Goda Ügyvédi Iroda: Módosult a Munka Törvénykönyve 2012. január 1-jével

2012. január 1-től hatályba léptek a Munka Törvénykönyvét módosító rendelkezések. Összefoglaltuk a legfontosabb módosításokat.

A módosítások érintik többek között a korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatását, a kollektív szerződés bejelentésével és letétbe helyezésével kapcsolatos eljárást, az üzemi tanács véleményezési jogkörnek bővítését, a gyermekek után járó pótszabadságra való jogosultság és a munkavállalónak járó munkaidő-kedvezmények kiterjesztését, valamint lehetőség nyílik cselekvőképtelen munkavállaló foglalkoztatására is.

1. A kollektív szerződéssel kapcsolatos adatszolgáltatás és annak letétbe helyezése

A 2011. december 31-ig hatályos Munka Törvénykönyve („Mt.”) szerint a kollektív szerződést kötő felek a kötelező adatszolgáltatást elektronikusan teljesítették a Kormány hivatalosa tájékoztató honlapján, a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon.

Az új szabályozás értelmében a kollektív szerződést kötő felek a kötelező adatszolgáltatást továbbra is elektronikus úton teljesítik, azonban már nem a Kormány honlapján, a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlapon, hanem az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlapon.

Korábban a bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés eredeti aláírással ellátott példányát a miniszternél kellett letétbe helyezni. Ezzel szemben 2011. január 1-től az ilyen kollektív szerződés eredeti aláírással ellátott példányát az állami foglakoztatási szervnél kell letétbe helyezni.

2. Bővült az üzemi tanács véleményezési jogköre

Az Mt. 65. § (3) bekezdése az i) ponttal egészült ki, mely alapján a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét is.

3. A korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása

2011. december 31-ig az a korlátozottan cselekvőképes személy, aki a 16. életévét betöltötte, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthetett munkaviszonyt. A tizenhat éven aluli munkavállaló munkaviszony létesítéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges volt.

Ezzel szemben az Mt. 2012. január 1-től nem tesz különbséget azon korlátozottan cselekvőképes munkavállalók között, akik a 16. életévüket betöltötték, illetve nem töltötték be. Az új szabályozás szerint minden korlátozottan cselekvőképes személy esetében szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására a munkaviszony létesítéséhez, tehát azon korlátozottan cselekvőképes munkavállalók esetében is, akik a 16. életévet betöltötték. Bővült továbbá a szabályozás azzal, hogy nemcsak a munkaviszony létesítésekor van szükség erre, hanem a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához is, amely a munkaszerződés

  • módosítására,
  • megszüntetésére, vagy
  • kötelezettségvállalásra irányul.

4. A cselekvőképtelen munkavállaló

Az Mt. kiegészült a cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezésekkel (129/B. §). Ezzel lehetőség nyílik olyan személy foglalkoztatására, aki a 15. életévét betöltötte, és akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezette.

A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.

Lényeges módosítás továbbá, hogy a cselekvőképtelen munkavállaló esetében a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó törvényi rendelkezések (Mt. VIII. fejezet) nem alkalmazhatóak.

5. A gyermek(ek) után járó pótszabadság

Eddig a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg pótszabadság. Az új szabályozás szerint azonban mindkét szülő egyaránt jogosult a törvényben meghatározott pótszabadságra.

6. A szülési szabadságra jogosultak köre

A korábbi szabályozás szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illette meg, melyet úgy kellett kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

Az új szabályozás szerint nemcsak az anya jogosult egybefüggő 24 hét szülési szabadságra, hanem a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Főszabályként a szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen, azonban ettől a felek – a korábbi szabályozással ellentétben – megállapodás keretében eltérhetnek.

A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a Munka Törvénykönyve 84. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a szülési szabadság megszűnését követően – feltéve, hogy a munkavállaló ezt követően nem veszi igénybe a gyermek három éves koráig járó fizetés nélküli szabadságot – a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

7. Bővült az egyéb munkaidő-kedvezmények köre

A Munka Törvénykönyve 138. §-a (7) bekezdéssel egészül ki, mely szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

8. Mikor minősül nyugdíjasnak a munkavállaló?

A törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló 2012. január 1-től akkor minősül nyugdíjasnak, ha

  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
  • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül.

A munkavállaló akkor részesül a fenti b) vagy c) pont szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.

www.goda-legal.hu