Az orvosi műhibaperek bírósági gyakorlatának áttekintése, különös tekintettel a nem vagyoni kártérítésre

2011. április 12. Dr. Asbóth Balázs

A bíróság joggyakorlatának elemzéséből megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a Fővárosi Bíróság illetékességi területén folyamatosan nőtt az orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő kártérítési ügyek száma. Ennek oka több tényre vezethető vissza.

Egyfelől az orvosi beavatkozások száma jelentősen megnövekedett, hiszen napjainkban már nem csak különös egészségügyi kockázat esetén kerül sor ilyen beavatkozásra, hanem például jelentős számban vetik alá magukat az emberek különféle szépészeti műtétnek is. Az egészségügyi intézmények száma és kapacitása is nőtt - ide értve az állami ellátórendszeren felül az utóbbi években elszaporodott magánintézeteket is -, a technikai fejlődés révén egyre több beavatkozást láthatnak el az orvosok, illetve a páciensek általában gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi ellátórendszert olyan esetekben is, amelyek miatt néhány évtizede nem volt tipikus. A kártérítési perek számának növekedéséhez vezet továbbá az emberek alapvető szemléletváltása is, ami szerint az orvos véleményével, diagnózisával korábban nem szálltak szembe, azt nem vitatták, azonban az utóbbi időben a jogtudatosság fejlődése révén a helytelen eljárással szemben egyre gyakrabban kérnek ellenvéleményt, az orvos munkáját kritika éri, és a hiba esetén a kárigényüket érvényesíteni is kívánják. A jogszabályok alakulása is abba az irányba mutat, hogy az orvosok manapság nem pusztán a beteg gyógyításának módja felől döntenek, hanem a beteg állapotát felmérve a beteg elé tárják a megalapozott diagnózist, és felmutatják a gyógyulás lehetséges útjait, az egyes terápiák módjait, előnyeit és lehetséges szövődményeit. A gyógyítás menetéről való végső döntés nem az orvos, hanem a beteg döntése, azonban az orvos feladata, hogy a beteget a megfelelő tájékoztatással olyan helyzetbe hozza, hogy az minden körülményt figyelembe véve és mérlegelve tudjon a saját állapotáról és a szükséges beavatkozásról dönteni. Amennyiben az orvos a tájékoztatási kötelezettségét nem megfelelően teljesíti, adott esetben hasonló kártérítési kötelezettséggel járhat, mint egy hibásan elvégzett műtéti beavatkozás.

Jelen tanulmány a Fővárosi Bíróság illetékességi területén folytatott kártérítési ügyeket tekintve a 2006-2007. évben befejezett eljárásokban született ítéletek – esetleg rész-, vagy közbenső ítéletek - alapulvételével elemzi a bíróság gyakorlatát a bizonyítási teher, a kártérítés összegének alakulása, a kártérítés alapjául szolgáló orvosi hibák és mulasztások vonatkozásában. Az egyes ügyeknél feltüntetett évszám az eljárás megindítására való utalás, mivel a kártérítés összegének alakulása szempontjából igen fontos tényező a bekövetkezett káresemény időpontja, ebből következőleg az eljárás megindulása.

A szerző dr. Asbóth Balázs, bírósági titkár.

letöltés