Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele - 2008. évfolyam X. szám

A tartalomból

AKTUÁLIS

  • Magyar országgyűlési dokumentumok adatbázisa -- interneten
  • Digitalizált parlamenti dokumentumok Közép-Európában és az Egyesült Királyságban
KÖNYVAJÁNLÓ
  • A magyar parlament a dualizmus korában – Monográfiák az Országgyűlési Könyvtárban
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR ONLINE ADATBÁZISAI
  • European Sources Online
  • Unbisnet
  • United Nations Official Document System (ODS)
GYŰJTEMÉNYEINK
  • A parlamenti dokumentumok gyűjteményének története 1918-ig
HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓ KEZDEMÉNYEZÉSEIRŐL
  • Üzletfejlesztés – karnyújtásnyira
  • Európai Digitális Könyvtár
MINDENNAPJAINK
  • A parlamenti dokumentumok gyűjteményének története 1918-ig

A Képviselőházi Könyvtárat azzal a céllal hozták létre a 19. század hatvanas éveiben, hogy a törvényhozó hatalom sokrétű és összetett munkáját támogassa, színvonalát emelje, a képviselőket mindennemű információval ellássa. A könyvtár gyűjtőkörének kialakulása és fejlődése – természetesen – e célok megvalósításához kapcsolódott. Már az 1868-as házszabályok – és (az I. világháború végéig) a későbbiek is – rögzítik, hogy „azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak".

A könyvtár – nemzetközi csere keretében – az 1870-es évek végétől gyűjtötte a külföldi parlamenti kiadványokat, s ennek eredményeképpen már 1918-ig is jelentős mennyiségű, értékes anyag gyűlt össze, amely jelentősen gyarapodott az 1920-as és 1930-as években. 1878-tól 1945-ig (a háborús és a forradalmi időszakok kivételével) a külföldi parlamenti kiadványok a kiépített kapcsolatok révén folyamatosan, viszonylag zökkenőmentesen érkeztek, a gyűjtemény fokozatos gyarapodását, gazdagodását semmi sem veszélyeztette. Nagysága a II. világháború végén elérte a 30 ezres kötetszámot, a képviselők a színvonalasabb törvényhozói munka érdekében rendszeresen kutathattak a jelentősebb államok (köztük az angol, amerikai, német, francia, olasz stb.) parlamentek naplóiban, irományaiban és egyéb dokumentumaiban.

A magyar parlamenti kiadványok gyűjtése sokkal nehezebben indult. A régebbi (1848 előtti) országgyűlések hiányzó írásaihoz a képviselők nem tudtak hozzájutni, ezért a könyvtári bizottság 1892. december 17-i ülésén megvitatta a probléma megoldásának lehetőségeit. Erre reagálva a képviselőház 1893. január 21-i ülésén Ugron Gábor képviselő – a hangulatot felszítva és az érdeklődést felcsigázva – indulatosan tette szóvá: „Mit érünk egy könyvtárral, amelyben a világ minden létező jelentékeny és számottevő munkái vannak beszerezve, de éppen a magyar törvényhozásnak régebbi múltjára és történelmére vonatkozó forrásmunkák hiányoznak belőle?” Ugron – általános helyesléssel kísérve – határozati javaslatot nyújtott be: „A könyvtári bizottságot utasítja a ház, hogy a régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház részére beszerezni igyekezzék." Ennek alapján még aznap a Ház egyhangú határozatot hozott a régi törvényhozások forrásmunkáinak eredetiben vagy másolatban történő beszerzésére, majd – bizonyos előkészítő munkálatok után – a visszamenőleges gyűjtés felső időhatárát 1861-ben állapította meg (1861-től ugyanis a parlamenti dokumentumok hiánytalanul rendelkezésre álltak). A gyűjtésre, beszerzésre a Ház költségvetésében külön - változó összegű - keretet biztosítottak 1894-től kezdve. A gyűjtőmunkálatok alatt sikerült megszerezni az 1825-ös, az 1839-1840., az 1843-1844., az 1847-1848. és az 1848-1849. évi országgyűlési anyagokat.

Az 1526 és 1791 közötti időszakról a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Országgyűlési Emlékek kiadása céljából felkutatta a régi országgyűlések írásait, s így az elakadó gyűjtőmunka hatékony támogatására is hivatkozva, a képviselőház Takáts Sándor történésznek adott megbízást az 1790-1861-ig terjedő periódus magyar parlamenti dokumentumainak az összegyűjtésére. A könyvtárban meglévő országgyűlési iratok feltérképezése után az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum, az egyes családi levéltárak, a vidéki levéltárak, valamint az osztrák és német levéltárak vonatkozó irományainak gyűjtése, tudományos rendszerezése és feltárása következett. A leggazdagabb iratanyagot Bécsben találta, ahol másfél évtizedes kitartó munkával, másolással gyűjtötte össze a szükséges dokumentumokat.

A széles körű és sokrétű anyaggyűjtés során Takáts Sándor 1914-ig befejezte az 1811 és 1844 közötti országgyűlések iratainak másolását, 1918-ig Bécsben pedig az 1790-1848-ig terjedő időszak bizonyos egységeit. Ezek mellett 1917-ben a könyvtár nagy mennyiségű országgyűlési iratot vásárolt a Ranschburg-könyvkereskedéstől, közte Gyurkovits György gyűjteményének egy részét, amely az 1608-tól 1790-ig terjedő időszakra vonatkozó kéziratos országgyűlési jegyzőkönyveket és egyéb értékes kéziratos dokumentumokat tartalmazta. Takáts Sándor a vármegyei és magánlevéltárak országgyűlési anyagainak összegyűjtését is elvégezte. Az I. világháborút követő összeomlás, a forradalmi események, majd az ezt követő súlyos gazdasági helyzet aztán súlyos akadályokat gördített a gyűjtés befejezése elé.

(Részlet Jónás Károly – Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870–1995 című könyvből)

Bemutatkozás

Az Országgyűlési Könyvtár a törvényhozás könyvtára, ugyanakkor nyilvános országos jogi szakkönyvtár is. Műemlék környezetben modern szolgáltatásokkal vár minden 18 év feletti magyar és külföldi állampolgárt. Az első alkalommal történő, valamint az olvasójegy érvényességének lejártát követő első belépéséhez előzetes bejelentkezés szükséges, melyet a könyvtár honlapján történő webes regisztrációval lehet megtenni.

A könyvtár fő gyűjtőkörei az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A könyvtár a hazai szakirodalmat ezekben a témákban a teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat pedig a lehető legszélesebb körben gyűjti. E mellett az újkori egyetemes történelem, a magyar történelem, a közgazdaságtan, a szociológia és a statisztikatudomány kiadványait válogatva gyűjti a könyvtár.

Különlegessé teszik a könyvtárat gyűjteményei. A Magyar Parlamenti Gyűjteményben Magyarországon a legnagyobb teljességgel érhetők el a magyar és az erdélyi országgyűlések történeti dokumentumai, e mellett válogatva gyűjti a könyvtár egyes külföldi országok parlamentjeinek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtárban működik az ENSZ Letéti Gyűjtemény és az Európai Unió Letéti Gyűjteménye is. A könyvtár gyűjti a szervezetek hivatalos kiadványait, valamint a rájuk vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat. A könyvtár gyűjteményeinek sorában becses helyet foglal el a muzeális könyvek gyűjteménye, amely megközelítőleg 8000 művet tartalmaz és amelynek egy része már digitális formában is elérhető.

A könyvtár állománya több mint 700 ezer kötet. A 130 férőhelyes nagy olvasóteremben 30 számítógépes munkaállomás áll az olvasók rendelkezésére és közel 40 000 kötetes kézikönyvtári állományban lehet böngészni.

A könyvtár folyamatosan bővülő online katalógusa elérhető a honlapon. A katalógusban a könyvek, az időszaki kiadványok és a gyűjtemények dokumentumai mellett kereshetők többek között a könyvtárba beérkező magyarországi jogi szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben megjelent cikkek és tanulmányok is.

A kutatást több digitális gyűjtemény és társadalomtudományi online adatbázis is segíti.

Elérhetőségek

Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3.
Tel.: 441-4468
E-mail: info@ogyk.hu
Web: http://www.ogyk.hu