Törvénybe zárt identitás, avagy a jogászi éthosz

2007. március 6. Demeter Gellért Zsolt <>

Szakdolgozati témám kiválasztásánál elsõdleges szerepet játszott az, hogy a tételes ismeretek elsajátítása mellett, olyan tudásra is szert tegyek, amire az egyetem aligha taníthatott, taníthat meg. Így esett választásom jövendõ hivatásom, a jogászi pálya etikai követelményeinek vizsgálatára. Hiszen a jogászi munka nem csupán az értelem, intellektus, hanem a jellem, karakter szférájába tartozó követelményeket is támaszt mûvelõivel szemben. Nem csupán megtanulható ismeretekre, gyakorlatban elsajátítható rutinra épül, hanem legszorosabban összefügg az ember személyiségének olyan összetevõivel, amelynek összességét, az erkölcsi értékítéletet is magában foglaló, jogászi éthosz fogalmával fejeznek ki.
[...]
A kérdõívnek köszönhetõen dolgozatom a szociológiai jogelmélet terrénumába tartozik, tehát valahol az empirikus kutatás és a hagyományos, bölcseleti indíttatású jogelmélet között fekszik.1 A jogszociológia a jogi jelenségeket jórészt szociológiai fogalomrendszerrel közelíti meg, elméleti összefüggései pedig elsõsorban a jogelmélethez kapcsolódnak.2 E jogelmélet magába foglalja a legkülönbözõbb tudományokat, amelyek célja a jog általánosságának vizsgálata. Elõrevetítem, hogy dolgozatomban ebbõl kifolyólag több szemléletmód, megközelítés keveredik: az értékelõ–ideális (jó–e az, ami van, mi lenne a legjobb, milyennek kellene lennie), a leíró–struktúrális (milyen az, ami van), és a kauzális–magyarázó megközelítés (miért van az, ami van, hogyan jött létre). E személetmódok keveredése néhol zavarossá teheti a gondolatmenetet, de a témám bemutatásának teljessége mégis megkövetelte tõlem e különbözõ megközelítéseket.

A mû stilisztikailag korrigált új verziója került fel 2007. március 28-án.

letöltés
  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS
JOGBÖLCSELET
SZAKDOLGOZAT