbevétele 2008-ban még 20 milliárd forint fölött volt, tavaly már alig haladta meg a 13 milliárdot. Az Axel Springer és a Ringier közötti különbség azért is szembetűnő, mert ismét napirendre került a két cég fúziója, az elmúlt években jócskán átrendeződtek az erőviszonyok.

A Sanoma a válság kitörésekor jelentős árbevétel-csökkenést szenvedett el, azóta sem sikerült visszatérnie a korábbi bevételi szinthez, sőt, a 2012-es adat az elmúlt évek legrosszabbja. Az eredmények ismeretében meglepő, hogy a cég éppen most készül erősíteni a közéleti tartalmak piacán, a Figyelő eladása óta a Sanoma leginkább a szórakoztató tartalmakra épített.

A két országos kereskedelmi televíziós műsorszolgáltató bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A televíziós piacon a két országos kereskedelmi televíziót érdemes kiemelni, már csak azért is, mert a reklámadónak hívott, de leginkább a két televíziót érintő új adó kapcsán különösen nagy figyelmet kapott a Magyar RTL Televízió Zrt. és az MTM-SBS Televízió Zrt. üzleti teljesítménye.

Mint látható, a két cég együttes árbevétele jelentősen visszaesett az elmúlt években, a 2008-as 62,7 milliárddal szemben 2012-ben már csak 40 milliárd forint volt a bevétel. Csak az elmúlt évben 5 milliárd volt a csökkenés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek a cégek és különösen a mögöttük álló befektetők elsősorban nem a két magyarországi bejegyzésű csatornájuk működésébe fektettek be az elmúlt években, hanem igyekeznek felépíteni azokat az új csatornáikat (pl. RTL II, SuperTV2), amelyekkel további nézői szegmenseket érhetnek el és amelyekért az elért háztartások után bevételhez juthatnak a kábeles, műholdas vagy IPTV-s műsorterjesztőktől. Fontos szempont az is, hogy ezek a csatornák már jellemzően külföldi joghatóság alatt működnek. A táblázatban szereplő vállalatok pénzügyi adatainak értékelését nagyban árnyalná, ha ismernénk a két cégcsoport magyarországi érdekeltségeinek teljes bevételét és eredményét.

A legnagyobb rádiós műsorszolgáltatók bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A rádiós piacon érdekes folyamatok zajlanak, és ez azért is különösen fontos számunkra, mert itt legerősebb az állam szerepe. A frekvenciapályázatoknak és az egypiacos jellegnek köszönhetően (vagyis nincs terjesztési, csak hirdetési bevétel) a rádió sokkal kiszolgáltatottabb az állami médiapolitikának, mint más szektorok.

Az országos kereskedelmi rádiók piacán történtekről a Mérték is írt, a politikai háttéralkuval megmutyizott pályázat eredménye az, amit előre sejteni lehetett: az állami reklámpénzekkel kitömött Class FM története sikersztori, míg a politikai ellenzék érdekkörébe tartozó Neo FM képtelen volt fizetni a műsorszolgáltatási díjat, elvesztette a frekvenciahasználati jogosultságát.

Többször is írtunk (pl. itt és itt) a vidéki rádiópiac átalakításáról, ennek két nagy vesztese volt a Juventus és a Rádió1, egyik nagy nyertese pedig a Lánchíd Rádió. A vételkörzetek változása a bevételekben is éreztette hatását, különösen a korábban jelentős hálózatos szereplő, a Rádió1 piacvesztése jelentős.

Érdekes a két budapesti talk rádió versenye is: az Info Rádió tulajdonosi hátterét tekintve meglehetősen közel áll a nagyobbik kormánypárthoz, nem is túlságosan meglepő, hogy a rádió 2012-ben olyan frekvenciához jutott, amelynek használatért nem kell díjat fizetnie. A Klubrádió története közismert, a Mérték is többször írt róla (pl. itt és itt), a Médiatanács kitartó munkával a sajtószabadság leépítésének szimbólumává tette az adót. Ez a bevételekből is jól látható: ma már csak a leginkább kockázatvállaló hirdetők hirdetnek a Klubrádióban, hiszen ez egyet jelent a nyílt ellenzékiség felvállalásával.

A két legnagyobb online tartalomszolgáltató bevétele (2008-2012)

Forrás: http://e-beszamolo.kim.gov.hu/

A két legnagyobb online tartalomszolgáltató bevételi eredményeit tekintve az a leginkább szembetűnő, hogy nem teljesülnek az online médiára aranybányaként tekintő korábbi optimista várakozások. A két vezető magyarországi portál, az index.hu és az origo.hu üzemeltetője sem tudta az elmúlt öt évben látványosan növelni a bevételeit, és ebben aligha lesz jelentős változás. Közismert, hogy az online hirdetési költések ma már nagy arányban keresőkön, közösségi oldalakon (google, facebook) keresztül külföldi vállalatokhoz kerülnek.

A kormány által bevezetni tervezett, végleges formájában még nem ismert médiaadó tehát egy alapvetően legyengült szektort sújt, amely nem heverte még ki a gazdasági válság okozta visszaesést és éppen a fenntartható üzleti modelleket keresi. A költségvetési szempontokkal és a túlzottdeficit-eljárással lehet persze érvelni – legfeljebb senki nem hiszi el –, de az a kár, ami a magyar tartalomipart és a demokratikus nyilvánosságot éri, aligha megbecsülhető. Mint ahogy egy fontos iparági szervezet, a Főszerkesztők Fóruma nemrég kiadott közleménye jelezte, egy gazdasági értelemben vett működésképtelen médiaipar a demokrácia lebomlásához vezet. Ezt az árat nem kellene megfizetni néhány milliárd költségvetési bevételért.



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.