Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele - 2008. évfolyam VIII. szám

A tartalomból

  • AKTUÁLIS
  • A könyvtár díjtételei megváltoztak
  • Februári könyvbemutatóink
  • 75 éve hunyt el Apponyi Albert
  • 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve
  • AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR JOGI ADATBÁZISAI
  • Megújult formában a Magyar és a Külföldi jogi adatbázis
  • KÖNYVAJÁNLÓ ÉS RÖVID VÁLOGATÁS ÚJ, KÜLFÖLDI BESZERZÉSEINKBŐL
  • Kultúrák közötti párbeszéd az Európai Unióban
  • GYŰJTEMÉNYEINK
  • Amikor a könyvtárba a politika jön látogatóba:a zárt anyagok gyűjteménye (befejező rész)
  • MINDENNAPJAINK

75 éve halt meg gróf Apponyi Albert

63 éven át, 1870 és 1933 között tagja és egyik főszereplője volt a magyar országgyűlésnek, hosszú évtizedeken át különböző parlamenti pártok vezéralakjaként lépett fel, és kiemelkedett szónoki képességével.

1846. május 29-én Bécsben született, nagybirtokos, főnemesi családból származott. Apja gróf Apponyi György udvari kancellár, a konzervatív párt vezére, országbíró, főrendiházi tag. Gróf Apponyi Albert a jezsuiták kalksburgi intézetében nevelkedett, majd jogi tanulmányait Bécsben kezdte, és Budapesten fejezte be. Németországban és Franciaországban nemzetgazdasági és politikai, Olaszországban képzőművészeti tanulmányokat folytatott.

Apponyi Albert 1870-től 1872-ig a főrendiház tagja, 1872-ben országgyűlési képviselő. 1875 és 1877 között ismét főrendiházi tag, majd 1877-től 1933-ig folyamatosan Jászberény országgyűlési képviselőjeként ült a parlamentben. Az ellenzék élén, konzervatív politikusként a kiegyezés mellett állt ki, de a magyar érdekek érvényesítéséért évtizedeken át kemény vitákat folytatott. Többféle funkciót is betöltött a 63 év alatt, volt a főrendiház jegyzője, a képviselőház korjegyzője, elnöke, majd korelnöke.

1899-ben Széll Kálmán miniszterelnököt támogatva egész pártjával csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, de a miniszterelnök bukása után kilépett a kormánypártból. 1904-ben belépett a Függetlenségi Pártba, és amikor a Wekerle-kormány hatalomra került, vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1906 és 1910 között nevéhez fűződnek az állami elemi iskolákkal kapcsolatos törvények („lex Apponyi”). 1914 és 1918 között a Függetlenségi Párt elnöke. Az Esterházy és a Wekerle-kományban (1917–1918-ban) ismét vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát viselt.

A forradalmak ideje alatt visszavonult a politikától. 1919-től a párizsi béketárgyalásokon a magyar békedelegációt vezette. E minőségében 1920 elején a legfelsőbb tanács előtt több nyelven elmondott híres beszédében érvelt a történeti Magyarország fenntartása mellett. A tárgyalásokon igyekezett enyhíteni a békefeltételeken, és népszavazást kért a vitás területekre. Magyarországot fődelegátusként 1923-tól haláláig képviselte a Népszövetségben.

1920-tól a magyarországi legitimizmus legfőbb képviselőjeként mérsékelt, lojális ellenzéki politikus és haláláig pártonkívüli képviselő maradt. Sokrétű tevékenységet végzett különféle társadalmi szervezetekben is. 87 éves korában Genfben halt meg 1933. február 7-én. A budai Mátyás-templomban temették el. Kiadott munkái közt emlékiratainak több változata és a magyar alkotmányjog tárgyában írott számos tanulmánya szerepel.

Bemutatkozás

Az Országgyűlési Könyvtár a törvényhozás könyvtára, ugyanakkor nyilvános országos jogi szakkönyvtár is. Műemlék környezetben modern szolgáltatásokkal vár minden 18 év feletti magyar és külföldi állampolgárt. Az első alkalommal történő, valamint az olvasójegy érvényességének lejártát követő első belépéséhez előzetes bejelentkezés szükséges, melyet a könyvtár honlapján történő webes regisztrációval lehet megtenni.

A könyvtár fő gyűjtőkörei az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A könyvtár a hazai szakirodalmat ezekben a témákban a teljességre törekedve, a külföldi szakirodalmat pedig a lehető legszélesebb körben gyűjti. E mellett az újkori egyetemes történelem, a magyar történelem, a közgazdaságtan, a szociológia és a statisztikatudomány kiadványait válogatva gyűjti a könyvtár.

Különlegessé teszik a könyvtárat gyűjteményei. A Magyar Parlamenti Gyűjteményben Magyarországon a legnagyobb teljességgel érhetők el a magyar és az erdélyi országgyűlések történeti dokumentumai, e mellett válogatva gyűjti a könyvtár egyes külföldi országok parlamentjeinek dokumentumait. Az Országgyűlési Könyvtárban működik az ENSZ Letéti Gyűjtemény és az Európai Unió Letéti Gyűjteménye is. A könyvtár gyűjti a szervezetek hivatalos kiadványait, valamint a rájuk vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat. A könyvtár gyűjteményeinek sorában becses helyet foglal el a muzeális könyvek gyűjteménye, amely megközelítőleg 8000 művet tartalmaz és amelynek egy része már digitális formában is elérhető.

A könyvtár állománya több mint 700 ezer kötet. A 130 férőhelyes nagy olvasóteremben 30 számítógépes munkaállomás áll az olvasók rendelkezésére és közel 40 000 kötetes kézikönyvtári állományban lehet böngészni.

A könyvtár folyamatosan bővülő online katalógusa elérhető a honlapon. A katalógusban a könyvek, az időszaki kiadványok és a gyűjtemények dokumentumai mellett kereshetők többek között a könyvtárba beérkező magyarországi jogi szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben megjelent cikkek és tanulmányok is.

A kutatást több digitális gyűjtemény és társadalomtudományi online adatbázis is segíti.

Elérhetőségek

Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3.
Tel.: 441-4468
E-mail: info@ogyk.hu
Web: http://www.ogyk.hu