Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele - 2009. évfolyam XIV. szám

A tartalomból

AKTUÁLIS

  • A Nagy KUL-TÚRA pályázata
  • 125 éves az első magyarországi szerzői jogi törvény
KÖNYVAJÁNLÓ
  • Cikkek, tanulmányok, könyvek a szerzői jogról
ÚJ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAINK
  • 500.000 cikk, tanulmány és könyv
GYŰJTEMÉNYEINK
  • A Ghyczy-gyűjtemény
HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL
  • Európai választások – 2009
KÖNYVAJÁNLÓ
  • Válogatás az európai választásokról szóló dokumentumokból
MINDENNAPJAINK
  • Folytatódnak a felújítási munkák a Könyvtárban – részleges nyitva tartás

125 éves az első magyarországi szerzői jogi törvény

125 éve, 1884-ben lépett életbe Magyarországon a szerzői jogot első ízben szabályozó törvény. A szellemi tulajdon jogi kereteinek lefektetésére tett próbálkozások azonban lényegesen nagyobb múltra tekintenek vissza. Az első jelentős lépés 1584-ben történt, amikor a Corpus Juris királyi privilégiummal jelent meg Nagyszombatban. A könyvnyomtatás fellendülésével jelentősen nőtt a jogosulatlan utánnyomások miatti vitás ügyek száma. Ezt a helyzetet igyekezett orvosolni az 1793-ban kelt 12157. sz. királyi rendelet, amely a pénzbüntetéssel és kártérítési kötelezettséggel sújtotta a szabályok megszegőit.

Az első magyar szerzőjogi törvényjavaslat a reformkor szülötte: 1843-ban a Kisfaludy Társaság készített egy tervezetet, melyet Szemere Bertalan öntött végleges formába az 1837. évi porosz törvényjavaslathoz igazodva. Ezt az 1844. évi országgyűlés elfogadta, a király azonban nem szentesítette, így nem emelkedett törvényerőre. A visszautasítás oka az akkor készülő új osztrák pátens volt, amelyet 1846-ban hirdettek ki az örökös tartományokban. Ennek figyelembe vételével készült Magyarország részére az ún. Jászay-féle törvényjavaslat, amelyet az 1848-as forradalmi események következtében nem tűzött napirendjére az országgyűlés. A szabadságharc bukását követően 1853-ban az 1846-os osztrák császári pátenst léptették életbe Magyarországon, amely 1861-ig volt érvényben. Ezután, az irányadó törvényi rendelkezések kialakításáig az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok „gyűjteménye” egyetlen, meglehetősen szűkszavú rendelkezése jelentette a szerzői jog szabályzását. 1867-ban a Kisfaludy Társaság, 1874-ben pedig a Magyar Írók és Művészek Társasága szorgalmazta, hogy fogadják el az általuk benyújtott szerzőjogi törvénytervezetet.

Az első igazi szerzői jogi rendelkezéseket a kereskedelmi törvényben (1875 : XXXVII. t.-c.) fektette le a magyar törvényhozás. Néhány év múlva a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve törvénytervezetet készített Arany László 1876. évi előmunkálatait és a vonatkozó német birodalmi törvényeket figyelembe véve az irodalmi, művészeti és fényképészeti szerzői jogokról. Ennek végső szövege képezi az 1884. évi XVI. törvénycikket. Eszerint a szerzőt a gépi sokszorosítás, közzététel és terjesztés, valamint rövidebb időre a fordítás és színpadi műveknél a nyilvános előadás kizárólagos joga illeti meg. Az elévülés a szerző halála után 50 évvel áll be. Az 1886-ban létrejött Berni Unióhoz, mely az egyezményhez csatlakozó államok szerzőit kölcsönös védelemben részesíti, hazánk csak 1921-ben csatlakozott, a közbülső évtizedekben az egyes államokkal külön szerződésekben biztosította a szellemi javak kölcsönös védelmét.

Az első törvényi szabályozás a XX. század elejére már elavult, így szükségessé vált új szerzői jogi törvény létrehozása, amit végül a Berni Unióhoz való csatlakozás tett halaszthatatlanná. Az 1921. évi LIV. törvénycikk részletesebben tárgyalja a jogátruházás lehetőségeit, kitér a jövőben alkotandó művekre, és külön fejezetben tárgyalja a mozgóképes alkotásokra vonatkozó szabályozást. Az 1921. évi szerzői jogi törvény egészen 1969-ig volt hatályban. A közbeeső időszakban, különböző módosító rendeletek igyekeztek a szabályzást a megváltozott viszonyokhoz igazítani. Ezek többek közt a színházi előadások televíziós, ill. rádiós közvetítését, a megfilmesítési szerződéseket és kiadói szerződéseket szabályozták. Az 1969. évi III. törvény sok tekintetben hasonló volt a hatályos 1999. évi LXXVI. szerzői jogi törvényhez. A következő évtizedek módosító rendelkezései elsősorban a technikai fejlődéssel igyekeztek lépést tartani, az informatikai eszközök és az újabb és újabb adathordozó eszközök kapcsán felmerült új helyzetre adtak választ. A jelenleg hatályos 1999. évi szerzői jogi törvény a kor követelményeinek megfelelően, az Európai Unió normáit szem előtt tartva, az addigi – meglehetősen szétszórt – szabályozást egységes kódexbe foglalva, új alapokra fektette a szerzői jogot.

Feliratkozás

A hírlevélre a hirlevel@ogyk.hu címen iratkozhat fel.

Bemutatkozás

Hírlevelünk célja, hogy rendszeresen tájékoztassuk a jogtudomány és politikatudomány hazai szakembereit (hallgatókat, oktatókat, kutatókat, gyakorló jogászokat és politológusokat) a fenti tudományterületeknek az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legfontosabb információs forrásairól, a hazai és külföldi szakirodalom legfrissebb megjelenéseiről, valamint a könyvtár szolgáltatásairól, rendezvényeiről.

Visszajelzését, javaslatait szívesen vesszük a hirlevel@ogyk.hu címen! (Feliratkozás és leiratkozás ugyanezen címen.)

Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3.
Tel.: 441-4468, Fax: 441-4853
E-mail: info@ogyk.hu
Web: http://www.ogyk.hu