Mérték blog

Lehóczki Zsófia: A közszolgálat felelőssége

2012.01.09.


A közszolgálati médiaszolgáltatók híműsorai körüli botrányok, a szervezeti reakció, a meghatározó szereplők hallgatása intézményi, strukturális problémákról árulkodnak. A közszolgálat szabályozásának egésze alkotmányos alapon és az uniós jogi követelmények alapján is erősen vitatható. Az írás a közszolgálati követelmények számonkérésének jogszabályi környezetét járja körül. Nagy Krisztina írása.

Az új médiaszabályozás alapjaiban alakította át a közszolgálati médiumok szervezetét, finanszírozását, felügyeletét. A létrejött új rendszer legjellemzőbb vonásai az átláthatatlanság, és az „olyan mintha” jellegű szabályozás, amely nem biztosít kiszámítható jogi keretet a közszolgálati médiumok működéséhez. Látszólag minden szükséges szereplő megjelenik, van Közszolgálati Kuratórium, amely gyakorolja a tulajdonosi jogokat, Közszolgálati Testület, amely a működés feletti társadalmi kontrollt hivatott biztosítani.  Ugyanakkor nem ők a közszolgálati működés meghatározó szereplői. A valódi kulcsszereplők a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), illetve a Médiatanács és annak elnöke. A rendszerben sem a Kuratórium, sem a Közszolgálati Testület nincs jogilag szabályozott viszonyban az Alappal, pedig az Alaphoz került a közszolgálati vagyon, a gyártókapacitás, az alkalmazotti állomány.

A médiatörvény nem alakította ki a közszolgálati követelményekért való felelősség átlátható, koherens rendjét.  A feladatok és hatáskörök mentén több szereplő is részese lehetne a felügyeleti tevékenységnek, de a feladatkörök és az ehhez kapcsolódó eljárási rend nincs jogilag értelmezhető módon lefektetve. Ebből következően tisztázatlan a beavatkozás mikéntje és az ehhez kapcsolódó felelősségi rend.

A szereplők, és a hozzájuk rendelt feladat- és hatáskörök vizsgálata alapján arra jutottunk, hogy a jogszabályból nem derül, kinek van cselekvési kötelezettsége, ahogy az sem világos, hogy a lehetséges szereplők közül kinek biztosan nincs cselekvési lehetősége, azaz bármi történik, vagy nem történik ellenőrzés címén, az nem a jogi rend következménye.

Kezdjünk azonban a probléma gyökerénél, a közszolgálati követelmények, a közszolgálati megbízás  megfogalmazásánál. A törvény csak a közszolgálati célok katalógusát adja meg, az elvek szintjén rögzíti a közszolgálati működés kereteit. A célok elérése eszközeinek és módjának rögzítésére pedig előírja a Közszolgálati Kódex megalkotását . A Médiatanács  2011 nyarán el is készítette a kódexet, de az lényegében a törvényben definiált közszolgálati célok deklarálásának kibővített verziója, hiányzik belőle a közszolgálati feladatok megvalósításának mikéntje, formája, eszközrendszere. Konkrét szakmai-etikai szabályok is csak töredékesen jelennek meg benne. A kódex deklaratív szabályokon túl nem ad kézzelfogható útmutatást a közszolgálat működéséhez, márpedig, ha nincsenek rögzítve a szakmai sztenderdek, minőségi elvárások, légüres térben lévővé válik a működés.

A médiatanács elnöke a Hír TV-nek 2011. december 30-án adott interjújában lényegében kizárta médiatanács jogi felelősségét a közszolgálati célok teljesülésének tekintetében. A közszolgálati célok megvalósulása kapcsán egyedül a kódex első ízben való elkészítését említette, a kódex megvalósulásának felügyeletében nem látott érdemi médiatanácsi feladatot.

Ezzel szemben a jogszabály egy alpontban a Médiatanács feladatai között nevesíti „a közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak végrehajtására vonatkozó szabályok” felügyeletét (Mttv. 182. § b,m)). Ugyan e feladatkör pontos tartalma nem egyértelmű, a szabályozás nem igazít el világosan, mely konkrét szabályok felügyeletére kapott felhatalmazást a Médiatanács, vajon értelmezhető-e ez a szabály a kódex nem teljesülése esetére adott beavatkozási lehetőségnek.

A Médiatanács mellett a kódex kapcsán nevesített másik szereplő a Közszolgálati Testület, amelynek tagjait különböző civil és egyházi szervezetek, a kultúra területén működő szakmai szervezetek delegálják.  A törvény alapján a Testület felügyeli a Kódex szabályainak érvényesülését. A Testület évente egyszer véleményt mond a közszolgálat teljesítményéről, a közszolgálati szolgáltatók vezetőinek beszámolóiról.  Amennyiben nincs megelégedve a közszolgálati célok megvalósításával, javasolhatja Kuratóriumnak a vezérigazgatók elmozdítását.  A Testület összetételénél és működésénél fogva nem alkalmas arra, hogy szakmai, etikai szabályok érvényesüléséről döntsön, a kódex általános céljainak megvalósulásáról mond véleményt és egyetlen eszköze a vezetők eltávolítására vonatkozó indítvány megtétele.

A törvény a közszolgálati célok teljesülésének ellenőrzésére felhatalmazza a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumát is, amelynek feladatai között nevesíti, hogy „a Kuratórium, amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezi” (Mttv. 90. § (1)b). Újra visszaértünk tehát a Médiatanácshoz, de a törvény alapján nem világos milyen eljárásban, mit vizsgál(na) a Médiatanács. 

A már említett kulcsszerepet játszó MTVA-ra a törvényi szabályok között nem található egyetlen utalás sem a közszolgálati feladatok mikéntjének teljesítéséről, a közszolgálati működés ellenőrzésére nevesített szereplőkkel való kapcsolatról. Az MTVA vezetője sem a Kuratóriumnak sem a Közszolgálati Testületnek nem számol be, tevékenységéhez, működéséhez a törvény alapján e grémiumok nem férhetnek hozzá. Ugyancsak tisztázatlan a közszolgálati médiumok vezetőivel való kapcsolata, a napi működés során a közöttük lévő feladat- és hatáskör megosztás, ehhez kapcsolódóan a felelősségi rend. Az MTVA vezetőjét a Médiatanács elnöke nevezi ki, és ő menti fel, ha nem elégedett a munkájával, ezen a ponton tehát újra a Médiatanácshoz, illetve annak elnökéhez jutunk vissza.        

A Cohn-Bendit és a Lomnici ügyek után történtek jól illusztrálják a fenti értékelést. A Cohn-Bendit ügyben a médiahatósághoz érkezett kiegyensúlyozottsági panasz ügyében eljárva a Médiatanács formai okok miatt megszüntette az eljárást.(940/2011. sz. határozat) A napvilágot látott információk alapján a Médiatanács ezek után nem vizsgálta a történteket.

A Lomnici ügyben az MTVA és az MTI vezérigazgatója munkáltatói jogot gyakorolva intézkedett Élő Gábor munkaviszonyának megszűnéséről, Papp Dániel munkakörének módosításáról. Nem derült ki azonban, hogy milyen eljárások mentén került sor a felelősségre vonásra, milyen érdemi indokolás kapcsolódott az intézkedésekhez.

Az ügyek kapcsán eddig sem a Kuratórium, sem a Közszolgálati Testület hivatalosan nem szólalt meg, nem kezdeményezett eljárást. A történt retorziók nélkülözik azokat a jogi kereteket, amelyek a közszolgálatiság érvényesüléséről szólnának. Megszemélyesítettek ugyan felelősöket, de az esetek alapján arról, hogy a közszolgálatiság miben áll, hogyan kellene működnie, semmit nem tudunk. Az ügyeknek a közszolgálatiság működéséről nincsenek jogi értelemben vett tanulságai. A jelenlegi jogi rend a napi működés szintjén nem rögzíti előzetesen a közszolgálati követelményrendszert, és nem tisztázza az utólagos felelősségi rendet.



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.