Civilek a háborúban

2011. szeptember 28. Dr. Kegye Szilárd

"Napjaink háborúira sajnos leginkább a vétlen civil áldozatok nagy száma jellemző. A modern kor beköszöntével a hadviselésben egyre inkább jellemző az a helyzet, hogy már nem csak katonák vívják meg a csatákat, akarva – akaratlanul az egyes hadban álló országok, vagy nemzetek teljes egésze viseli a háború következményeit aktív vagy passzív módon, civilként. Gondolok itt nem pusztán azon vétlen áldozatokra, akik az ellenséges – vagy esetleg baráti – tűzben veszítik életüket, vagy sebesülnek meg, hanem azokra is akik nem közvetlenül, nem reguláris katonaként veszik ki részüket a harcokban. A manapság ún. „asszimetrikus hadviselésként” emlegetett fegyveres konfliktusaira fokozottan jellemző a nem reguláris csapatok részvétele a harcokban.

Jelen cikk ugyanakkor a harcokban érintett, de nem feltétlenül abban részt vevő passzív alanyokról szól, a hadviselésben résztvevő felek (országok, nemzetek, politikai vagy vallási csoportok) civil lakosságának, népének a folyó háborúkkal kapcsolatos szerepéről.

Ezen csoportok nem feltétlenül alkotnak egy nemzetet, vagy egy adott ország állampolgárainak összességét (mint tudjuk e kettő nem ugyanaz!), lehetnek egy országon belüli több nemzetiségből álló csoportok, vagy a vallásuk, etnikai hovatartozásuk alapján megkülönböztetett emberek összessége.

Magyarországhoz földrajzilag a legközelebb lévő, legutóbbi háborúkban, a volt Jugoszlávia területén zajló Balkáni háborúkban különösen kiéleződött ez a fajta kérdés, ugyanis a háborúk indoka és mozgatórugója pont a különböző emberi csoportoknak (és nem csak a katonáiknak) egymással való konfliktusa volt. Sajnos jelen cikk fő témája is a Balkánon csúcsosodott ki leginkább az elmúlt években, ugyanis a háborúkban részt vevő feleknek sok esetben egymás népeinek kiirtása volt a célja. Nem csak a Balkánra, hanem az 1990-es években lezajlott fegyveres konfliktusokra sajnos világszerte jellemző volt a népirtás, gondolok itt Ruandára, vagy Irakra az első Öböl – háború után. A hidegháborús évek lezártával a világ már abban a tudatban volt, hogy az emberiség túllépett azon tulajdonságán, hogy egymás népeit válogatás nélkül gyilkolja le, de még nem értük el a kultúráltságnak ezen fokát. Jelen cikkemben a népirtással foglalkozom, mint napjaink hadszíntereinek jellemző velejárójával."

A tanulmány készítője Dr. Kegye Szilárd, a Budapesti XIV. és XVI. kerületi Ügyészség ügyésze.

letöltés
  • kapcsolódó anyagok
HÁBORÚS BŰNÖK