Két fontos választás zajlott Magyarországon 2014 első felében. A magyar parlamenti választás hivatalos kampányidőszaka 2014. február 15-én kezdődött és április 6-ig, a választás napjáig tartott. A választás másnapján, április 7-én gyakorlatilag azonnal kezdetét vette az európai parlamenti választás kampánya, ami a május 25-i voksolásig tartott. A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Prospect Műhely Alapítvány munkatársai ebben a két szakaszra bontható tág kampányidőszakban követték nyomon a legjelentősebb médiumok hírfolyamait.
A kutatás során a legfontosabb írott és a sugárzott hírműsorok tartalmát elemeztük. A vizsgálat kiterjedt a Kossuth Rádió Déli Krónika műsorára, az m1, és az RTL Klub esti híradóira, illetve a TV2 Tények esti kiadására, továbbá a Metropol, az Origo és az Index hírfolyamaira. Utóbbi kettőnél a Belföld és a Gazdaság rovatokban megjelenő híreket vizsgáltuk. A kutatás 2014. február 25-től 2014. május 25-ig tartott. A tartalomelemzések alapegységei mindig az egyedi főhírek voltak. Az írott hírfolyamban ez 7.031 hírt jelent, a sugárzott hírfolyamban pedig 8.664 hírt. A jelen kutatás közvetlen módszertani előzménye az a vizsgálat, amelynek során a Publicus Intézet a Mérték Médiaelemző Műhely iránymutatása és szempontjai alapján elemezte a forintárfolyam-gyengülés tematika megjelenését az írott és a sugárzott hírcsatornákon.
A kampányidőszakokat összehasonlítva csak kisebb eltérések voltak a tartalomkínálatban
Az online hírfolyam vizsgált rovataiban 50 százalék körül szokott ingadozni a közéleti hírek aránya. A magyar országgyűlési választás kampányidőszakában azonban 60 százalékra emelkedett ez az arány, míg az EP választás kampányidőszakában visszaállt 53 százalékra.
A magyar országgyűlési választás kampánya sokkal erőteljesebben hatott az Origo.hu és a Metropol szerkesztési gyakorlatára, mint az Index.hu gyakorlatára.
A közszolgálati csatornákon azonban jelentősen csökkent a közéleti hírek aránya EP választás időszakában. A kereskedelmi csatornák legfontosabb hírműsoraiban kisebb a csökkenés, elsősorban azért, mert ezek már az országgyűlési választás kampányidőszakában is kevés közéleti hírt sugároztak.
A közmédia rugalmasan alkalmazkodott, a kereskedelmi csatornák viszont alig reagáltak a kampányidőszakokra
A közszolgálati hírműsorok rugalmasabban alkalmazkodtak a közéleti hírek arányával az aktuális belpolitikai helyzethez, mint a kereskedelmi csatornák, és az országgyűlési választás időszakában kiugróan sok közéleti hírt közöltek.
A TV2 Tények sokkal inkább volt bulvárhíradó, mint az RTL Klub esti hírműsora, és ez egyaránt igaz az országgyűlési választás és az EP választás kampányidőszakára.
A sugárzott hírműsorok szerkesztőségei 2011 óta viszonylag stabilan tartják a bulvártéma arányokat, de az intenzív választási kampányidőszakban az átlagosnál kicsit kisebb valószínűséggel szorítottak helyet a megnövelt számú közéleti híreknek a bűnügyi hírek kihagyásával, mint egyéb bulvártémák kihagyásával.
A közszolgálati hírműsorokból az országgyűlési választás kampányidőszakában teljesen kiszorultak a cuki állatok, a kereskedelmi csatornák hírszerkesztői viszont ekkor is helyet adtak a fókabébiknek.
2008 és 2011 között két jelentős változás is történt a közéleti hírek közlésének szerkesztési gyakorlatában a sugárzott hírműsorokban: egyrészt nagyon jelentősen csökkent a közéleti hírek száma, másrészt a hírműsorok elejéről a műsorok közepére, végére tolódtak a közéleti hírek. 2011. és 2014 első féléve között e tekintetben nem történt jelentős változás, és a közéleti hírek témaarányai is meglehetősen stabilnak bizonyultak.
A hazai vonatkozású közéleti hírek többsége pártpolitikai hír, szakpolitikai hírek viszonylag ritkán kerülnek a hírfolyamba
A 2014-ben vizsgált hírműsorok összesen 4.041 közéleti hírt sugároztak a vizsgált időszakokban. Ezek 42 százaléka pártpolitikai hír volt, és mindössze 13 százalékuk szakpolitikai hír. Ráadásul a szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó hírekben is gyakran jelenik meg valamilyen formában a pártpolitikai aspektus.
A kereskedelmi csatornák hírműsorainak témai meglehetősen stabil arányokat követnek. Mindkét csatorna sokkal több bulvárhírt közölt, mint közéleti hírt, de ezeken belül eltérőek a témaarányok. A TV2 Tények szívesebben tudósít balesetekről és bűnügyekről, mint az RTL Klub híradó.
A két közszolgálati hírműsorban a közéleti hírek dominálnak. Az m1 híradóban ez a legtöbbször pártpolitikai híreket jelent, míg a Déli Krónikában valamivel több a szakpolitikai és a külpolitikai hír.
A közszolgálati hírműsorok szerkesztői a témaarányokat is rugalmasabban kezelik, mint a kereskedelmi csatornák hírszerkesztői. A 2014. előtti kutatások adatait nézve, azt mondhatjuk, hogy az országgyűlési választás kampány időszakában jelentősen megváltozott a szerkesztési gyakorlat, míg az EP választás kampányidőszakában nagyjából olyan volt, mint amikor nem volt kampány.
A közszolgálati hírműsorok szerkesztői elsősorban a közéleti híreket emelik ki, a kereskedelmi csatornák szerkesztői pedig a bulvárhíreket
A Déli Krónikában az esetek 79 százalékában került közéleti hír a headline-ba, az m1 híradóban pedig 66 százalék ez az arány. Az RTL Klub híradóban azonban csak 33 százalék, a TV2 Tények esetében pedig mindössze 22 százalék a közéleti hírek aránya a headline-ban.
A TV2 Tények szerkesztői leginkább a véres bűnügyekre és balesetekre érzékenyek. Az RTL Klub hírszerkesztői is gyakran emelnek ki bűnügyeket és baleseteket, de ők szívesen emelnek ki cukiságokat és celeb híreket is.
A közszolgálati hírműsorok viszont gyakran emelnek ki pártpolitikai híreket. Különösen akkor, ha ezek botrányosak. Így az országgyűlési választás kampányidőszakában gyakran volt kiemelt hír a Simon/Welsz ügy, az EP választás időszakában pedig Kovács Béla került viszonylag sokszor a headlinokba.
Az események hátterét vizsgáló, tényfeltáró jellegű hírekkel szinte csak az online hírportálok gazdasági rovatiban találkozhatunk
Az online hírportálok gazdasági rovataiban megjelenő hírek közéleti témájú cikkek negyede nem aktualitáshoz kötött hír, hanem tendenciákat, jelenségeket bemutató írás. Ugyanakkor a sugárzott hírműsorokban nagyon ritka az összefüggéseket, az események hátterét megvilágító, tényfeltáró újságírás. Ugyanez alapvetően igaz a belföld rovatokra is.
A hírek egyre növekvő hányadát a kormányoldal generálja
A 2008-as online hírfolyamban a hazai vonatkozású közéleti hírek 25 százalékánál volt hírcsináló az akkori kormányoldal. 2011-ben viszont már az online közéleti hírek 35 százalékát generálta az új kormány. A választási kampányokban tovább növekedett a kormány hírgeneráló ereje, és most a közéleti hírek 42 százalékánál volt hírcsináló a kormány, a Fidesz vagy valamelyik kormányzati szerv.
2008-ban a sugárzott hírműsorokban is a hazai vonatkozású közéleti hírek nagyjából negyedénél volt hírcsináló az akkori kormány, illetve az MSZP. 2011-ben viszont a hazai vonatkozású közéleti hírek kicsivel több, mint a harmadát a kormány és a Fidesz kezdeményezte. Végül 2014-ben négytizedre növekedett ez az arány. Ha pedig a kormányzati szerveket is idevesszük, akkor a közéleti hírek több mint a felét kormányoldal generálta.
A Déli Krónikában sokkal több volt a kormányoldal által generált hír, mint a másik három műsorban. Az m1 híradó jellegzetessége az, hogy sokkal nagyobb teret adtak a kis pártoknak, mint a többi hírműsor. A kereskedelmi csatornákon magasabb a média (többnyire saját) kezdeményezésű közéleti hírek aránya, mint a közszolgálati csatornákon, és az RTL Klub híradó tájékoztatáspolitikája a hírcsinálók arányait nézve valamivel kiegyensúlyozottabb, mint a TV2 Tényeké.
A kereskedelmi csatornákon nagy a hírműsor-idők szórása, mert gyakran csípnek le műsoridőt más műsorok javára a hírműsorokról
A Déli Krónika átlagos műsorideje (a felvezetés és az időjárás jelentés között) 18 perc, és átlagosan 14 hír fér bele ebbe a műsoridőbe. Az m1 híradó 35 percébe átlagosan 22 hír fér bele. Az RTL Klub híradó átlagosan 24 hírt közöl 39 perc alatt, a TV2 Tények viszont átlagosan 56 percet szán 29 hírre.
A kereskedelmi hírműsorokban lényegesen nagyobb a műsor- és az híridők szórása, mint a közszolgálati hírműsorokban, a TV2 Tények pedig sokkal redundánsabban közöl híreket, mint a másik három műsor. Ez különösen igaz a csatorna balesetekről szóló tudósításainál, amelyek nagyon is gyakoriak a műsorban.
A teljes írott hírfolyam cikkeinek harmada rövid cikk, 45 százaléka közepes, és csak 22 százalék a hosszabb közéleti cikkek aránya. Oldalanként azonban nagyon eltérnek ettől az arányok. A Metropol közéleti híreinek többsége rövid cikk, és az Origon gyakrabban jelentek meg hosszabb írások, mint az Indexen.
A magyar közélet főszereplője Orbán Viktor
A 100 napon keresztül vizsgált hírfolyamban összesen 715 hírben szerepelt a kormányfő. Mesterházy Attilának 410 szereplés jutott, Gyurcsány Ferencnek 303 szereplés, Bajnai Gordonnak pedig 239 szereplés.
Őket viszont Simon Gábor követi 203 szerepléssel, és itt kell megemlíteni azt is, hogy az ellenzéki pártvezetők meglehetősen gyakran csak mellékszereplői voltak a Simon Gáboros híreknek.
Schiffer András 175 hírben jutott szereplési lehetőséghez a 2*50 napos kampányidőszakok idején, Vona Gábor pedig 152 hírben.
A vezető politikusok gyakrabban szerepeltek az írott hírfolyamban a magyar parlamenti választás kampányidőszakában, mint az EP választási kampányban. Ez elsősorban azt jelzi, hogy mekkora tétet tulajdonított a két választásnak a politika világa.
Az Origo.hu és az Index.hu között gyakorlatilag nincs eltérés a politikus szereplők pártállásának megoszlásait nézve. A Metropolban viszont sokkal több külföldi politikus szerepelt, mint az online híroldalakon, és a kormányoldal fölénye is nagyobb.
Az online gazdasági oldalakon megjelenő hazai vonatkozású közéleti hírekben több külföldi politikus szerepelt, mint magyar ellenzéki politikus. A pártvezetői véleményeknek ritkán adnak teret az online gazdasági rovatok. Ugyanakkor a gazdasági rovatok hazai vonatkozású közéleti híreiben nagyon gyakran szerepelnek kormánytagok, ami érthető, hiszen az itt megjelenő írások tipikusan a kormány gazdaságpolitikai döntéseit ismertetik és elemzik.
A sugárzott hírfolyamban majdnem ugyanolyan a hírekben szereplő politikusok pártállásainak eloszlása, mint az írott hírfolyamban. Az egyetlen különbség: valamivel magasabb az MSZP-arány, és ez egyformán érinti negatívan a DK és az Együtt-PM politikusok szerepléseit.
Az írott hírfolyamban a képviselők, képviselőjelöltek, illetve az egyéb pártmunkások relatív súlya a nagyobb, a sugárzott hírfolyamban pedig a párvezetőké és a pártszóvivőké. A közhatalmi funkciót betöltő politikusok aránya a Déli Krónikában a legmagasabb.
A sugárzott hírfolyam nem politikus szereplői körében gyakrabban jelenik meg az utca embere, mint az írott hírfolyamban. A sugárzott hírfolyam leggyakoribb nem politikus szereplője azonban valamilyen állami szervet képvisel. A leggyakrabban a Nemzeti Választási Irodát, illetve a Nemzeti Választási Bizottságot, mert a közéleti hírek nagy része a választások lebonyolításával kapcsolatos kérdésekről szólt.
A Déli Krónika szólaltatja meg a legritkábban közéleti híreiben az utca emberét. Ebben szerepet játszhat az is, hogy ez inkább tévés, mint rádiós műfaj. Ugyanakkor a Déli Krónikában szerepelnek a legtöbbször állami szervek képviselői, és ez már biztosan nem műfaji sajátosság. Piaci szereplőkkel viszont az RTL Klub közéleti híreiben lehet találkozni a legnagyobb valószínűséggel.
A riport és az élő adás fehér hollónak számít a sugárzott hírfolyamban
Az a műfaj, hogy a riporter kérdéseket tesz fel egy közszereplőnek, aki erre válaszol, kihaló félben van a legfontosabb magyar hírműsorokban. Olyan pedig egyáltalán nincs, hogy mindez élő adásban történne.
Élő részlet a sugárzott közéleti hírek kevesebb, mint 3 százalékában fordult elő (ez összesen 85 db hírt jelent). Élő részlet gyakorlatilag mindig úgy került adásba, hogy a stúdióban ülő műsorvezető beszélgetett egy releváns helyszínen tartózódó riporterrel.
A közszereplők saját hangját átlagosan 17 másodpercig hallhatjuk a hírműsorokban, a legtöbbször több részletben
A hazai vonatkozású közéleti hírek 68 százalékában azért megszólalt a saját hangján is egy vagy több közszereplő, és beszélt legalább 5 másodpercig. E szereplők átlagosan 17 másodpercig beszélhettek a saját hangjukon. Az m1 és az RTL Klub híradó átlagosan 16 másodperc beszédidőt ad a magyar közszereplőknek, a TV2 Tényekben átlagosan 17 másodpercig hagyják a saját hangjukon beszélni őket, a Déli Krónikában viszont átlagosan 19 másodpercig.
Orbán Viktor egymaga csaknem annyi sajáthangon megszólalási lehetőséget kapott a sugárzott hírműsorokban, mint öt másik pártelnök együttesen, és egyedül ő kapott lehetőséget arra, hogy egy percnél hosszabban is szólhasson a közönséghez egy hírműsorban.
A teljes elemzés ide kattintva érhető el.
