A tényállás magyarországi bevezetése, 1997 óta a gyermekekkel kapcsolatos pornográf bűncselekmények jelentősen megváltoztak mind a magyar büntetőtörvényben, mind az Európai Unió büntetőjogi jogalkotásában. E változások egy része a közelmúltban történt. A jelen tanulmány e két folyamatot tekinti át párhuzamosan, időrendben megpróbálja kimutatni a két szabályozási szint közt mutatkozó kölcsönhatásokat és a magyar jogalkotás „ellenállását” bizonyos uniós jogi elvárásokkal szemben. Ezt követően röviden felveti, hogy a gyermekpornográfia tényállása kiváló példája annak, hogy szigorúbb jogalkotási technikák alkalmazása híján a jogalkalmazó büntetőjogi szabályok kapcsán is arra kényszerül, hogy az Európai Uniós joganyagot hívja segítségül a Btk. jelentésének megismerése érdekében.

A Szerző doktorandusz.