Drogfogyasztás Magyarországon és Erdélyben

2003. március 13. Gál Csilla Emese

A szerzõ ötödéves PPKE Jog és Államtudományi Karán és az Országos Tudományos Diákköri Konferencia elsõ fordulójában második lett, így áprilisban indul a debreceni végsõ megmérettetésen. A dolgozat
különlegessége, hogy erdélyi a szerzõ, így személyes tapasztalatai is bekerültek a dolgozatba. Részlet a dolgozat kivonatának bevezetõjébõl: "Igaz ugyan, hogy Magyarország és Románia között hasonlóság van a kábítószerkérdést illetõen, de ez leginkább csak a probléma idõbeni megjelenésére vonatkozik. Emellett azonban lényeges eltérések figyelhetõek meg, amelyek egyaránt érvényesek a kérdés törvényi megközelítésére, de a jelenség konkrét megnyilvánulására is. Ezen különbségeket szeretném röviden feltárni, hisz olyan két egymással közvetlenül szomszédos országról van szó, amelyek között együttmûködés létezik mint a kábítószerekkel való visszaélést elõsegítõ írányban, mint ezen jelenség visszaszorítását célzó intézkedések terén."

A kábítószerekkel való visszaélés egyike a legkomplexebb problémáknak, hisz kialakulásában egyaránt szerepelnek társadalmi, orvosi, jogi, környezeti és pszichológiai tényezõk is. Ugyanakkor következménye is többszintû, érinti az egyént, a családját, de a társadalom egészét is.

Természetesen a kábítószer-probléma sem egyenletesen jelent meg szerte a világon. Míg a nyugati országokban már jóval korábban elterjedt az illegális szerekkel való visszaélés, addig Magyarországon és Romániában csak az elmúlt években erõsödött fel annyira ez a jelenség, hogy szükségessé váljon a megvitatása, elemzése illetve visszaszorítása. Míg nyugaton jól kialakult intézményrendszerek keretében foglalkoznak ezzel a problémával, a fentebb említett két országban a szakemberképzés még eléggé a kezdetén van.

Igaz ugyan, hogy Magyarország és Románia között hasonlóság van a kábítószerkérdést illetõen, de ez leginkább csak a probléma idõbeni megjelenésére vonatkozik. Emellett azonban lényeges eltérések figyelhetõek meg, amelyek egyaránt érvényesek a kérdés törvényi megközelítésére, de a jelenség konkrét megnyilvánulására is. Ezen különbségeket szeretném röviden feltárni, hisz olyan két egymással közvetlenül szomszédos országról van szó, amelyek között együttmûködés létezik mint a kábítószerekkel való visszaélést elõsegítõ írányban, mint ezen jelenség visszaszorítását célzó intézkedések terén.

Jogi szabályozás

A kábítószer különbözõ országok általi betiltását 1912 óta a nemzetközi egyezmények intézményesítik. Az ENSZ kábítószerekrõl szóló 1961-es évi és a pszichotrop anyagokról szóló 1971-es évi egyezmények révén a kábítószertilalom általános érvényûvé vált. Ezen egyezményekben foglaltak a világ szinte minden országa, hivatalos ideológiájától függetlenül, alkalmaz.

Az általam vizsgált két ország erre vonatkozó jogi szabályozásáról elmondható, hogy míg Magyarországon 1998-ban a kábítószerrel kapcsolatos bûncselekmények megítélésének szigorítására került sor, addig Romániában közel két év múlva látott napvilágot e témában rendelkezés. Hosszadalmas viták után és talán kissé késõn is született meg a "Kábítószerek tiltott forgalmazása és az illegális kábítószer-fogyasztás visszaszorításáról szóló 2000-es évi 143-as törvény". Késõn azért, mert már 2000 elõtt is létezett a jelenség Romániában, igaz leginkább a tranzitálás formájában. A jogszabályok idõbeni megjelenésén túl a következõ hasonlóságok és különbségek figyelhetõek meg közöttük:

1. Akárcsak a Magyarországon jelenleg hatályos jogszabály, úgy a román törvény sem határozza meg soraiban a kábítószer fogalmát, csupán megnevezi õket. A kábítószerrel való visszaélõ fogalma megemlíti ugyan a pszichés és szomatikus függõséget, de nem szól a kábítószernek az élõ szervezetbe jutás utáni funkció módosító hatásáról, a viselkedésváltozáshoz, amelyhez elvezet, sem pedig az adagolás emelését maga után vonó tolerancia kifejlõdésérõl. Továbbá a törvény megfogalmazásából nem derül ki, mely személy tekintünk drogosnak, azt aki folyamatosan vagy legalább idõszakosan nyúl valamely kabítószerhez vagy pszichotrop anyaghoz vagy azt is, aki akkor elõször vagy ritka alkalmanként fogyaszt ilyen szereket.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS
DROGPOLITIKA
OTDK DOLGOZAT