“Elhelyezkedni szinte kizárólag kapcsolatok alapján lehet, ott viszont nem számít sem a tanulmányi eredmény, sem a valóságos szaktudás: aki ma papa-ügyvédi irodájába készül annak nem kell attól tartania, hogy majd más nyeri el a pályázatot.”
(Megjelent: Népszabadság, 2003. június 28.)
“A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Jogtudományi Karán 222-en kapnak diplomát június 29-én. A kar kecskeméti kihelyezett tagozatán további 34 hallgatót fogadnak doktorrá. Utóbbiak valamennyien levelezõn végeztek – ennek azonban a késõbbiekben már nem lesz jelentõsége: nappalis, levelezõs egyforma diplomát kap. Márkus Andrásné, a dékáni hivatali vezetõje ennél több felvilágosítással nem tud szolgálni, az egyetem nem nyújthat információkat arról, hogy a végzett hallgatók el tudnak-e helyezkedni, és ha igen jellemzõen hol. Ugyanezt válaszolja Szabó Beáta, az SZTE karrierirodájának munkatársa is. A karrierirodát nem keresik meg sem a végzett jogászok, se a munkáltatók, akik pályakezdõ jogászt keresnek. Az elmúlt évben mindössze két kistelepülés önkormányzata érdeklõdött jogvégzett hallgató iránt. Nevük elhallgatását kérõ hallgatók szerint mára egyértelmû, hogy jogásztúlképzés van Szegeden is. Elhelyezkedni szinte kizárólag kapcsolatok alapján lehet, ott viszont nem számít sem a tanulmányi eredmény, sem a valóságos szaktudás: aki ma papa-ügyvédi irodájába készül annak nem kell attól tartania, hogy majd más nyeri el a pályázatot. Szegeden a táblabíróság beindulása jelent némi mozgást a jogi pályán, de létszámigény elenyészõ az évrõl-évre végzõk számához képest.”
