A kéretlen elektronikus reklámok szabályozása

2002. október 15. Vikman László <>

3.A kéretlen elektonikus reklámüzenetek magyarországi szabályozása

3.1. Fontos alapfogalmak

Hazánkban a 2001. évi CVIII. törvény elõtt is létezett szabályozás a kérdéses területen, azonban a kapcsolódó jogszabályok elemzése elõtt tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. A személyes adat fogalmát a 1992. évi LXIII. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény (továbbiakban Avtv.) 2. § 1. pontja adja meg: "személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megõrzi e minõségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;". Ennek alapján tisztán látható, hogy egy személyes e-mail cím személyes adatnak tekinthetõ, így vonatkozik rá az ezzel kapcsolatos szabályozás is, amint ezt az adatvédelmi biztos 693/K/1998. számú állásfoglalása is megállapítja.

Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az Avtv. 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat csak akkor kezelhetõ, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Igaz azonban az is, hogy az Avtv. 3. § (4) bekezdése értelmében az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. Ez viszont nem jelenti azt, hogy direktmarketing célokra korlátlanul felhasználható lenne a nyilvánosságra került e-mail-cím, mivel az Avtv. 5. § (1) bekezdése szerint: "Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak." Ez a kitétel elõször a 15/1991. (IV.13.) számú alkotmánybírósági határozatban jelent meg, mely a személyi számot is megszüntette. Ennek elsõ mondata: "Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszõleges jövõbeni felhasználásra való gyûjtése és feldolgozása alkotmányellenes." A célhozkötött adatkezelés pedig azt jelenti, hogy a jogszerûen megszerzett személyes adatot csak törvényesen és az érintettel közölve lehet kezelni, hogy az megítélhesse az adatfeldolgozás hatását jogaira, és megalapozottan dönthessen az adat kiadásáról; továbbá, hogy a céltól eltérõ felhasználás esetén élhessen jogaival - szerepel a határozat indoklásában. Ez bizonyosan nem mondható el a spamhez kapcsolódó adatkezelésrõl.

Fontos fogalom a reklám, melyre az 1997. évi LVIII. törvény ad definíciót: "olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történõ igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá áru vagy árujelzõ megismertetését mozdítja elõ (a továbbiakban: reklám)". A jogszabály meghatározza még a burkolt, a megtévesztõ, az összehasonlító és a tudatosan nem észlelhetõ reklámot is - mint tiltott formákat -, a spam-témában inkább csak az elsõ három értelmezhetõ. Ezek után kétségtelen, hogy egy e-mailben érkezõ felhívásnak nevezett üzenet, mely egy termék vásárlásra buzdít, majd végül közli, hogy nem reklámról van szó, meglehetõsen naívnak tekinthetõ.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
INTERNET
INTERNET-JOG
REKLÁM
INFORMATIKA
OTDK DOLGOZAT
SPAM