Mérték blog

admin: Átlátható közszolgálat? 2. rész

2014.12.07.

10+1 dermesztő ülés 80 milliárdról

Komolytalan és kafkaian abszurd testületi ülések, slendrián táblázatok, lázas számolás adatok nélkül, titkolózás és persze egy csipetnyi Várhegyi Attila – így múlatta idejét 2011 vége és 2014 eleje között a Közszolgálati Költségvetési Tanács, amelynek elvileg az lenne a feladata, hogy az évi 80 milliárd forintból működő közszolgálati intézményrendszer finanszírozása felett őrködjön. A Mérték kiperelte és megszerezte a tanács működéséről szóló jegyzőkönyveket. Leleplezés két részben, csak erős idegzetűeknek.

A Mérték Médiaelemző Műhely szerette volna megtudni, milyen szempontok alapján osztják el az egyes közmédia-szolgáltatók között a rendelkezésre álló állami költségvetési forrásokat. A közmédia állami támogatásának az egyes műsorszolgáltatók, illetve az egyes közszolgálati tevékenységek közötti elosztásáról a médiatörvény hatályos szövege szerint a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt. E testület döntéseiből, illetve az azokat előkészítő dokumentumokból kellene megtudnunk, hogy melyek azok a közszolgálati tevékenységek, amelyeket közpénzből finanszírozunk, és melyek azok a tartalmak, amelyek megvalósítják e tevékenységeket, illetve ebből kellene látnunk, hogy a magyar közszolgálati intézményrendszer hogyan teljesíti az európai elvárásokat. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az MTVA-hoz, amit pereskedés követett, de végül hozzájutottunk a kért adatokhoz.

A dokumentumokból jól látható, hogy a testület ülései szakmailag alacsony színvonalúak voltak, a döntéselőkészítő anyagok jelentős része a pénzügyi tervezés szempontjából teljesen irreleváns adatokat tartalmazott, ugyanakkor hiányoztak azok az információk, amelyek igazán fontosak lettek volna. A Mérték most nyilvánosságra hozza a Közszolgálati Költségvetési Tanács dokumentumait, azokat tehát bárki kielemezheti. Érdemes átolvasni őket, mert lesújtó képet mutatnak arról, hogy az elmúlt években milyen alapossággal, hozzáértéssel és felelősséggel foglalkozott egy állami testület közel 80 milliárdnyi adófizetői pénz elköltésével. Azok számára azonban, akik nem akarják végigböngészni az emlékeztetőket és háttéranyagokat, néhány érdekességre felhívnánk a figyelmet. (A könnyebb érthetőség miatt ülésenként foglaljuk össze a problémákat, a kereshetőség érdekében pedig mindenhol jelezzük, hogy melyik ülés melyik dokumentumáról van szó, azok elnevezését nem változtattuk meg; a kaotikus dokumentumkezelés önmagában is sokat elárul a professzionalizmus hiányáról.)

Első ülés: Valaki mondja már meg melyik évben vagyunk!

  • A 2011. december 21-i ülés emlékeztetője (2011.12.21.pdf) döntést hozott a KKT havonkénti összehívásáról. Sokatmondó, hogy rögtön a legelején sikerült elrontani a határozatokban az évek számozását és ezt a 2/2012 december 21 számú határozatnak hívja, ami így közvetlenül az 1/2011 december 21 számú határozatot követi.

Második ülés: Csak nehogy kiderüljön bármi is!

  • A két nappal később sorra kerülő 2011. december 23-i ülésen (2011.12.23.pdf) megszabták a nyilvánosság határait: egyrészt döntöttek arról, hogy az üléseken jegyzőkönyv ne, csak emlékeztető készüljön, másrészt kimondták, hogy „A Tanácsülésen elhangzottakról a szavazás eredményéről kizárólag a Tanács elnöke, illetőleg az általa felkért tag jogosult a köznyilvánosság számára tájékoztatást nyújtani, nyilatkozatot tenni”.
  • Az előkészítés slendriánságát jól mutatja a 2011. december 23-i ülés egyik kiegészítő dokumentuma (Csatorna összesítő LP totalbudget 2012 20111208.pdf), ami csak egy táblázat, de nincs címe, nem derül ki, hogy milyen időszakra vonatkozik és valójában milyen adatot közöl. Vicces módon egy másik dokumentum (Pótlap a KKT 6.2011 dec. 23. számú határozatához.pdf), pontosan ugyanezt az egy táblázatot tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy az érdeklődő KKT tagok itt már a táblázat címét is elolvashatják (A Köszolgálati Költségvetési Tanács által elfogadott 2012. évi tartalom előállítási limitköltségek).

Harmadik ülés: Percmutató? Ja, jó lenne, de hagyjuk

  • A 2012. február 8-i ülés emlékeztetőjében (2012. február 8.pdf) fontos momentum, hogy Báger Gusztáv (az Állami Számvevőszék által delegált tag) „indítványa értelmében tanulságos lehet megvizsgálni, hogy mennyi az egyes műfajoknál az előállítás 1 nézőre jutó ráfordított költsége”. Amellett, hogy Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója „üdvözli” a javaslatot, a napirendet lezáró a határozatba ez már nem kerül be. Az év végi ülésen (Emlékeztető 2012. december 13.pdf) még egyszer felmerült a költségadatok pontosításának szükségessége, hiszen Báger Gusztáv „ismételten felvetette a percmutatók alkalmazását”, de a határozatba ez sem került be.
  • A 2012. február 8-i ülés egyik döntéselőkészítő dokumentuma (2012.02.08. üléshez Tájékoztató.pdf) kiválóan mutatja, hogy a KKT ülésein akkor sem lehetne megalapozott pénzügyi döntéseket hozni, ha ott a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásának nemzetközi hírű szakértői ülnének. A Tájékoztató a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2011 évi és 2012. januári gazdálkodásáról című anyagban furcsa módon gazdálkodási adatot alig találunk, közönségarányokat és műfaji megoszlásokat annál inkább. A 4-5. oldal táblázatai, amelyek nemes egyszerűséggel a „Műsoros” címet viselik, sejthetően pénzügyi adatokat tartalmaznak forintban megadva, a 11-14. oldalon pedig valószínűleg percadatokat láthatunk, bár ez sem derül ki egyértelműen. (Itt kell megjegyezni, hogy ilyen minőségű, alapinformációkat sem tartalmazó táblázatkezelés egy egyetemi dolgozatnál is elfogadhatatlan lenne, pedig a hallgatók nem is költenek el erre több tízmilliárdnyi közpénzt.) Első látásra azt gondolhatná az olvasó, hogy a fentiekből lehetne műfajra eső műsorköltséget számolni, de ez mégsem így van, hiszen az adatok semmilyen módon nem vethetők össze: az időszakok sem fednek át, de egészen elképesztő módon még a műfajok is más bontásban vannak megadva a költségadatok és a percadatok esetében. Szerencsére a KKT „szakembereinek” ez nem okozott problémát, az emlékeztető (2012. február 8.pdf) szerint „A Közszolgálati Költségvetési Tanács a nézettség alakulásáról, valamint a költségek megoszlásáról tartott beszámolót elismerően nyugtázza.” (1/2012. február 8. számú határozat).

Negyedik ülés: Lázas számolás adatok nélkül

  • A 2012. április 25-i ülésen a KKT máris feladta a korábbi ambiciózus célt, a tagok úgy ítélték meg, hogy a havonkénti ülésezés túl sok, elég lesz az negyedévenként is (2012. 04.25.pdf).
  • A KKT jól láthatóan próbált minél több előkészítő anyagot gyártani, ez azonban nem jelentett minőségi javulást, hiszen az ülés kilenc dokumentumából hét a nem túl releváns műsorrácsokat és tematika szerinti műsorstruktúrát tartalmazza. Érdemi információt a negyedéves összefoglalóban (2012.04.25. üléshez 2012. március havi beszámoló.pdf) találunk. Következetesen folytatódik az a gyakorlat, hogy két külön kategóriarendszer van: egyrészt a pénzügyi beszámolóra (2-3. oldal), ahol egyébként megegyezik a tévés és a rádiós bontás, másrészt a perc-kalkulációra (7-8. oldal), ahol már külön szerepel a két médium (de sem a tévés, sem a rádiós nem felel meg a költségkategóriáknak). Lényeg, hogy az adatokkal így nem lehet további számításokat végezni.

Ötödik ülés: Laza 2 milliárdos kerettúllépés? No problem.

  • A 2012. szeptember 28-i ülésen a korábbi negyedévesről áttértek a havi adatokra, de nem látszik, hogy erről mikor született döntés. A KKT komolytalanságát jól mutatja, hogy az egyik jelentésben (2012.09.28. üléshez 2012. augusztus havi beszámoló.pdf) kimaradt a 3. oldal (korábbi hasonló táblázatok alapján azon az oldalon kellett volna szerepeltetni a „Műsoros” táblázat Kulturális, Gyerek és Ifjúság, Sport, Egyéb, Filmbeszerzés+Szinkron és Összesen oszlopait), de az emlékeztetőben (Emlékeztető 2012. szeptember 28.pdf) nincs nyoma annak, hogy ezt bárki szóvá tette volna. Ezen az ülésen is látványos, hogy a háttéranyagok nagy része nem pénzügyi, hanem egyéb adatokat, így közönségarányokat és műsorrácsot tartalmaz. Tanulságos azonban, hogy a műfajok szerinti pénzügyi jelentés (Csatorna összesítő LP totalbudget 2012 2012.09.14.pdf) adatai szerint a 2012-es tervhez képest szeptember 14-ig már közel 2 milliárd forint volt a sportműsorok keret túllépése. Ez azért is meglepő, mert év végén elvileg tudni kéne, hogy a következő évben a műsorszolgáltató milyen eseményeket tervez közvetíteni, és ezeknek milyen várható költsége van.

Hatodik ülés: Kit érdekel a táblázat, ha a végösszeg ugyanannyi?

  • A 2012. december 13-i ülésre készült anyagok közül egyértelműen a 2012.12.13. üléshez Háttéranyag.pdf a legfontosabb, a többi döntéselőkészítő dokumentum leginkább ennek kiragadott részeiből áll (érthetetlen, hogy ennek mi értelme van). Kiemelendő, hogy a Csatorna Műfaji összesítő 2013 KKT 12.12.11.összehasonlító.pdf dokumentum szerint a tervezett műsorkészítési költség 2013-ra több mint 3 milliárd forinttal csökkent 2012-höz képest, ugyanakkor a legnagyobb mértékben a sport emelkedett. Ez utóbbi azért is meglepő, mert 2012-ben volt nyári olimpia és labdarúgó EB, 2013-ban azonban nem volt ilyen jelentős sportesemény. Ennél is furcsább, hogy a Csatorna Műfaji összesítő 2013 KKT.pdf dokumentumban új sorként a Sport jogdíj és a Hír jog is megjelent, így a sport esetében már több, mint 1,5 milliárd a növekedés az előző évhez viszonyítva. Egészen sajátos pénzügyi tervezést mutat, hogy két eltérő táblázat készül 2013-ra és mindkettő megjelent a KKT anyagai között. Még érthetlenebb, hogy a végösszeg (36.227.892.075 forint) pontosan ugyanannyi, még úgy is, hogy az egyik táblázatban megjelent 6,5 milliárdos jogdíj költség. Ez részben a hír- és sportköltségek megosztásából ered, részben pedig láthatóan a közéleti, szórakoztató és legnagyobb mértékben a kulturális műfajokra szánt keret csökkent a hírműsorok és a sport növekedésének kárára. Nem derül ki, hogy valójában melyik táblázat tartalmazza a valódi adatokat és az is érdekes kérdés, hogy a hír jog pontosan mit is jelent a televíziók és rádiók költségstruktúrájában.

Hetedik ülés: Kérem a bizottságot, kerek számokat hagyjon jóvá!

  • A 2013. március 8.-i ülés elfogadta a 2012-es számokat, a dokumentumok közül a 2013.03.08. üléshez 2012. évi beszámoló az MTVA erőforrásai.pdf , ennek is a 14-20. oldala a leginkább informatív, hiszen ez mutatja, hogy a 2012-es tervhez képest a tényleges költségek hogy alakultak. Meglepő, hogy még egy ilyen összesítő anyagban sem jelennek meg a rádióadók, úgy tűnik, hogy a KKT-t egyáltalán nem érdekelte, hogy a Magyar Rádió csatornáinak költsége hogy alakult. Csak aggregát adatokat látunk. Szintén érdekes, hogy a Duna World esetében milyen szép kerek számok jöttek ki az év végére (18. oldal), elment 250 millió forint kulturális műsorokra, 250 millió forint egyébre, összesen 500 millió forint. Vagy egészen valószerűtlen véletlen történt a Duna Worldnél vagy – ebbe bele sem merünk gondolni – a tényadatok sem teljesen tények, hanem valaki hasraütésszerűen írt be számokat a táblázatba.
  • Az emlékeztetőből (2013.03.08.pdf) kiderül, hogy az Állami Számvevőszék nem csak a számokhoz ért. A közszolgálati kötelezettségek magas szintű ellátása minden bizonnyal teljesül, ha Báger Gusztáv, az ÁSZ delegáltja “nagyon színvonalasnak tartja a Dal c. műsort”.

Nyolcadik ülés: Várhegyi Attila bólint

  • A 2013. július 12-én tartott ülés emlékeztetőjének (Emlékeztető.pdf) kétségtelenül legviccesebb eleme, hogy a sajtóban gyakran emlegetett Várhegyi Attila titulusát elrontotta az emlékeztető készítője és az MTVA kommunikációs tanácsadója helyett kommunikációs és stratégiai vezetőt írt. Ez alighanem tovább erősíti azokat a pletykákat, amelyek Várhegyi jelentős befolyásoló szerepéről szólnak az MTVA háza táján. Az időarányos költést mutató táblázat (Csatorna Műfaji összesítő 2013 KKT 1.-6.havi.pdf) kifejezetten informatív, de az meglepő, hogy nem láthatjuk ott a költés százalékos arányát, ami az ilyen típusú adatoknál nyilvánvalóan hasznos lenne. Különösen jelentős az alulköltés a Gyerek- és ifjúsági műsorok kategóriájában, hiszen 1,6 milliárd helyett 196 milliót sikerült csak elkölteni az első félévben, ami azért is érdekes, mert jól tervezhető műfajról van szó, amelynél a szezonális hatások kevésbé érvényesülnek.

Kilencedik ülés: Valaki hallotta, hogy az MTI is ide tartozik?

  • A 2013. október 18-i ülésen először jön szóba közel két év után, hogy az MTI költségei nem szerepelnek a beszámolókban (Sipos József, az Állami Számvevőszék delegáltja kéri, hogy „a jövőben a beszámolóban megkülönböztethetően jelenjenek meg az MTI műsortámogató feladataira szolgáló költségei”). A KKT dokumentumai tovább hígultak, már a sajtóiroda is készített szöveges beszámolót, de releváns pénzügyi információt csak a KKT_prezi_1309 (3).pptx dokumentum 48-54. oldalán láthatunk. Ezúttal az első kilenc hónap időarányos költését látjuk, de az éves tervhez viszonyított százalékos arányok itt sem látszódnak.

Tizedik ülés: Még többet a sportra!

  • A 2013. december 13. ülés emlékeztetője (Emlékeztető.pdf) először említi a közmunkások szerepét, bár ez már korábbi háttéranyagok létszám-statisztikáiban is megjelent, összevonva a gyakornokokkal. Jó lenne tudni, hogy hányan és milyen munkakörben dolgoznak közmunkásként a közszolgálati médiában, sajnálatos, hogy erről nincs információ. Ezen az ülésen jelenik meg a 2014-es év pénzügyi terve, a KKT 2014 dec 12_verzio 2.pptx dokumentum 47-54 oldalán (a dokumentum többi része meglehetősen érdektelen a tervezés szempontjából). Tovább nő a sportra költhető összeg, a csatornákat összeadva 8,1 milliárd forintra, ami könnyen kiszámolhatóan a teljes közszolgálati műsorgyártási költség 24,5 százaléka. Érdekessége ezeknek az oldalaknak, hogy két csatorna, az M3 és a Duna World esetében nincs műsorkészítési költség, csak az „egyéb” kategóriában, tehát ezek nyilvánvalóan csak ismétlőcsatornaként működnek. Briliáns, hogy ezt a sajátos megoszlást még kördiagramon ábrázolva is láthatjuk.

Tizenegyedik ülés: Rutinból elfogadjuk

  • A 2014. március 28. ülés egyetlen újdonsága a korábbiakhoz képest, hogy az előkészítő anyagok között szerepelt a Médiatanács 2013. évi támogatási tevékenysége és a KKT külön napirendi pontot szánt – határozathozatal nélküli tudomásul vétellel – a Magyar Média Mecenatúra támogatásaira. Érthetetlen, hogy a Közszolgálati Költségvetési Tanács ezt miért tűzte a napirendjére, hiszen a törvény szerint ez egyáltalán nem tartozik a hatáskörébe. Ez is azt az benyomásunkat támasztja alá, hogy a szokásos negyedéves jelentés rutinszerű elfogadásán kívül a KKT ülésének nincs különösebb funkciója. A testületben valószínűleg sem a szándék, sem a tudás nincs meg ahhoz, hogy a tagok a közszolgálati műsorszolgáltatás feladataival, azok teljesülésével kapcsolatban érdemi vitákat folytassanak és komolyabb pénzügyi elemzéssel vizsgálják az általuk működtetett rendszer hatékonyságát.

A Közszolgálati Költségvetési Tanács dokumentumai önmagukért beszélnek, a testület teljesen komolytalan módon működik és ebben a formájában alkalmatlan arra, hogy a átlátható és megalapozott döntéseket hozzon a rendelkezésre álló közpénz felhasználásáról. A Tanács működése semmiben nem felel meg a közszolgálati média finanszírozásával kapcsolatos, az előző blogban bemutatott elvárásoknak.

A Mérték tagja, Urbán Ágnes az RTL Klub Házon Kívül műsorában nemrégiben kijelentette, hogy az MTVA működéséből hiányzik a transzparencia, senki nem tudja, hogy hogy az adófizetők pénzét hogy költik el és még az sem biztos, hogy a döntéshozók tisztában vannak vele. Ezt a megállapítást a KKT működésének ismeretében tettük és éppen ezért továbbra is fenntartjuk.

A Közszolgálati Költségvetési Tanács dokumentumai tömörítve itt érhetők el.

A Közszolgálati Költségvetési Tanács dokumentumaiért folytatott perben nélkülözhetetlen volt Tordai Csaba, az átlátszó.hu jogi vezetőjének segítsége, amit ezúton is köszönünk.



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.