Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

Korrupció Magyarországon - A közelmúlt történései

2001. június 26. Vikman László <>

Összefoglaló a közélet tisztasága elleni bûncselekményekrõl és az ellenük folytatott harcról.

A média kedvelt témája napjainkban a korrupció. Valószínûleg nem véletlenül, hisz a törvényalkotás szintjén, nemzetközi szerzõdésekben, konferenciákon is nagyon gyakran felmerülõ kérdéskörrõl van szó, egyre több gyanús eset kerül nyilvánosságra. Számos büntetõfeljelentés alapján indult már eljárás és rendõrségi vezetõk, ügyvédek, ügyészek, és országgyûlési képviselõk neve is a köztudatba került a téma kapcsán. A tudomány is reagált már a jelenségre, az idei Kriminálexpón és más találkozókon, konferenciákon is kiemelt témaként kezelték a közélet tisztasága elleni jogsértéseket. A politikában is jelentõs hangsúlyt fektetnek a korrupcióval kapcsolatos választóknak szánt nyilatkozatokra. (Komoly helyzeti elõnye van az ellenzéknek, mivel a szétesõ FKGP-vel kapcsolatban egyre több kétes ügylet kerül a nyilvánosságra, a választások elõtt egy évvel ez veszélyes lehet a koalíció megítélésére.)

Idõrendben haladva a ciklus elsõ nagyobb korrupciós botránya a Békés megyei olajügy volt 1999 végén, ahol Pallag László, Karancsi Tibor és a Kuzma Valéria nevét jegyezhettük meg. Az ügy kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak, azonban az tulajdonképpen eredmény nélkül szüntette meg a mûködését - Pallag képviselõvel szemben ezidõ alatt többen hamis vád miatt tettek feljelentést, illetve személyiségi jogok megsértése miatt többen beperelték.

2000. nyarának folyamán mind a miniszterelnök, mind a belügyminiszter igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Az igazságügyminiszter azonban már óvatosabban fogalmazott, hangsúlyozta a nemzetközi összefogás szükségességét, és a nemzeti korrupció-ellenes stratégia kidolgozásáról beszélt. Lépéseket is tettek, hiszen az ügyészi szervezet hatáskörét kiszélesítették, ide utalták a korrupciós ügyeket, és titkosszolgálati eszközök használatát is engedélyezték a hatékonyabb küzdelem érdekében.

2000. október 12-én Székely Zoltán képviselõt letartóztatták, azóta már a mentelmi jogát is felfüggesztették a legfõbb ügyész kezdeményezésére, sõt õrizet alá is helyezték. Az elsõ kisgazda vonatkozású botrányt több másik is követte, így a pártelnök villájával kapcsolatban, Torgyán Attilát vesztegetéssel vádolták meg egy hangkazetta alapján. Az FVM gazdálkodása körül is sok tisztázatlan kérdés merült fel. Így a Concordia közraktár, az Agrárinnovációs kht., és a volt politikai államtitkár, Szabadi Béla került a nyomozó szervek érdeklõdésének középpontjába. A Fidesszel kapcsolatban is felmerült egy-két vitatható tisztaságú eset, csak címszavakban: az Országimázs Központ ténykedése, az Ezüsthajó Kft., a Defend Kft., a Happy End Kft., a Simicska Lajos nevéhez kapcsolt furcsa cégügyek.

Talán ezeknek is köszönhetõ, hogy a kormány 2001. elején belekezdett egy korrupció-ellenes törvényjavaslat kidolgozásába, valamint a lobbitörvény kidolgozása is napirendre került. Érdekes tény mindemellett, hogy annak ellenére, hogy a korrupció kevésbé nagy visszhangot kiváltó formái komoly szerepet kapnak (orvosi hálapénz, rendõri kenõpénz stb.) nemzetközi szervezetek értékelése szerint a régióban nem Magyarország a leginkább fertõzött ország, egész pontosan Ausztria és Szlovénia mögött következik.

Hogy mennyire nem csak magyar problémáról van szó, azt a Palermóban, 2000. december 12-én aláírt korrupció-ellenes ENSZ-egyezmény is bizonyítja. A dokumentumot 180 delegáció szignálta és arra kötelezi az államokat, hogy a büntetõ törvénykönyveikbe négy típusú bûncselekményt rögzítsenek, és összehangolják törvényhozásukat. A négyféle bûncselekmény a következõ: szervezett bûnszervezetben való részvétel, pénzmosás, korrupció és az igazságszolgáltatás jó mûködésének akadályozása. Kofi Annan szerint ez az egyezmény mérföldkõnek tekinthetõ a maffia elleni harcban, természetesen a jogállam javára.

A témával kapcsolatban a Magyar Gallup Intézet honlapján rengeteg értékes információt találhat az érdeklõdõ. Felmérések, tanulmányok, a vonatkozó magyar jogszabályok mellett a fontosabb nemzetközi szervezetek által hozott határozatok, egyezmények, és iránymutató dokumentumok is megtalálhatók itt.

  • kapcsolódó anyagok
AKTA