Drogpolitikai rendezvény Budapesten

2001. november 5. Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért

2001. október 16-án, kedden Budapesten, a Pállás Páholyban a Társaság a Szabadságjogokért jogvédõ szervezet vendége volt Ethan Nadelmann, a New York-i székhelyû The Lindesmith Center-DPF igazgatója. A rendezvényen Pelle Andrea ügyvéd, a TASZ ügyvivõje, és Dénes Balázs jogász, a TASZ munkatársa tett fel kérdéseket a vendégnek.
A Lindesmith Center 1994-ben alakult, 2000-ben egyesült a Drug Policy Foundation-nel, ma az Egyesült Államok legnagyobb független drogpolitikával foglalkozó intézete. Igazgatója, Ethan Nadelmann a világ egyik legelismertebb drogpolitikai szakértõje, számos cikk és publikáció szerzõje, az USA-ban a “Drogháború” elleni harc egyik vezéralakja. A Társaság a Szabadságjogokért 1994-es megalakulása óta elkötelezett híve az ártalomcsökkentõ drogpolitikai irányzatnak, ezért különösen fontos volt számunkra, hogy egy ilyen formátumú szakembert mutathattunk be az érdeklõdõknek. Van egy másik oka is annak, hogy egy, az USA drogpolitikáját közelrõl jól ismerõ szakértõ fontos lehet a hazánkban drogkérdéssel foglalkozóknak: Magyarország a jelenlegi kormány szándékai szerint az Amerikai Egyesült Államok drogpolitikáját tekinti követendõ példának.

Nadelmann elmondása szerint legszívesebben minden egyes országot óva intene attól, hogy hazája példáját kövessék. Állítása szerint az amerikai prohibicionista drogpolitika drága, embertelen, értelmetlen és még csak nem is hatékony. Az USA évente több mint 40 milliárd dollárt költ a drogok elleni harcra, s ennek az összegnek csak kis százalékát fordítják drogbetegek gyógyítására, vagy hatékony prevenciós programokra. A "Drogháború" eredménye az is, hogy míg az USA a világ lakosságának csupán 5 %-át mondhatja magáénak, addig a világ összes börtönlakójának 25 % amerikai börtönökben ül. A droggal kapcsolatos törvények megszegésért több amerikai ül börtönben, mint az Európai Unió összes börtönlakója, ami figyelemreméltó adat, különösen annak fényében, hogy az EU országokban közel 100 millióval több ember él. Az USA-ban azoknak a száma is meghaladja a 200 ezret, akik kizárólag saját célú drogtartásért vagy fogyasztásért ülnek, és nem szabad elfelejteni, hogy az összes drog miatt bebörtönzött ember közel fele a legkevésbé veszélyes kábítószerrel, azaz marihuánával élt vissza.

A Lindesmith Center igazgatója szerint aki megvizsgálja az USA börtönpopulációját, különös tekintettel a drog-bûncselekmények elkövetõire, az könnyen arra a következtetésre juthat, hogy az amerikai Drogháború igazságtalan és rasszista, hiszen a szociológiai kutatások szerint a fehérek és a feketék droghasználata között jóval kisebb a különbség, mint a börtönben lévõ fehérek és feketék száma között, természetesen az utóbbiak javára. A rasszista drogharc kifejezés ízlelgetésekor nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, mondta Nadelmann, hogy az USA-ban a 19. század végén és a 20. században is a kábítószer-használatot szankcionáló jogszabályok elsõsorban nem a drogfogyasztás, hanem valamilyen etnikai csoport ellen (kínaiak, mexikóiak) születtek meg.
A rendezvényen az amerikai és általában a prohibicionista büntetõpolitikák sikertelenségén kívül Ethan Nadelmann beszélt az ártalomcsökkentõ drogpolitika elõnyeirõl és sikereirõl is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy míg az ENSZ drogkérdéssel foglalkozó szervezetei és a WHO is évek óta kinyilvánította számos ártalomcsökkentõ drogpolitikai intézkedés hasznosságát, elõfordul, hogy ezeket az eszközöket mégsem támogatják. Jó példa erre a tûcsere-programok kérdése az USA-ban, hiszen az Egyesült Államok napjainkban az egyetlen olyan állam a fejlett világ országai között, amely egyetlen dollárt sem költ állami szinten ilyen programokra. Ennek következtében az intravénás droghasználók között terjedõ HIV vírus bizonyos korosztályok között ma is a vezetõ halálok az USA-ban, és minden nappal fertõzõdnek meg újabb emberek teljesen értelmetlenül egy hibás politika következtében.

Valóban nagyon érdekes elõadásában az amerikai szakember többek között kitért a methadon-programokra, az USA-ban tomboló drogteszt-mániára, és az orvosi marihuána kérdésére is.

Ethan Nadelmann egy olyan drogpolitikus, aki tudja, hogy mit lehetne tenni a drogkérdés megoldásához. Ahogy a beszélgetés végén egy, a közönség soraiban helyet foglaló, drogosokkal foglalkozó szakember megjegyezte: csak azt sajnálhatjuk, hogy politikusaink között elenyészõ azoknak a száma, akik részt vesznek ilyen rendezvényeken.

Ethan Nadelmann cikkeirõl és a Lindesmith Centerrõl bõvebben: www.lindesmith.org
A TASZ honlapja: www.c3.hu/~hclu/

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
CIKK
DROGPOLITIKA
TASZ