Mérték blog

Nagy Krisztina: Ahogy tetszik – Frekvenciapályázatok 2014-ben

2015.06.05.

A rádiós térkép 2014-re az előző években lezajlott nagy frekvenciapályázati hullám eredményeként jelentősen átalakult Magyarországon. Az elmúlt évben lényegesen kevesebb pályázati eljárás zajlott, lelassult a pályáztatás, a pályázati felhívások rendkívül bonyolult, életszerűtlen formai követelményei miatt sok pályázat esetében újra kellett indítani az eljárást. Elkészült a Mérték elemzése a 2014-ben zajlott frekvencia pályázatokról. Nagy Krisztina összefoglalója.

A Mérték Médiaelemző Műhely 2011 óta elemzi a médiahatóság frekvenciapályáztatási gyakorlatát. Vizsgálatunk elsősorban arra irányul, hogy a frekvenciaelosztás eredményeként kialakuló tartalomkínálat mennyire biztosítja a médiapluralizmust, a sokszínű tájékozódás lehetőségét, és a pályáztatási gyakorlat mennyiben felel meg az állami frekvenciakinccsel való hatékony gazdálkodás követelményének. Emellett elemezzük a frekvenciák hasznosítására kötött hatósági szerződések módosításait, ezek piaci struktúrát érintő hatását. Elemzéseink a rádiós piac folyamatait vizsgálják, mivel a digitális átállás eredményeként a földfelszíni televíziós frekvenciák önálló pályáztatása megszűnt.

A hatóság pályáztatási gyakorlatával szemben korábban megfogalmazott kifogások továbbra is érvényesek. A hatósági működés átláthatatlansága egyre nagyobb mértékben akadályozza a rádiós piac működési feltételeinek és a hatósági működés jogszerűségének az értékelését. A hatóság önkényes működését nem a sokszínű kínálatot biztosító, a piaci mechanizmusok erősítését, a valódi verseny élénkítését célzó szemlélet jellemzi. A médiahatóság a minél sokszínűbb rádiós médiapiac megteremtése helyett egy politikailag szelektált, kevésbé a piaci működésre és versenyre épülő rádiós térképet rajzol.

2014-ben a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb, összesen 22 frekvencia pályáztatása zajlott, és csak két eljárásban született eredmény az év végéig. Az egyik pályázaton a korábbi jogosult nyerte el ismét a frekvenciát (Dunaújváros 102,9 Mhz, Pentafon Kft.) a másik eljárásban viszont nem a korábbi szereplő rádiózhat tovább, hanem egy, a körzet rádiózásában már meghatározó, terjeszkedő rádió (Tiszaújváros 89,6 Mhz, Mátra Centrum Kft.).

Az elmúlt években több bírósági határozat is megállapította, hogy a pályázati felhívások szövege önellentmondó elemeket tartalmaz, és előfordul a követelmények következetlen rögzítése is. Ennek ellenére nemhogy egyszerűsödött a pályáztatás, hanem további formai követelményekkel bővültek a felhívások. Noha a formai követelményeknek eredendően az a funkciója, hogy megteremtsék az azonos szempontok szerinti értékelés lehetőségét – biztosítva ezzel a pályázók közötti esélyegyenlősséget -, a túl bonyolult és nem egyértelmű pályázati feltételek éppen ennek az ellenkezőjét eredményezik, és nem biztosítanak kiszámítható keretet az értékeléshez.

Új feltételként került be a pályázati felhívásba például az üres oldal áthúzásának abszurd kötelezettsége, amely nyilvánvalóan a Klubrádió elhíresült ügyére való reakcióként született. A médiahatóság 2012-ben a Klubrádió pályázatát mondavacsinált indokkal azért utasította vissza, mert a pályázó nem írta alá a pályázati dokumentáció üres hátsó oldalait.

A hatóság új formai követelményként külön szabályokat alkotott az üres hátsó oldalak „kezelésére”.   A pályázati felhívás szerint a pályázati ajánlatokat papíralapú példányként és elektronikus formában is be kellett nyújtani. A papíralapú példányokban az üres (hátsó) oldalaknak áthúzva, számozás és aláírás nélkül kellett megjelennie. A felhívás előírta a papír alapú példány összes oldalának szkennelt formában való beadását, beleértve az egyforma, azonosíthatatlan, áthúzott üres lapokat is. Ami, például egy 500 oldalas pályázat esetében akár 500 darab áthúzott lap beszkennelését jelentette. A teljesen abszurd feltétel ráadásul korántsem volt egyértelmű, csak a pályázati felhívás több pontjának együttes értelmezéséből volt kiolvasható.

A Tilos Rádió 2014 júliusában nyújtotta be a pályázatát, az általa használt Budapest 90,3 Mhz frekvenciára. A Médiatanács októberben formai hibákra alapozva megtagadta a pályázat nyilvántartásba vételét. A hatóság a visszautasítás okaként a pályázati anyag elektronikus változatában az áthúzott üres oldalak hiányát és az első háromhavi működési költség nem megfelelő letétbe helyezését jelőlte meg. A rádió bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, amelyre tekintettel a hatóság saját hatáskörben – elfogadva a keresetben megfogalmazott érvelést – visszavonta a döntését, így a Tilos Rádió pályázata továbbra is versenyben maradt. Noha a törvény a pályázatok elbírálására négy-öt hónapot határoz meg, az elemzés lezárásáig ebben az eljárásban sem született még meg döntés.

2014-ben kiemelkedően magas volt a formai okból elutasított pályázatok száma. Huszonkettőből összesen négy eljárásban nem került sor formai követelmények nem teljesítése miatt kizárásra. Ezek az eredmények is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Médiatanács az év végén némileg egyszerűsítette a kiírásokat, de ennek a 2014-es időszakra még nem volt hatása.

Az elmúlt évben sok pályázó kezdeményezte a Médiatanács pályázati döntéseinek bírósági felülvizsgálatát. A hatóság honlapján közvetlen és aktuális információk a bírósági eljárások megindításáról és eredményéről nem érhetők el. 2014-2015 fordulóján – a hozzáférhető adatok alapján – kilenc bírósági eljárás indult és az ügyek zömében a formai hibákra alapított visszautasítást kifogásolták a pályázók. Az elemzés lezárásakor nincs megfelelő információ az ügyek érdemi értékeléséhez, ugyanakkor a bírósági eljárások önmagukban is rávilágítanak a pályázati felhívások túlformalizált, bonyolult jellegéből fakadó visszásságokra. Ezek a felhívások láthatóan nem szolgálták a gyors és kiszámítható pályáztatást, sokkal inkább egy olyan keretet kínáltak, ahol nem a valódi tartalmon volt a hangsúly, hanem a pályázati felhívás szövevényes rendszerének való megfelelésen.

Az elemzés teljes szövege itt érhető el.



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.