Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Mérték blog

Urbán Ágnes: Valótlanul állították?

2015.10.22.

Nekünk is volt egy kisebb csörténk a TV2-vel, de végül nem lett belőle per. A csatornánál az verte ki a biztosítékot, hogy áttekinthetetlennek minősítettük a cég tulajdonosváltását. Ma persze már tudjuk, hogy ez a legenyhébb jelző, amit elmondhatunk az ügyről, de mindenképpen tanulságos, hogy egy üzleti vállalkozás keménykedő levelekkel hogy akarja és sok esetben tudja befolyásolni a nyilvánosságot. Urbán Ágnes írása.

A TV2 körüli felfordulásnak messze még a vége, de az egyik legfontosabb dolog már eldőlt. Az a feltételezés, hogy Simicska Lajos ott volt a TV2 2013. decemberi tulajdonosváltása mögött, ma már ismert tény. A múlt heti őrület után, amikor egy délután alatt két oligarcha is bejelentette a TV2 megvásárlását, csak napok kellettek ahhoz, hogy újságírók kiderítsék a közel két évvel ezelőtti üzlet hátterét (a legalaposabb feldolgozás itt és itt olvasható). Annak idején Yvonne Dederick és Simon Zsolt megalapította a CCA Vízió Kft-t (Dederick) és a D6D Kft-t (Simon), valamint a a tévé vagyonát kezelő CCA-D6D Kft-t. Ma már cégbírósági dokumentumok igazolják, hogy még akkor, tehát 2013 decemberében, de egy későbbi időpontra vonatkozóan Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak a cégére, a Megapolis Media Zrt.-re ruházták át az üzletrészt (ld. a CCA Vízió Kft és a D6D Kft nyilatkozatát). Közel két éven át senkinek nem sikerült bizonyítani, hogy milyen módon kapcsolódik Simicska és Fonyó Károly a TV2-höz, de most kiderült, hogy két, körülbelül 10-10 soros, egyszerű nyilatkozatról van szó.

Ez a fejlemény azért is érdekes, mert a TV2 vezetése követelte a helyreigazítást minden olyan sajtóorgánumtól, amely számukra nem tetsző módon feszegette a TV2 tulajdonváltásának vagy a tulajdonosi helyzetének a kérdését. Nem lehet felelősséggel állítani, hogy ezért, vagy csak mert minden csoda három napig tart, az elmúlt két évben nem is foglalkozott túl sokat a sajtó azzal, hogy mi történt a TV2 háza táján. Mindenki tudomásul vette, hogy a tranzakció mögött eladói hitel (vendor loan) állt, nem feszegette senki, hogy milyen erők kellenek a háttérben ahhoz, hogy két felsővezető megvásároljon egy stabilan veszteséges óriáscéget.

A Mérték akkor szembesült a TV2 érzékenységével, amikor 2015 elején, egy egyébként más témában született blogban megemlítettünk egy gondolatjeles félmondatot, nevezetesen hogy „az áttekinthetetlen tranzakció során tulajdonost váltott TV2 kivételével”. A blog sokkal általánosabb kérdésekről szólt, mégis levelet kaptunk a TV2-től, amelyben az idézett félmondatot kifogásolták: rögtön javaslatot is kaptunk az új szövegváltozatra, amely ez lett volna: a 2013 év végén tulajdonost váltott TV2 kivételével”.

Érdekes volt a helyzet, mert a javítás semmilyen érdemi kérdést nem érintett. Sőt, a teljes szövegrész megfogalmazása alighanem Simon Zsolték számára kívánatos megközelítést tükrözött, hiszen a TV2-t megkülönböztettük a Simicska-birodalom jól ismert cégeitől, a ClassFM-től, a Metropoltól és a közterületi cégektől. Mégis, az, hogy áttekinthetetlennek minősítettük a tranzakciót, kiverte a biztosítékot a csatornánál.

A Mértéken belül gyorsan megszületett a döntés, hogy nem írjuk át a megfogalmazást: nem mintha tartalmilag érintette volna a blogot, de úgy éreztük, hogy a tranzakció egésze tényleg áttekinthetetlen számunkra és ha kell, ezt a bíróságon is védeni tudjuk. Ha átírnánk csak azért, mert a TV2-nek nem tetszik, akkor utána nem tudnánk hitelesen beszélni a magyar médiában megjelenő öncenzúráról, nem lenne semmiféle erkölcsi alapunk arra, hogy a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás következményeit elemezzük. Nem javítottuk ki tehát a blogot, bár fel voltunk készülve arra, hogy a bíróságon folytatódik az ügy. Nem történt semmi, a TV2 megérezte, hogy komolyan gondoljuk, amit leírtunk és onnantól kezdve már nem is keménykedtek.

Az eset azért volt tanulságos, mert korábban – persze más, ennél tényszerűbb megfogalmazásokért – a magyar sajtóban több helyreigazítás is volt a TV2 ügyében. Kifejezetten megmosolyogtató ma már azt olvasni egy helyreigazításban, hogy “valótlanul állítottuk, hogy… Simon Zsolt az ügyletben csupán stróman”.  Braun Róbert, akkor még MSZP-s politikusként 2014 elején lényegében felvázolta, hogy mi történhetett a TV2 eladása körül, de a sajtó megijedt a kemény állításoktól és látványosan ejtette a témát. Érdemes minden hasonló helyzetben mérlegelni, hogy jogilag milyen kimenetelek vannak, de nem feltétlenül kell minden felszólításra pánikszerűen helyreigazítást közölni. Nincs minőségi újságírás, ha a menedzsment semmilyen kockázatot nem vállal. Veszélyes precedenst teremthet, ha egy cég csupán verbális keménykedéssel eléri, hogy az újságírók kényes témaként kezeljék, sőt, azokat az ellenzéki politikusokat se szólaltassák meg, akikben lenne ambíció felgöngyölíteni az ügyet. Persze a most előkerült cégbírósági iratokhoz kellett az újabb tulajdonosváltás, de az idő mégis azt igazolta, hogy érdemes lett volna a TV2 tulajdonosi viszonyaival komolyan foglalkozni az elmúlt két évben.

Ma már persze könnyű okosnak lenni, de kicsit sajnáljuk, hogy annak idején nem indított pert ellenünk a tévécsatorna (akkor biztos nem lettünk volna különösebben boldogok). Imádnánk, ha éppen a tranzakció átláthatatlanságáról folyna per és a TV2-nek a bíróságon kellene igazolni a már ismert dokumentumok ismeretében, hogy a 2013-as tulajdonosváltás és az utána történtek áttekinthetőek voltak. Mindenesetre a dolog nem rajtunk múlt, alighanem a TV2 vezetése már akkor érezte, hogy ez nem az a téma, amibe feltétlenül bele kell állni. Más kérdés, hogy ma még érthetetlenebb az akkori felháborodás.    



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.