Munkajog - a Jogi Fórum munkajogi tanácsadó rovata

2013. január 1-jén hatályba léptek az új Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései

2013.01. 3.

Tudja-e, hogy 2013. január 1-től hány nap alap- és életkor alapján járó pótszabadságra, illetve gyermeke után hány nap pótszabadságra jogosult? Tudja-e, hogy a szabadságot hány részletben és meddig kell a munkáltatónak kiadni, mikor lehet a szabadságot pénzben megváltani, és mikor kell a munkavállalónak a szabadság kiadására vonatkozó igényét a munkáltatónak jeleznie?

2012. július 1-jén nem a teljes új Munka Törvénykönyve („Mt.”) lépett hatályba, így többek között a szabadságra vonatkozó rendelkezések sem. 2012. december 31-ig a régi Mt. szabályait kellett alkalmaznia szabadság mértékére és kiadására vonatkozóan. 2013. január 1-jén hatályba léptek az új Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései, és ezzel együtt számos változás került bevezetésre.

1. Alapszabadság és pótszabadság életkor alapján

A régi Mt. szerint a munkavállalónak 20 munkanap alapszabadság járt, mely életkor alapján akár 30 munkanapra emelkedett. Az új Mt. szerint a 20 munkanap alapszabadság nem emelkedik, azonban a munkavállaló életkor alapján legfeljebb további 10 munkanap pótszabadságra lehet jogosult. A munkavállaló számára ez érdemi változást nem jelent, végeredményben az élekor alapján járó szabadság mértéke nem változik.

Kollektív szerződés a törvényi rendelkezéstől a munkavállaló javára eltérhet. A munkáltató a szakszervezettel kollektív szerződésben megállapodhat abban, hogy a munkavállaló több alapszabadságra, vagy akár több életkor alapján járó pótszabadságra jogosult.

2. Pótszabadság egyéb jogcímen

2.1. Gyermekek után járó pótszabadság

Nem változik az a szabály, mely szerint a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb

  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Az apának gyermeke születése esetén továbbra is öt munkanap pótszabadság, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot a szüléstől számított második hónap végéig – az apa kérésének megfelelő időpontban – kell kiadni.

2.2. Pótszabadság egészségkárosodás esetén

A régi Mt. csak a vak munkavállaló részére biztosított pótszabadságot. Ezzel szemben az új Mt. az egészségkárosodás alapján járó pótszabadságra jogosult munkavállalók körét jelentősen bővítette. Ennek következtében annak a munkavállalónak jár évenként öt munkanap pótszabadság, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását állapított meg.

3. Mely időtartamra nem jár szabadság?

3.1. Az önkéntes tartalékos katonák

A korábbi szabályozással szemben – mely a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára biztosított szabadságot a munkavállaló részére – a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartamára jár szabadság, a szolgálatteljesítés három hónapot meghaladó tartamára viszont már nem.

3.2. A keresőképtelen munkavállalók

A munkavállaló naptári évenként csak a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamára lesz jogosult szabadságra. A keresőképtelenség 31. napjától a munkavállaló szabadságra nem jogosult. Nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló keresőképtelensége az adott naptári évben egybefüggően haladja meg a 30 napot, vagy a munkavállaló több alkalommal keresőképtelen, mely alkalmak külön-külön nem, de összeszámolva meghaladják a 30 napot.

  • Példa 1: A munkavállaló egybefüggően 50 napig keresőképtelen. Ez esetben a keresőképtelenség első 30 napjára jár szabadság, a keresőképtelenség fennmaradó 20 napjára viszont már nem.
  • Példa 2: A munkavállaló az adott naptári évben több alkalommal keresőképtelen. Keresőképtelensége egyetlen esetben sem haladja meg egybefüggően a 30 napot, azonban az adott naptári évben a keresőképtelenség tartama összesen 38 nap. Ez esetben a keresőképtelenség tartamát össze kell számolni és ugyan úgy a 30 napot meghaladó részre, azaz a jelen esetben fennmaradó nyolc napra nem jár szabadság.

4. A szabadság kiadása

4.1. A szabadság kiadása a munkavállaló kérésének megfelelően

Eddig az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kellett kiadni. 2013. január 1-től a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

4.2. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. A régi Mt. szerint a tájékoztatásnak legkésőbb 30 nappal a szabadság kezdete előtt kellett megtörténne.

4.3. A szabadság tartama

Változást jelent továbbá, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy a munkavállaló számára 14 munkanap szabadságot kellene egybefüggően kiadni, hanem azt, hogy a távollétnek el kell érnie a 14 naptári napot. A szabály lényegét az alábbi példával mutatjuk be:

  • Példa: Ha a munkáltató a munkavállaló részére 2013. január 2-án szabadságot szeretne kiadni, akkor azt úgy kell kiadnia, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő munkanapot legyen távol a munkától, azaz jelen esetben 2013. január 16-ig nem végez munkát. Ha a munkavállaló általános munkarend keretében dolgozik és ebből eredően a pihenőnapja szombat és vasárnap, úgy értelemszerűen a munkáltató 2013. január 2. és január 15. között összesen 10 munkanap szabadságot ad ki. A munkavállaló 2013. január 16-án fog ismét munkát végezni.

4.4. Meddig kell a szabadságot kiadni?

4.4.1. Főszabály a törvény szerint

A szabadságot – ahogy eddig is – főszabályként az esedékesség évében kell kiadni. A szabadságot, ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. 2013. január 1-től a munkáltatónak már nem 30 napon belül, hanem 60 napon belül kell kiadni a szabadságot, ha azt a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. betegség vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) miatt a törvényben meghatározottak szerint nem tudta kiadni.

4.4.2. Kollektív szerződés alapján

Szigorodik a kollektív megállapodásra vonatkozó törvényi rendelkezés is. A régi Mt. szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatta ki. Az új Mt. szerint a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Az új szabályozás alapján tehát nem csak a szabadság kiadásának határideje lett rövidebb. Kollektív szerződés – a korábbi szabályozással ellentétben – már nem a teljes szabadság átviteléről rendelkezhet, hanem csupán a szabadság egynegyedéről.

4.4.3. Megállapodás alapján

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak, hogy az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

4.5. A szabadság óraszámban történő elszámolása és nyilvántartása

A szabadságot általános munkarend esetén a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkavállaló hétfőtől péntekig napi nyolc órában került foglalkoztatásra. A napi munkaidő mértékétől (8 óra) eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállalót a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra kell mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Az új szabály célja, hogy a szabadság kiadása – ha a munkáltató a munkavállalót nem általános munkarendben foglalkoztatja – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a tényleges munkaidő-beosztáshoz igazodjon és a munkavállalónak a beosztás szerinti munkanapokra kelljen szabadságot kiadni.

  • Példa 1: A munkavállaló 20 munkanap alapszabadságra és életkora alapján 5 munkanap pótszabadságra, tehát összesen 25 munkanap szabadságra jogosult. A munkáltató a munkavállalót nem általános munkarendben, hanem a hét minden napján és egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatja. Ha a szabadság két olyan napra esik, mely napokon a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerint 4-4 óra munkát kellene végeznie. akkora munkavállaló bár két napot lesz távol a munkahelyétől, de ez esetben összesen 8 óra szabadság kiadására kerül sor. Ennek következményeként a munkavállaló 25 munkanap helyett nem 23, hanem továbbra is 24 munkanap, azaz 24 x 8 óra szabadságra lesz jogosult.
  • Példa 2: Ha a szabadság kiadása két olyan napon történik, mely napokon a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján 12-12 óra munkát kellene végeznie, úgy a munkavállaló ténylegesen 24 óra szabadságban fog részesülni. Vagyis függetlenül attól, hogy a munkavállaló csak két napot lesz távol a munkahelyétől, részére ténylegesen 24 óra szabadság kerül kiadásra, melynek eredményeként a munkavállaló 25 munkanap helyett nem 23, hanem csupán 22 munkanap, azaz 22 x 8 óra szabadságra lesz jogosult.

Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell továbbra is kiadni. Ez azt jelenti, hogy ha a szabadság időtartamára a munkavállaló még nincs beosztva, akkor részére egy hét távollét esetén 5 munkanap szabadságot kell kiírni.

Dr. Goda Mark
Ügyvéd és munkajogi szakjogász
Goda Ügyvédi Iroda
www.goda-legal.hu

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.