Médiajog - Dr. Polyák Gábor rovata

Örömmel veszek részt a Jogi Fórum szerkesztőinek új kezdeményezésében, a Jogi Fórum médiajogi mellékletének működtetésében. Egyetemi oktatóként, kutatóként, az Infokommunikáció és jog című folyóirat főszerkesztőjeként eddig is elkötelezett voltam a médiajog tudományos megalapozása mellett. Meggyőződésem, hogy a tudományos igényű, ugyanakkor valódi kérdésekre, gyakorlati problémákra választ adó elemzések nélkülözhetetlenek ennek az igen dinamikusan változó szektornak a hatékony szabályozásában. tovább →

A médiajogi melléklet célja, hogy egybegyűjtse a szélesen értelmezett médiajog körébe tartozó - többségében korábban már publikált - tanulmányokat, forrásokat, híreket. A továbblépést segítő minden ötletet, hozzászólást szívesen fogadok.

Médiajogról mint hagyományos értelemben vett jogágról nem beszélhetünk. A médiajogot nem foglalja össze egyetlen kódex, és az érintett rendelkezéseket nem fogja össze dogmatikai egység. Az érintett joganyag egyaránt tartalmaz alkotmányjogi, közigazgatási jogi, büntető jogi, polgári jogi jogszabályokat. A médiajog mint a hagyományos jogágakon átnyúló joganyag lényegében a jogszabályok sajátos szempont szerint történő csoportosítása: azokat a jogi rendelkezéseket soroljuk ide, amelyek relevánsak a média működése szempontjából. A médiajog -nem a magánjog, büntetőjog és közjog mellett áll, hanem a média látószögéből egyesíti e klasszikus joganyagok egyes vonatkozásait- (Petersen, Jens: Medienrecht, Beck, 2003. 1. o.). Az egyes tömegkommunikációs médiumokra vonatkozóan - részben médium-semleges módon, nagyobb részben azonban az adott médium jellemzőihez igazodva - rendezi a megjelenő tartalommal, a piacra való belépéssel, valamint a tartalmat továbbító infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket.

A jogi szabályozás kiemelt szerepének elismerése mellett nem hagyhatók figyelmen kívül a médiarendszer irányítását szolgáló egyéb eszközök. Médiapolitikai célkitűzések nem csak szabályozási eszközökkel valósíthatók meg, szabályozásra pedig nem csak az állam képes. A technológiai és gazdasági változások éppen a médiairányítás jogon kívüli eszközeit - a támogatást, az önszabályozást és társszabályozást - helyezik előtérbe.

A vonatkozó hazai joganyagról megállapítható, hogy a médiát érintő általános polgári jogi, büntetőjogi, stb. rendelkezések a médiaszabályozás stabil elemei, azzal együtt, hogy e rendelkezések is viszonylag gyakran kerülnek a jogalkotó és a közvélemény figyelmének középpontjába - gondoljunk a gyűlöletbeszéd büntetésének szigorításával kapcsolatos, rendszeresen visszatérő kísérletekre, vagy éppen a sajtó-helyreigazítás szabályozását a sértő véleményekkel szembeni válaszadással kibővíteni szándékozó törvényre. A nyomtatott sajtó, de különösen a rádiózás és televíziózás sajátos kérdéseit rendező, kétharmados parlamenti többséghez kötött törvényi szabályozásából azonban mind a jogalkalmazói gyakorlatban, mind a technológia és gazdasági folyamatok adaptációjában számos megoldhatatlan probléma származik.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény koncepciója az 1980-as évek technológiai és piaci feltételeit tükrözi. A médiatörvény mára egyértelműen és látványosan akadályává vált a fejlődésnek: a földfelszíni digitális televíziózás bevezetésére a jelenlegi médiajogi környezetben - a médiatörvény néhány, pontosan meghatározható rendelkezése miatt - nem kerülhet sor. A törvény módosításához nem a szakmai hozzáértés hiányzik, sokkal inkább a politikai belátás és akarat.

A digitalizáció és a konvergencia nem csak műszaki és gazdasági folyamat, hanem egyúttal olyan alkotmányos tényező is, amely megváltoztatja az államnak a médiarendszer működésébe történő beavatkozási lehetőségeit. A média szabályozásának legfőbb kiindulópontja az államnak a véleménynyilvánítás szabadságából eredő az a kötelezettsége, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény kialakulásának feltételeit és működésének fenntartását [37/1992. (VI. 10.) AB hat.]. Ez alapján a média olyan - piacra lépési, intézményi, a tartalomra, illetőleg az infrastruktúrára vonatkozó, összességében a médiához való hozzáférés feltételeit meghatározó - szabályozását kell kialakítani, amely garantálja, hogy a médiában valamely vitatott kérdésben a felmerült összes releváns álláspont felszínre kerül, és ezzel végső soron az egyének számára lehetővé válik a közügyekben való megalapozott részvétel. A digitális médiarendszer az alkotmányos követelménynek a korábbitól eltérő szabályozási környezetben képes megfelelni.

A médiaszabályozás világszerte zajló modernizációja gyakorlatilag a szabályozás minden vonatkozását érinti, az alapkoncepciótól a részletszabályokig. Többek között újra kell fogalmazni a szabályozás tárgyát: az egyéni és nyilvános kommunikáció határainak elmosódása mellett is egyértelművé kell tenni, hogy az adott szolgáltatás milyen követelmények szerint működhet. Felül kell vizsgálni a szabályozás módszerét: a törvényi szintű szabályozás mellett meg kell teremteni a médiafelügyeleti szervek aktívabb szerepvállalásának feltételeit, és meg kell keresni azokat a szabályozási területeket, amelyeken az önszabályozás a jogi szabályozás hatékony kiegészítője lehet. Ahol célszerűen megoldható, az egy-egy médium-típusra vonatkozó szabályozást horizontális megoldásoknak kell felváltaniuk. A médiajog modernizációja az olyan érzékeny kérdéseket is érinti, mint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye és a médiakoncentráció korlátozása. Az új reklámozási technikák megjelenésével felülvizsgálatra szorul a reklámszabályozás. A jelenleginél hatékonyabban össze kell hangolni a médiajogi, a hírközlési jogi, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást.

A digitális médiarendszerben a törvény nem oldhat meg előre minden problémát. A jogalkotó nincs abban a helyzetben, hogy hosszú évekre meghatározza a médiapiac struktúráját. A piaci szereplőknek széles mozgástérre van szükségük ahhoz, hogy életképes üzleti modelleket dolgozzanak ki. Ez a jogalkotóról a jogalkalmazóra, a médiafelügyeleti szervekre helyezi át a médiarendszer irányításának súlypontját. Ez egyúttal szakmailag felkészült, a médiarendszer változásaira érzékeny, a társhatóságokkal és az önszabályozó szervezetekkel együttműködni kész médiafelügyeleti szervet feltételez.

Akár a szolgáltatáskereskedelem liberalizációjára, akár az európai integrációs szervezetek tevékenységére tekintünk, azt látjuk, hogy a médiával kapcsolatos szabályozás a nemzetközi fórumokon is napirenden van. E folyamatok figyelemmel kísérése és lehetőség szerinti alakítása a médiajoggal foglalkozó hazai szakemberek kötelessége.

Bízom benne, hogy a médiajog melléklet hozzájárulhat a felvetett és felvetődő kérdések megválaszolásához. A médiajogi melléklet minden látogatójának jó böngészést és hasznos időtöltést kívánok!

Pécs, 2005. június 22.

Dr. Polyák Gábor <>

tanulmányok

Pápai Zoltán, Urbán Ágnes: Ki fizeti a révészt?

A hálózat-semlegesség vita közgazdasági háttere


2012.04.17.

"A hálózat-semlegességről folytatott vita – bár mindkét oldal képviselői elsősorban az internet szabadságára, és fejlődésére valamint a fogyasztók védelmére hivatkoznak – valójában arról is szól, hogy mi lehet a hatékony megoldás a hálózatikapacitás-problémák kezelésére, s milyen ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy a hálózatok szűkössége a jövőben se legyen akadálya a tartalom és alkalmazások fejlesztésében testet öltő kreatív energiáknak."

Megjelent az Infokommunikáció és Jog 2009/3. számában.

letöltés

Polyák Gábor: Hálózatsemlegesség és médiaszabadság

Az FCC szabályozási javaslatának kommentárja


2012.04.01.

Az elmúlt évek legélénkebb médiaszabályozási, kommunikációpolitikai vitája az ún. „hálózatsemlegesség” (net neutrality) kérdéséről folyt. Annak ellenére, hogy a vita a médiarendszer jövőbeli alakulását, illetve a vélemény- és médiaszabadság gyakorlásának kereteit alapvetően befolyásolja, jelentős érvek és ellenérvek jobbára csak amerikai szerzőktől és piaci szereplőktől hangzottak el. Ez nagyrészt indokolható az amerikai és az európai távközlési jog néhány jelentős különbségével. Az Európai Bizottság a közösségi hírközlési keretszabályozás tavaly lezárult felülvizsgálata során lényegében a vita jelenlegi állásának megfelelően alakította ki és rögzítette az európai álláspontot, Magyarországon pedig egy szűk szakmai körön kívül a kérdés gyakorlatilag nem került napirendre.

Megjelent a Fundamentum 2010/3. számában.

letöltés

Mikola Orsolya: Mit is tanulhatna a magyar közszolgálati média?

Kitekintés az európai közszolgálati televíziózás szabályozására, középpontba helyezve az osztrák ORF-et.


2011.09.23.

A tanulmány a XXX. Országos Tudományos Diákkör informatikai jogi szekciójában bemutatott dolgozat.

"'A televízió által nem lehet nevelni. A televízió funkciója a szórakoztatás és az informálás, nem a nevelés. De a televíziónak persze van társadalmi hatása' – nyilatkozta nemrég az egyik kereskedelmi csatorna programigazgatója. Kijelentésében érezhető az ellentmondásosság, melyre tanulmányomat is felfűzöm. Szórakoztatás vs. minőség, értékközvetítés? Valóban összeegyeztethetetlenek?! Miért lennének?!
Valósítsuk meg a minőségi szórakoztatást, mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornákon. A saját érdekünkben.Dolgozatomban a magyar televíziózás felelősségére szeretnék rávilágítani, s a változtatás, további szigorítások szükségességére, kitekintve az osztrák rendszerre, érintve a kezdeteket és a jelenlegi változásokat"

letöltés

Lengyel Márk, Polyák Gábor, Szőke Gergely László: A nemzeti tartalmak előállításával, szerkesztésével és átvitelével összefüggő tartalmi és pénzügyi feltételrendszer kialakítása - A közszolgálati műsorszolgáltatás szabályozási kérdései

2009.03.31.

A tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült, a Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia előkészítése során. Elsődleges tárgya annak meghatározása, hogy milyen determinációk jelölik ki a szabályozó mozgásterét a közszolgálati műsorszolgáltatásra, illetve médiaszolgáltatásra, valamint hírszolgáltatásra vonatkozó szabályozás megalkotása során.

A közösségi jog és az Alkotmány vonatkozó rendelkezései mellett a tanulmány ismerteti és összehasonlító elemzés tárgyává teszi a jelentősebb külföldi jogokban, illetve a fontosabb közép-európai államokban a közszolgálatiság intézményrendszerét és működését meghatározó jogalkotási megoldásokat. E mellett értékeli a hazai szabályozást és a közszolgálati műsorszolgáltatással összefüggésben megfogalmazott lényegesebb javaslatokat.

A tanulmányt Lengyel Márk ügyvéd, Polyák Gábor egyetemi adjunktus és Szőke Gergely László tudományos munkatárs írták.

letöltés

vitasorozat, több szerzõ: A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 26. § (1) bekezdés értelmezése

2008.12.09.

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény jelentős mértékben átalakította a műsorterjesztőket terhelő ún. továbbítási kötelezettségek rendszerét. A szabályozás számos pontja aggályos mind alkotmányossági, mind jogharmonizációs szempontból. A szabályozás legkritikusabb eleme a törvény 26. §-a, amely gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítja a jogalkalmazót.

Az alábbi tanulmányok egyrészt bemutatják a szabályozás egészével kapcsolatos problémákat, másrészt kísérletet tesznek a 26. § értelmezésére.

A tanulmányok az Országos Rádió és Televízió Testület megbízásából készültek, közzétételük az ORTT engedélyével történik. A tanulmányok szerzői Bayer Judit, a Zsigmond Király Főiskola docense, Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusa, Szekfü András címzetes egyetemi tanár, valamint Polyák Gábor.

A Dtv. 26. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

A meghatározó műsorterjesztő

  1. a nemzeti, etnikai kisebbségi, illetve európai kultúra megőrzését, védelmét, illetve továbbfejlesztését, vagy
  2. a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv ápolását, vagy
  3. az állampolgárok tájékozódási és tájékoztatási szükségleteinek kielégítését, vagy
  4. az állampolgárok demokratikus közéletben való részvétele elősegítését, vagy
  5. a vélemények sokszínűségének megőrzését, vagy
  6. a média pluralizmust
szolgáló műsorszolgáltató gazdaságilag és műszakilag indokolt szerződéses ajánlata esetén negyven televíziós műsorig köteles szerződést kötni a műsorszolgáltatóval és továbbítani a műsorszolgáltató műsorát az előfizetők felé.

letöltés

további médiajog tanulmányok →



BLOG


Szilágyi Károly: Berlinből nézve

2012. február 28.

Az új médiatörvény benyújtásakor éppen egy konferenciára készültem, Berlin mellett egy kisvárosban közép- és kelet-európai jogászok, újságírók és civil aktivisták között beszélhettem a médiaszabadság garanciáiról. A tanulság az, hogy egy orosz, egy ukrán vagy akár szerb újságíró számára a magyar helyzet még most is ideálisnak tűnik, nálunk ugyanis nem szokás újságírókat meggyilkolni (ld. keleti szél). A németek meg azt gondolják, hogy a most kialakuló rendszer nem lehet tartós, majd négy év múlva jön valaki, aki újat csinál. Ez nyilván alaptalan optimizmus.

Dr. Polyák Gábor: A származási ország elve és az új médiatörvény

2011. január 17.

A médiaszabályozás területi hatálya, azaz az alkalmazandó médiajogi előírások meghatározása egyike azoknak a kérdéseknek, amelyeket teljes egészében az európai közösségi jog rendez. Ilyen kérdésből egyébként nincs túl sok, ezért is nyilvánvalóan rossz irány az Európai Uniótól várni a hazai médiatörvény problémáinak megoldását. A jogalkotó feladata első pillantásra egyszerű: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv vonatkozó rendelkezéseit szó szerint bele kell írni a hazai szabályozásba. Hogy ez miért nem sikerül mégsem soha? Mert nagy a tét: a vonatkozó közösségi jogi szabályozás tette lehetővé a hazai televíziós piac kiüresedését. Vigyázat, elég száraz anyag..

Dr. Polyák Gábor: Koltay András: Válasz Polyák Gábor nyílt levelére

2010. december 22.

Nyílt levelemre Koltay Andrástól választ kaptam, amit ajánlok mindenki figyelmébe.

Dr. Polyák Gábor: Nyílt levél Koltay Andráshoz

2010. december 14.

Az hiszem, az elmúlt hetekben többször feltetted magadnak a kérdést: meddig mehetsz el? Meddig mehetsz el minden szakmai elv feladásában, az alkotmányos keretek semmibevételében, a véleményszabadság megcsúfolásában? És abban is biztos vagyok, hogy tudod, túl messzire mentél. A nevedet adtad mindannak a lerombolásához, aminek a fontosságát egyetemi oktatóként hirdeted.

Dr. Polyák Gábor: Rosszabb, mint az ORTT? - Alkotmányossági aggályok a médiafelügyelet átalakításával kapcsolatban

2010. szeptember 21.

Most már tudjuk ugyan, hogy csak „sértett emberek (…) jól követhető, szervezett mozgásáról” van szó (Sz.A.), a média- és hírközlési ágazat intézményi kereteit átalakító szabályozással kapcsolatban továbbra is sokan gondolják azt, hogy nem egészen felel meg az Alkotmánynak. Én is így gondolom. Ezen az sem változtat, hogy a törvénymódosítást egy alkotmánymódosítás alapozta meg. Ami történt, az de facto alkotmánysértés. A szabályozás egyetlen és nyilvánvaló célja ugyanis a kormánypártok pozícióinak megerősítése és bebetonozása a kereskedelmi és a közszolgálati média, illetve a távközlés felügyeletében.

a médiajog blog további bejegyzései →



hírek

Jogszerűtlen a Magyar Telekom szolgáltatáskorlátozási gyakorlata - Az NMHH 61,5 millió forintra bírságolta a céget és annak vezérigazgatóját

2018.10.03.

Újra, ezúttal 61,5 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot és annak vezérigazgatóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember 10-én, miután a szolgáltató nem tett maradéktalanul eleget a rá kiszabott 2015-ös hírközlési hatósági határozatnak - közölte az NMHH kommunikációs igazgatósága. A magyar Telekom közölte: nem fellebbezett a döntéssel szemben, intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak a határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében.

Védett kiskorúak, korlátozott reklámok, európai tartalmak - Új uniós szabályok audiovizuális médiaszolgáltatásokra

2018.10.02.

Fokozottabb védelem a gyerekeknek és kiskorúaknak az ártalmas tartalmak korlátozásával. reklámoknak mennyiségi korlátot szabó szabályok. Az igény szerint lekérhető videotartalmat szolgáltatók kínálatának 30 százaléka kötelezően európai kell legyen. - Jóváhagyta az Európai Parlament az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat.

Törvénysértő adategyeztetés a Vodafonnál? - Az NMHH 40 millió forintra bírságolta a szolgáltatót

2018.08.28.

Új adategyeztetésre számíthat több százezer Vodafone-os kártyás előfizető, akiknek az adatait tavaly a mobilszolgáltató nem a törvényi előírásoknak megfelelően ellenőrizte, ami miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 40 millió forintra bírságolta a szolgáltatót, és ezt a határozatát augusztus végén a másodfokú hatóság is helybenhagyta - közölte az MNHH hétfőn.

Megtiltja az NMHH az sms-üzenettel történő egyenlegfeltöltést - A jelenlegi forma nem biztonságos, visszaélésre ad lehetőséget!

2018.06.07.

A szükséges biztonsági intézkedések megtételéig megtiltja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a telefonegyenleg feltöltését sms-üzenettel, mivel jelenlegi formájában az visszaélésre és a csalásra ad lehetőséget.

Bírálható közszereplők - Áprilisi Ab-mustra

2018.05.02.

Egy közszereplőnek az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket – mondta ki az Alkotmánybíróság, amely egy másik ítéletében leszögezte: egy választási plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései.

további médiajog hírek →



honlapok

további médiajogi honlapok →



egyéb


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.