A csõdbûntett szabályozása a jelenlegi magyar büntetõjogban

2004. június 19. Dr. Kõvári Elvira <>

A cikk a gazdasági bûncselekmények egyikének, a csõdbûntettnek hatályos szabályozását dolgozza fel, némi általános gazdasági jogi kitekintést követõen.

1. Bevezetés

Amióta a gazdaságban széles körû forgalom zajlik, azóta vannak olyan cselekmények is, melyek sértik ennek a forgalomnak a biztonságát. A gazdaság fejlettségétõl függõen ezek a magatartások idõvel átalakultak, a fejlettség függvényében a gazdaság rendjét sértõ cselekmények is cizelláltabbak lettek, alkalmazkodtak a gazdaság rendjéhez. Nem lehet elkövetni adócsalást egy olyan államban, ahol nem létezik adóztatás. Vagy gazdasági tisztségviselõk sem tudnak bûncselekményt elkövetni mindaddig, amíg a jog nem alakítja ki a gazdasági társaságok fogalmát.
A társadalomban, a gazdaságban kialakult intézményes rendet védeni kell. Általános érdek, hogy a gazdasági életben részt vevõk számíthassanak arra, hogy mindenki az általános erkölcsi normák és tisztesség alapján fog eljárni.

Ezért annak elkerülése végett, hogy a gazdasági rendet sértõ cselekmények elszaporodjanak, a jogalkotó számos olyan rendelkezést hozott, mely szankcionálja a gazdálkodás rendjét sértõ magatartásokat.

Ezen tényállások a gazdálkodás rendjének változása függvényében változhatnak, idõnként módosításra és felülvizsgálatra szorulnak. Így a büntetõ szabályozás mindig nyomon követi a gazdaság aktuális változásait.

Nemcsak idõben változnak ezen jogszabályok, hanem térben is. Ugyanis az államoknak nincsen egységes szabályozásuk e tekintetben. Az Európai Unió ajánlása ellenére különbségek mutatkoznak az egyes országok erre vonatkozó szabályai közt. Ezek a különbségek azonban csak a részletszabályokban érhetõk tetten, a fõbb tendenciák ugyanazok.

Miért is van szükség ezeknek a szabályoknak a kiemelésére?

Minden demokráciában, ahol a gazdaság a szabad vállalkozáson alapuló piacgazdaság keretei közt mûködik, sok gazdasági társaság van, nem kevés tõkével. A gazdasági résztvevõi, a vállalkozások, a fogyasztók közös érdeke, hogy mindenki tisztességesen vegyen részt a gazdasági kapcsolatokban, ne tanúsítson olyan magatartást, mellyel megtéveszt másokat, hamis adatokat szolgáltat, vagy egyéb olyan cselekményt követ el, mellyel saját vagyoni helyzetét gyarapítja, rosszhiszemûen vagy egyéb tiltott magatartással mások kárára.

Ezek a tiltott cselekmények nemcsak azon személyek helyzetét rontják, akiknek a kárára elkövették a cselekményt, hanem a gazdaság jó hírnevére is káros hatással vannak. Hiszen a befektetõket elriasztja egy olyan ország, ahol nem szankcionálják azt, ha valaki a társaság tagjait sértõ magatartással azokat megtéveszti a társaság vagyonát illetõen. Így nem érdeke, hogy abba az országbeli társaságba befektessen, hiszen sohasem tudhatja, hogy a befektetett pénze tovább prosperál vagy csak valamely vezetõ tisztségviselõ magánvagyonát gyarapítja.

A gazdálkodás rendjét sértõ bûncselekmények száma egyre inkább növekszik. Ez is indokolja azt, hogy foglalkozzunk vele, ezek közt is kiemelten a csõdbûntettel, mely már régóta ismert és üldözött bûncselekmény.

A tisztán büntetõjogi megítélést nehezíti az a körülmény, hogy ezek a bûncselekmények nem értelmezhetõk csupán a Btk. alapulvételével. Szükséges a keretet kitöltõ szabályok ismerete is az egyes tényállásoknál. Ezek sok esetben változnak, mint például a csõdbûntett vonatkozásában a csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseinek értelmezésével tudjuk csak megállapítani, hogy történt-e bûncselekmény, vagy sem.

Összességében megállapítható, hogy a gazdaság rendjét sértõ cselekmények törvényi szinten való szankcionálása szükséges tevékenysége az államoknak. Védeni kell a gazdaság szereplõit azon más résztvevõktõl, akik az általánosan elfogadott felfogással szemben, mások megkárosításával tanúsítanak olyan cselekményt, mely saját vagyonukat gyarapítja.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
TANULMÁNY