A szakdolgozat bevezetõje: “Amikor a dolgozat témájául a vagyonkezeléssel kapcsolatos problémák és az azok megoldására adható válaszok elemzését választottam, két szempont vezérelt. Egyrészrõl a vagyonkezeléshez kapcsolódó jogi keretek kialakítása a közeli jövõben megoldandó feladatok közé tartozik (amit a Ptk. új koncepciójában [1] is számos felvetés jelez, lásd a 2.5. fejezetet). Másrészrõl a magyar gyakorlat és ennek megfelelõen az azt tükrözõ jogalkotás történelmi és gazdasági okok miatt évtizedes lemaradásban van a fejlett országokhoz (elsõsorban az angolszász országokhoz) képest. A vagyonkezelés területe igen sikamlós terület, hiszen itt a jogi és gazdasági szempontok mellett olyan nehezen megfogható fogalmak is megjelennek, mint az etika, a “jó gazda gondossága”, a prudens magatartás… A magyar jog ilyen elõzmények után a lehetõ legnagyobb általánosságban foglalkozik a vagyonkezelés kérdésével, és csak ott megy bele a részletekbe, ahol az elkerülhetetlen: az állami vagyon és a különbözõ pénzügyi alapok kezelése területén. A különbözõ magyar egyetemek jogi posztgraduális képzési tematikáiban a vagyonkezeléssel kapcsolatos problémák a büntetõjog területéhez kapcsolódva kerülnek elõ [2]. Célom a vagyonkezelés kialakulásának, történelmi fejlõdésének, a magyar és a mai napig irányadó angolszász jogban elfoglalt helyének ismertetésén keresztül eljutni oda, hogy rámutassak: ezen terület jogi státuszának megerõsítésére szükség lesz és ez a kérdés nem húzható soká. Magyarország uniós csatlakozásával bekerül a fejlett piacgazdaságok közé. Ezek pedig két pilléren nyugszanak: a magántulajdon dominanciáján és a versenyen alapuló piacba vetett bizalmon. Azt, hogy a vagyonkezelés mennyire kitüntetett terület, az is mutatja, hogy Medgyessy Péter kormányának programja (H19. számú parlamenti elõterjesztés, 2002.05.25.) kiemelten foglalkozik az állam vagyonkezelõi feladatainak jobbátételével.”
