Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele - 2008. évfolyam VIII. szám

A tartalomból

  • AKTUÁLIS
  • A könyvtár díjtételei megváltoztak
  • Februári könyvbemutatóink
  • 75 éve hunyt el Apponyi Albert
  • 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve
  • AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR JOGI ADATBÁZISAI
  • Megújult formában a Magyar és a Külföldi jogi adatbázis
  • KÖNYVAJÁNLÓ ÉS RÖVID VÁLOGATÁS ÚJ, KÜLFÖLDI BESZERZÉSEINKBŐL
  • Kultúrák közötti párbeszéd az Európai Unióban
  • GYŰJTEMÉNYEINK
  • Amikor a könyvtárba a politika jön látogatóba:a zárt anyagok gyűjteménye (befejező rész)
  • MINDENNAPJAINK

75 éve halt meg gróf Apponyi Albert

63 éven át, 1870 és 1933 között tagja és egyik főszereplője volt a magyar országgyűlésnek, hosszú évtizedeken át különböző parlamenti pártok vezéralakjaként lépett fel, és kiemelkedett szónoki képességével.

1846. május 29-én Bécsben született, nagybirtokos, főnemesi családból származott. Apja gróf Apponyi György udvari kancellár, a konzervatív párt vezére, országbíró, főrendiházi tag. Gróf Apponyi Albert a jezsuiták kalksburgi intézetében nevelkedett, majd jogi tanulmányait Bécsben kezdte, és Budapesten fejezte be. Németországban és Franciaországban nemzetgazdasági és politikai, Olaszországban képzőművészeti tanulmányokat folytatott.

Apponyi Albert 1870-től 1872-ig a főrendiház tagja, 1872-ben országgyűlési képviselő. 1875 és 1877 között ismét főrendiházi tag, majd 1877-től 1933-ig folyamatosan Jászberény országgyűlési képviselőjeként ült a parlamentben. Az ellenzék élén, konzervatív politikusként a kiegyezés mellett állt ki, de a magyar érdekek érvényesítéséért évtizedeken át kemény vitákat folytatott. Többféle funkciót is betöltött a 63 év alatt, volt a főrendiház jegyzője, a képviselőház korjegyzője, elnöke, majd korelnöke.

1899-ben Széll Kálmán miniszterelnököt támogatva egész pártjával csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, de a miniszterelnök bukása után kilépett a kormánypártból. 1904-ben belépett a Függetlenségi Pártba, és amikor a Wekerle-kormány hatalomra került, vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1906 és 1910 között nevéhez fűződnek az állami elemi iskolákkal kapcsolatos törvények („lex Apponyi”). 1914 és 1918 között a Függetlenségi Párt elnöke. Az Esterházy és a Wekerle-kományban (1917–1918-ban) ismét vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát viselt.

A forradalmak ideje alatt visszavonult a politikától. 1919-től a párizsi béketárgyalásokon a magyar békedelegációt vezette. E minőségében 1920 elején a legfelsőbb tanács előtt több nyelven elmondott híres beszédében érvelt a történeti Magyarország fenntartása mellett. A tárgyalásokon igyekezett enyhíteni a békefeltételeken, és népszavazást kért a vitás területekre. Magyarországot fődelegátusként 1923-tól haláláig képviselte a Népszövetségben.

1920-tól a magyarországi legitimizmus legfőbb képviselőjeként mérsékelt, lojális ellenzéki politikus és haláláig pártonkívüli képviselő maradt. Sokrétű tevékenységet végzett különféle társadalmi szervezetekben is. 87 éves korában Genfben halt meg 1933. február 7-én. A budai Mátyás-templomban temették el. Kiadott munkái közt emlékiratainak több változata és a magyar alkotmányjog tárgyában írott számos tanulmánya szerepel.

Feliratkozás

A hírlevélre a hirlevel@ogyk.hu címen iratkozhat fel.

Bemutatkozás

Hírlevelünk célja, hogy rendszeresen tájékoztassuk a jogtudomány és politikatudomány hazai szakembereit (hallgatókat, oktatókat, kutatókat, gyakorló jogászokat és politológusokat) a fenti tudományterületeknek az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legfontosabb információs forrásairól, a hazai és külföldi szakirodalom legfrissebb megjelenéseiről, valamint a könyvtár szolgáltatásairól, rendezvényeiről.

Visszajelzését, javaslatait szívesen vesszük a hirlevel@ogyk.hu címen! (Feliratkozás és leiratkozás ugyanezen címen.)

Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3.
Tel.: 441-4468, Fax: 441-4853
E-mail: info@ogyk.hu
Web: http://www.ogyk.hu