Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

TASZ-Álláspont (19.) - A büntetõ jogszabályok módosításáról

2002. november 15. Társaság a Szabadságjogokért <>
letöltés

A kormány változtatni kíván a Büntetõ törvénykönyv egyes szakaszain. A Javaslatnak vannak üdvözlendõ és vitatható rendelkezései.

Az Általános részi módosításokról

A Btk-t módosító 1998. évi LXXXVII. novellának az általános részt érintõ rendelkezései olyan mértékben megkötötték az ítélkezõ bírák kezét, hogy lényegében általános iskolai matematikai feladattá silányították a büntetés kiszabását. A Javaslat olyan jogszabályi környezetet kíván helyreállítani, amely a bírák lehetõségeit nem korlátozza indokolatlanul a büntetéskiszabás során: eltörli a büntetéskiszabási középmértéket, és az enyhítõ szakasz alkalmazását nem köti olyan feltételekhez, melyek mellett csak kivételes esetben lehet eltérni a különös részi tényállásban meghatározott büntetési tételkerettõl. Az 1998-as módosítás azt eredményezte, hogy a bírák sokszor meggyõzõdésük ellenére voltak kénytelenek olyan határozatokat hozni, amelyek eltúlzott, méltánytalan, bár formálisan jogszerû szabadságelvonást jelentettek.

A Javaslat egyéb, az Általános részt érintõ változtatásaival is egyetértünk, mert azok egy olyan büntetéskiszabási gyakorlatot állítanak helyre, melyben a bírák ismét lelkiismeretük és meggyõzõdésük szerint egyéniesített büntetéseket szabhatnak ki.

Az újszülött megölése bûncselekmény (Btk. 166/A §) eltörlésérõl

A Javaslat hatályon kívül kívánja helyezni az újszülött megölésérõl rendelkezõ 166/A. Btk. §-t, mely így szól:
"166/A.§ Az a nõ, aki születõ gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után megöli, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
Álláspontunk szerint a tervezett hatályon kívül helyezés és az indoklásban foglaltak két okból sem megalapozottak.

Az újszülött megölésének külön, privilegizált tényállásban való szabályozása nem a sértett, hanem az elkövetõ speciális helyzetére való tekintettel született meg, azt csak és kizárólag a szülõ nõ esetében lehet alkalmazni, szigorú idõkorlátok között ("a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után"). Különleges helyzetben lévõ elkövetõi körrõl van szó: a szülõ nõ speciális fizikai állapota, a szüléssel járó testi fájdalmak, az esetleg bekövetkezõ jelentõs vérveszteség, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb állapotváltozások olyan pszichikai állapotot, kétségbeesést, zavart idézhetnek elõ, mely az elkövetõ tudatát, beszámítási képességét is érintheti. Olyan állapotról van szó, amely az emberölés alaptényállását megvalósító elkövetõnél fel sem merülhet.

Semmiképpen sem tartjuk tehát indokoltnak, hogy a törvény a szülõ nõ által újszülött gyermeke sérelmére elkövetett emberölést különbségtétel nélkül, a szándékos emberölés tényállása alatt rendelje büntetni, figyelmen kívül hagyva ezáltal egy, a tudatot akár súlyosan is befolyásolni tudó állapotot.

A Javaslat indoklása szerint a hatályon kívül helyezésre azért van szükség, mert "[a] hatályos jog nehezen feloldható ellentmondása az, hogy egyrészrõl a legsúlyosabb minõsítés alá esik a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés, ugyanakkor az elvileg ugyanezen minõsítés alá esõ emberölési cselekmény privilegizált elbírálás alá esik, ha azt a szülõ nõ a gyermeke sérelmére a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után követi el".

Az indoklás által felvetett két esetkör - az újszülött megölése és a tizennegyedik életévét be nem töltött személy megölése - közötti ellentmondás csak látszólagos. Két különbözõ elkövetõi körrõl van szó: az újszülött megölését csak és kizárólag az újszülött anyja, a szülõ nõ követheti el, míg a 166.§ (2) bek. i) pont szerinti, tizennégy éven aluli sértett sérelmére elkövetett emberölés tettese bárki lehet. A szülõ nõ esetében kizárólag a 166/A.§ érvényesül, mint a 166.§-ban megfogalmazott alapesethez képest különleges - és külön is szabályozott - eset. Minthogy azonban a Javaslat a 166.§ (2) bek. i) pontjában megfogalmazott minõsített esetet - mely pontosan a tizennegyedik életévét be nem töltött sértett esetére vonatkozik - szintén hatályon kívül kívánja helyezni, nem világos, milyen ellentétrõl is szól az indoklás. Ha ez a minõsített eset kikerül a Btk-ból, akkor végképp nincs mivel ellentmondásba kerülnie az újszülött megölése tényállásának.

A fentiekre való tekintettel a TASZ rendkívül elhibázott lépésnek tartaná az újszülött megölése tényállás hatályon kívül helyezését: a privilegizált tényállásra a szülõ nõ, mint elkövetõ speciális helyzete alapján feltétlenül szükség van.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS
EGYÉB PUBLIKÁCIÓ
TASZ