Mérték blog

admin: Hulladékgazdálkodás a Magyar Televízióban – Hírelemzés az esti Híradó alapján

2016.04.15.

A Mérték új sorozatot indít Szúrópróba címmel, amelyben a törvényi szempontok figyelembevételével rendszeresen elemzi a közmédia hírszolgáltatását.

A közszolgálati médiaszolgáltatást jó ideje erős kritikák érik a sajtóban, számos esetben derült fény hírhamisításra, erősen manipulált hírtartalom közreadására. A kifogások között megjelent az egyoldalúság, az elfogultság, a kormánypolitikát népszerűsítő hírszerkesztési gyakorlat. A Mérték kitűzött céljainak megfelelően fontosnak tartja, hogy segítse egy jól működő közszolgálat létrejöttét az alakuló, új kihívásokkal küzdő hazai nyilvánosságban. Ezért vállalkoztunk arra, hogy a magunk módszereivel elemezzük a közmédia működését, a közszolgálati televízióban zajló hírszolgáltatást. Célunk a dokumentálás, a figyelemfelhívás egy olyan szempontrendszer mentén, amely hangsúlyt helyez a médiajogi elvárásokra, azok teljesülésére.

Az elemzésekben azt vizsgáljuk, hogy miként érvényesülnek a törvényi követelmények, mennyiben valósul meg a minőségi műsorkészítés a köztelevízió híradásaiban. Figyeljük emellett, hogy a hírszolgáltatás megfelel –e „hiteles, tárgyilagos” tájékoztatás követelményének, és külön vizsgáljuk az esetleg felmerülő propagandisztikus, manipulációs technikák jelenlétét a témaválasztásban, a blokkok felépítésében, a nyelvhasználatban, a hírek képi és hangzó bemutatásánál.

Az elkövetkezőkben rendszeresen jelentkezünk közmédiás hírműsor elemezésekkel, amelyek képet adnak arról, hogyan néz ki ma a kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás a köztelevízióban.

A blog az elkészült első elemzésből idéz egy részt, amely az M1 műsorában március 30-án sugárzott Híradó hulladékgazdálkodással foglalkozó blokkjával foglalkozik.

Féloldalas híradás

A Közszolgálati Kódex szerint „a közszolgálati médiaszolgáltató …  hitelesen, sokoldalúan, tárgyilagosan, időszerűen és rendszeresen tájékoztat(ja) a hazai és külföldi, közérdeklődésre számot tartó politikai, közéleti, társadalmi, gazdasági, tudományos, vallási, kulturális és sporthírekről, illetve eseményekről.” A közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljainak megfelelően a műsorszámok a nézetek tárgyszerű és sokoldalú bemutatásával segítik a hallgatók és a nézők véleményalkotását.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás, beleértve a sokoldalúság követelménye tehát nem pusztán az időszerű politikai eseményekre vonatkozik, amelyeknél a pártok eltérő álláspontját közzé kell tenni, hanem az emberek helyzetét közvetve vagy közvetetten jelentősen befolyásoló tényekről, körülményekről is sokoldalúan, az eltérő lényeges véleményeket ismertetve kell az adott híradásban beszámolni.

Ez a sokoldalúság hiányzott az esti M1 Híradóban, amikor arról adtak hírt, hogy április elsejével bevezetik az új, országosan egységes hulladékgazdálkodási rendszert, amelynek célja, hogy fenntartható, rendezett és átlátható legyen, ezzel garantálva a szolgáltatás biztonságát. A bejátszásban egy vidéki polgármester elmondta, hogy évek óta jól működik a szelektív hulladékgyűjtés a településen, a lakosok általában elégedettek is vele. Aztán egy debreceni hulladékos cég szóvivője bemutatta a helyi szelektív és veszélyes hulladékgyűjtést, aminek egyik eleme, hogy már 10 éve ingyen vihetik a hulladékudvarba a szemetet a debreceniek, ha nem fér a kukájukba. Végül az ágazatért felelős államtitkár ismertette az új rendszer lényegét: április 1-jétől „ugyanaz a kukásautó ugyanazon a napon, ugyanabban az órában megjelenik ugyanabban az utcában és elvégzi a közszolgáltatást.” Az egyetlen érezhető változás az lesz – mondta a tudósító, hogy a lakossági díjakat más bankszámlaszámra kell majd utalni.

De mégis, akkor miért a változás? – kívánkozott volna a kérdés, ha nem pusztán kormányzati hirdetőfalként működött volna a köztelevízió hírműsora. Sőt, ahhoz, hogy a nézők a körülményeiket jelentősen befolyásoló kérdésben ki tudják alakítani a véleményüket, nemcsak ezt a kérdést kellett volna feltenni, hanem be kellett volna számolni arról is, hogy a hulladékgazdálkodási szakmai szervezetek több minisztériumnak is petíciót írtak márciusban az egységes kukaholding bevezetésének a felfüggesztése érdekében. Aztán azt is fontos lett volna tudatni, hogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke katasztrofálisnak tartja  az új rendszert, mert az ellehetetleníti a hulladékkezelő cégek finanszírozását, a szemétdíjat elveszi, az adósságot az önkormányzatoknál hagyja. És az is oldotta volna a tájékoztatás egyoldalúságát, ha informálnak róla, hogy, Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján levélben fordult a kormányhoz, hogy tudassa, a budapesti önkormányzatnak nincs lehetősége kigazdálkodni a több milliárdos többlethiányt, ha bevezetik a rendszert. Ráadásul a közgyűlési döntés aznap született, azon az ülésen, amelyen a Főváros a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról határozott. Amiről természetesen beszámolt az aznapi Híradó.

Az új hulladékgazdálkodási rendszerről szóló tájékoztatás nem volt kiegyensúlyozott, hiszen az üggyel kapcsolatban meglévő lényeges ellentétes álláspontokról, aggályokról, tiltakozásról nem számolt be a hírműsor. Sőt, az sem derült ki, hogy egyáltalán léteznek ilyen vélemények.

 A teljes elemzés a Mérték holnapján olvasható.

 

 



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.