Mérték blog

admin: Brexit a magyar sajtóban

2016.07.21.

Az European Journalism Observatory (EJO) a brit népszavazást követően széles körű kutatást kezdeményezett a Brexit sajtóvisszhangjáról. Az uniós és unión kívüli országok, köztük az USA, Oroszország, Ukrajna kutatói három-három napilapját elemezték a népszavazást követő egy héten keresztül, 2016. június 25 és július 1. között.

A kutatás egy jobboldali, egy baloldali és egy bulvár napilap hírfolyamában vizsgálta a megjelenő véleményeket, értékeléseket, az EJO által összeállított kérdéssor alapján. Magyarországon a Mérték közreműködésével a Magyar Idők, a Népszabadság, és a Blikk cikkei alapján készült el a gyorselemzés. A nemzetközi kutatás eredményeiről később beszámolunk, de addig is közöljük a magyar sajtóvisszhangról készült rövid elemzést.

Első reakciók

Az első napon a döbbenet volt a legjellemzőbb. A lapok megpróbáltak objektíven tudósítani a népszavazásról, a cikkek egy része tényszerűen tárgyalta az eseményeket, más részük drámai küzdelemről, óriási pofonról számolt be. Egyetlen írás sem foglalt állást úgy, hogy Európa számára jó lenne a Brexit. A kilépést rossznak, károsnak tartó cikkek voltak többségben, mind Európát, mind Nagy-Britanniát illetően.

Migránsok, visszaszerzett szuverenitás, dominóhatás

A későbbi napokon a lapok politikai irányultságuknak megfelelően foglalkoztak a brit kilépéssel. A Magyar Időkben egyre inkább előtérbe kerültek a brit kilépést pártoló, „megértő” cikkek, aminek az okát – a magyar kormánypolitikával és a miniszterelnök nyilatkozatával egybehangzóan – az Európai Unió elégtelen bevándorlás-politikájában láttatták. A jobboldali napilap több cikkében úgy foglalt állást, hogy az Unió „csonka” az Egyesült Királyság nélkül, de érthető, ha az Egyesült Királyság nem akar szolga lenni az „országok fölött terpeszkedő, könyvelők irányította mechanizmusban”, amivé az Unió vált. Azt is kiemelték, hogy itt az ideje a Közösség megreformálásának. Bár a cikkek aggodalmukat fejezték ki Európa dezintegrációja miatt, és megjegyezték, hogy a kilépés Oroszországnak kedvez, számos szerző úgy vélte, a britek számára pozitív, hogy visszaszerzik szuverenitásukat Brüsszeltől. Ugyanakkor arról is cikkeztek, hogy a Brexit egy kilépési dominóhatást indíthat el, ami viszont nem kedvező. Több cikk kiemelte – a magyar miniszterelnök álláspontját hangoztatva – hogy az új Európában a Brexit következtében fölértékelődik Magyarország szerepe.

Populista politikusok, visszakozás, rosszirányú folyamatok

A Népszabadság egyértelműen károsnak tartotta a brit népszavazás eredményét Európa és Nagy-Britannia számára is. A lap már az első napon vezércikkben fogalmazta meg, hogy hiába vezette akár jó szándék a kilépésre szavazókat, „a végeredmény borzalmas”. És a Brexit okát nem a brüsszeli bürokráciában látta, hanem azokban a populista politikusokban, akik felkorbácsolták, majd kihasználták a közhangulatot. Az újság szerint a briteknek nem válik javára ez a változás semmilyen téren. Több cikk foglalkozott a Bregrittel, azzal, hogy a britek megbánták a döntésüket. Ezt köznapi emberekkel készített interjúkkal támasztották alá. Több alkalommal latolgatták azt is, van-e még lehetőség a Brexit visszafordítására. A Brexit közvetlen negatív hatásaként többször tudósítottak arról, hogy az ország egyik fele gyűlöli a másikat, a fiatalok az időseket, inzultusok érik a bevándorlókat, akik között szép számmal vannak Angliában dolgozó kelet- és közép-európai polgárok. Amellett, hogy a lap a Brexitet egész Európára nézve károsnak tartotta, az írásokban fölvetették az Unió működését érintő változások szükségességét. Ezen belül a lap szerint az a fő cél, hogy az EU-t meg kell szerettetni az emberekkel, mert csak ott népszerű, ahol ez számít „a kisebbik rossznak”, pl. a Baltikumban. Több írásban is foglalkoztak a Brexit esetleges követőivel, azzal, hogy a Leave lendületet adhatott az EU-ellenes pártoknak. Ezt a lap egyértelműen rossz folyamatnak láttatta. Azt az álláspontot alakította ki, hogy az euroszkepticizmust – Európa szerte – belső fogyasztásra szánják, ám óvta attól Magyarországot, hogy ilyen helyzetbe kerüljön. („Végül majd annyit üzengetnek Orbánék Brüsszelnek, hogy retorikájuk bejön, és kiszavaztatják magukat”).

Heves érzelmek, negatív megítélés  

A Blikk napilap a Brexittel az első napon még négy cikkben foglalkozott, a későbbiek során már csak napi egy írást közölt a témáról. A képes beszámolókban a lap a brit kilépést ellenzők megdöbbenését és a győztesek harsány örömét osztotta meg az olvasóival, miközben egyértelművé tette, hogy a Brexitet károsnak tartja, ami káoszt okozhat Európában, és főleg Nagy-Britanniában. Két napon keresztül arról közölt egy-egy cikket, hogy az angolok „visszacsinálnák” a Brexitet. A lap a brit népszavazással kapcsolatos írásaiban belpolitikai vonatkozások nem szerepeltek.

Hogyan tovább…

A Brexitet a magyar közéleti média – a vizsgált cikkek alapján – politikai beállítódásának megfelelően értékelte. Mind a jobb-, mind a baloldali lapok alapvetően károsnak ítélték meg a kiválást Európa szempontjából, és úgy vélték, nem lesz jobb hely az Unió attól, ha az Egyesült Királyság kilép. A jobboldali sajtó azonban az indokokat, így az Európai Unió felelősségét a menekültkérdés kezelésében, elfogadhatónak tartotta, és párhuzamot vont, helyenként egyenlőségjelet tett a Nagy-Britanniába irányuló – elsősorban kelet-közép- európai – bevándorlás és az Európán kívülről érkező migráció között. A jobboldali írások többször kiemelték, hogy a britek a szuverenitásukat akarták így kivívni Brüsszel ellenében, és ebből a szempontból az Unió működése változtatásra szorul. A változtatás szükségessége a baloldali lapokban is megjelent, ám a megközelítésben volt különbség a nemzeti szuverenitás erősítése kontra „szerethető” EU elképzelések mentén. A Brexit politikai következményeit a jobboldali sajtó kedvezőbben ítélte meg. Bár Magyarország EU-tagságát a jobboldali sajtó sem kérdőjelezte meg, sőt az írásokban – egy kivételével – éppen a bomlás ellen érvelt, azonban úgy vélte, most ki lehet harcolni az Unióval szemben több kedvezményt, nagyobb játékteret. A baloldali lapban ezt éppen fordítva látták. Ott a veszélyekre figyelmeztettek, arra, hogy a magyar miniszterelnöknek most az EU-ellenes megszólalásaival, a kvótás népszavazásával fel kellene hagynia, mert az EU-t erősíteni kell.

Arról, hogy gazdaságilag milyen hatása lehet a Brexitnek nemzeti szinten, – egy jobboldali közgazdász véleményén kívül – kizárólag negatív következményekkel számoltak a lapok. Mind az Egyesült Királyság, mind Magyarország szempontjából kedvezőtlen hatásról írtak, a pénzpiacok borulásától, a kereskedelmi mérleg romlásától kezdve a magyar munkavállalók szigetországi elhelyezkedésének az ellehetetlenüléséig.

Az elemzést a Mérték felkérésére Bencsik Márta készítette.

 



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.