Zsigmond Erika tanulmánya a Btk. 201. § (1) bekezdés I. és II. fordulatából, valamint a 202. § (1) bekezdéseiből kiindulva, alapos és elgondolkodtató elemzése révén feltárja a nemi erkölcs elleni bűncselekmények jogi szabályozásának ellentmondásait. A szerző írásában a hatályos Büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszaival kapcsolatosan az alábbi kérdésekre keres kielégítő válaszokat: Jogalkotó miért mellőzi a cselekmény büntetendőségét, ha fiatalkorú személy homoszexuális aktust létesít a 12-14 év közötti gyermekkorúval, ellenben ugyanezen cselekményt heteroszexuális aktus esetén bünteti, illetve miért ítéli súlyosabb cselekménynek, tehát büntetendőnek, ha fiatalkorú a gyermekkorút mással való fajtalanságra bírja rá, mikor nem büntetendő az a cselekménye, ha fajtalankodik vele? A vérfertőzés törvényi tényállása jelen állapotában nem diszkriminatív-e a heteroszexuális személyekre nézve? Jelenleg pontosan milyen szexuális cselekmények is tartoznak a közösülés és fajtalanság fogalmi körébe, valóban összemosódik-e a két fogalom tartalma, és vajon ma hova is soroljuk, vagy hova kellene sorolnunk a homoszexuális személyek közötti nemi aktust? A hatályos Btk. nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló szakaszai megfelelnek-e az alkotmány diszkrimináció ellenes rendelkezésének, a jogállamiságból levezethető jogbiztonság követelményének, illetve állam, a gyermekekre vonatkozó gondoskodási és védelmi kötelezettségének?
A szerző a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának III. évfolyamos, levelezős hallgatója.
