Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele - 2009. évfolyam XIV. szám

A tartalomból

AKTUÁLIS

  • A Nagy KUL-TÚRA pályázata
  • 125 éves az első magyarországi szerzői jogi törvény
KÖNYVAJÁNLÓ
  • Cikkek, tanulmányok, könyvek a szerzői jogról
ÚJ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSAINK
  • 500.000 cikk, tanulmány és könyv
GYŰJTEMÉNYEINK
  • A Ghyczy-gyűjtemény
HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL
  • Európai választások – 2009
KÖNYVAJÁNLÓ
  • Válogatás az európai választásokról szóló dokumentumokból
MINDENNAPJAINK
  • Folytatódnak a felújítási munkák a Könyvtárban – részleges nyitva tartás

125 éves az első magyarországi szerzői jogi törvény

125 éve, 1884-ben lépett életbe Magyarországon a szerzői jogot első ízben szabályozó törvény. A szellemi tulajdon jogi kereteinek lefektetésére tett próbálkozások azonban lényegesen nagyobb múltra tekintenek vissza. Az első jelentős lépés 1584-ben történt, amikor a Corpus Juris királyi privilégiummal jelent meg Nagyszombatban. A könyvnyomtatás fellendülésével jelentősen nőtt a jogosulatlan utánnyomások miatti vitás ügyek száma. Ezt a helyzetet igyekezett orvosolni az 1793-ban kelt 12157. sz. királyi rendelet, amely a pénzbüntetéssel és kártérítési kötelezettséggel sújtotta a szabályok megszegőit.

Az első magyar szerzőjogi törvényjavaslat a reformkor szülötte: 1843-ban a Kisfaludy Társaság készített egy tervezetet, melyet Szemere Bertalan öntött végleges formába az 1837. évi porosz törvényjavaslathoz igazodva. Ezt az 1844. évi országgyűlés elfogadta, a király azonban nem szentesítette, így nem emelkedett törvényerőre. A visszautasítás oka az akkor készülő új osztrák pátens volt, amelyet 1846-ban hirdettek ki az örökös tartományokban. Ennek figyelembe vételével készült Magyarország részére az ún. Jászay-féle törvényjavaslat, amelyet az 1848-as forradalmi események következtében nem tűzött napirendjére az országgyűlés. A szabadságharc bukását követően 1853-ban az 1846-os osztrák császári pátenst léptették életbe Magyarországon, amely 1861-ig volt érvényben. Ezután, az irányadó törvényi rendelkezések kialakításáig az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok „gyűjteménye” egyetlen, meglehetősen szűkszavú rendelkezése jelentette a szerzői jog szabályzását. 1867-ban a Kisfaludy Társaság, 1874-ben pedig a Magyar Írók és Művészek Társasága szorgalmazta, hogy fogadják el az általuk benyújtott szerzőjogi törvénytervezetet.

Az első igazi szerzői jogi rendelkezéseket a kereskedelmi törvényben (1875 : XXXVII. t.-c.) fektette le a magyar törvényhozás. Néhány év múlva a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve törvénytervezetet készített Arany László 1876. évi előmunkálatait és a vonatkozó német birodalmi törvényeket figyelembe véve az irodalmi, művészeti és fényképészeti szerzői jogokról. Ennek végső szövege képezi az 1884. évi XVI. törvénycikket. Eszerint a szerzőt a gépi sokszorosítás, közzététel és terjesztés, valamint rövidebb időre a fordítás és színpadi műveknél a nyilvános előadás kizárólagos joga illeti meg. Az elévülés a szerző halála után 50 évvel áll be. Az 1886-ban létrejött Berni Unióhoz, mely az egyezményhez csatlakozó államok szerzőit kölcsönös védelemben részesíti, hazánk csak 1921-ben csatlakozott, a közbülső évtizedekben az egyes államokkal külön szerződésekben biztosította a szellemi javak kölcsönös védelmét.

Az első törvényi szabályozás a XX. század elejére már elavult, így szükségessé vált új szerzői jogi törvény létrehozása, amit végül a Berni Unióhoz való csatlakozás tett halaszthatatlanná. Az 1921. évi LIV. törvénycikk részletesebben tárgyalja a jogátruházás lehetőségeit, kitér a jövőben alkotandó művekre, és külön fejezetben tárgyalja a mozgóképes alkotásokra vonatkozó szabályozást. Az 1921. évi szerzői jogi törvény egészen 1969-ig volt hatályban. A közbeeső időszakban, különböző módosító rendeletek igyekeztek a szabályzást a megváltozott viszonyokhoz igazítani. Ezek többek közt a színházi előadások televíziós, ill. rádiós közvetítését, a megfilmesítési szerződéseket és kiadói szerződéseket szabályozták. Az 1969. évi III. törvény sok tekintetben hasonló volt a hatályos 1999. évi LXXVI. szerzői jogi törvényhez. A következő évtizedek módosító rendelkezései elsősorban a technikai fejlődéssel igyekeztek lépést tartani, az informatikai eszközök és az újabb és újabb adathordozó eszközök kapcsán felmerült új helyzetre adtak választ. A jelenleg hatályos 1999. évi szerzői jogi törvény a kor követelményeinek megfelelően, az Európai Unió normáit szem előtt tartva, az addigi – meglehetősen szétszórt – szabályozást egységes kódexbe foglalva, új alapokra fektette a szerzői jogot.

Bemutatkozás

Az Országgyűlési Könyvtár a törvényhozás könyvtára, ugyanakkor nyilvános országos jogi szakkönyvtár is. Műemlék környezetben modern szolgáltatásokkal vár minden 18 év feletti magyar és külföldi állampolgárt. Az első alkalommal történő, valamint az olvasójegy érvényességének lejártát követő első belépéséhez előzetes bejelentkezés szükséges, melyet a könyvtár honlapján történő webes regisztrációval lehet megtenni.

A könyvtár fő gyűjtőkörei az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A könyvtár a hazai szakirodalmat ezekben a témákban a teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat pedig a lehető legszélesebb körben gyűjti. E mellett az újkori egyetemes történelem, a magyar történelem, a közgazdaságtan, a szociológia és a statisztikatudomány kiadványait válogatva gyűjti a könyvtár.

Különlegessé teszik a könyvtárat gyűjteményei. A Magyar Parlamenti Gyűjteményben Magyarországon a legnagyobb teljességgel érhetők el a magyar és az erdélyi országgyűlések történeti dokumentumai, e mellett válogatva gyűjti a könyvtár egyes külföldi országok parlamentjeinek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtárban működik az ENSZ Letéti Gyűjtemény és az Európai Unió Letéti Gyűjteménye is. A könyvtár gyűjti a szervezetek hivatalos kiadványait, valamint a rájuk vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat. A könyvtár gyűjteményeinek sorában becses helyet foglal el a muzeális könyvek gyűjteménye, amely megközelítőleg 8000 művet tartalmaz és amelynek egy része már digitális formában is elérhető.

A könyvtár állománya több mint 700 ezer kötet. A 130 férőhelyes nagy olvasóteremben 30 számítógépes munkaállomás áll az olvasók rendelkezésére és közel 40 000 kötetes kézikönyvtári állományban lehet böngészni.

A könyvtár folyamatosan bővülő online katalógusa elérhető a honlapon. A katalógusban a könyvek, az időszaki kiadványok és a gyűjtemények dokumentumai mellett kereshetők többek között a könyvtárba beérkező magyarországi jogi szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben megjelent cikkek és tanulmányok is.

A kutatást több digitális gyűjtemény és társadalomtudományi online adatbázis is segíti.

Elérhetőségek

Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3.
Tel.: 441-4468
E-mail: info@ogyk.hu
Web: http://www.ogyk.hu