Az ORTT és az Internet

2001. július 22. Vikman László <>

Áttekintés a médiafelügyeleti testület törekvésérõl az Internet jogszabályok által meghatározott ellenõrzés alá vonására.

A regnáló kormány és az Internet kapcsolata igen aktív a ciklus kezdete óta. A kérdés a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter hatáskörébe tartozik, aki sajtótájékoztatókon, elõadásokon ismerteti a különbözõ stratégiákat, programokat, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a kormány komolyan veszi az új gazdaságot, és célként a szolgáltató államot tûzte ki. (Ezeknek gyakorlati megvalósulása még meglehetõsen kezdeti stádiumban van, bár vannak érdekes, és elérhetõ források, lásd lent.)

Tavaly október 25-én, a tihanyi Internet Hungary konferencián azonban éles vitát váltott ki az ORTT elnökének, Körmendy-Ékes Juditnak a kijelentése, mely szerint mindenképpen szükség van az Internet szabályozására. Ebben a munkában szánt az ORTT-nek irányító-szervezõ szerepet. A tartalomszolgáltatók szerint a jelenlegi törvények alkalmazása, illetve a szolgáltatók önszabályozása megfelelõ megoldást ad a felmerülõ problémákra.

Az elnöknõ ekkor még több olyan kijelentést is tett melyeket késõbb finomítani, illetve módosítani volt kénytelen. Ezt kihasználta a politikai ellenzék is, mind Demszky Gábor fõpolgármester, mind az MSZP kiállt a terv ellen, míg a MIÉP még szigorúbb megoldást sürgetett.

2000. október végére körvonalazódtak a frontok, mely szerint az ORTT szakbizottságot, a tartalomszolgáltatók konzultatív testületet készülnek létrehozni, amely az internetszabályozás jogi kérdéseivel foglalkozna. Késõbb még konkrétabban a Nemzeti Információs Stratégia részeként képzelték el megvalósítani a szabályozást.

2001. július 6-án jelent meg a hír, mely szerint munkabizottságot állított fel az internetszabályozás lehetõségeinek kidolgozására az Országos Rádió és Televízió Testület és a koncepció fél éven belül elkészül.

A bizottságba a hat parlamenti pártot képviselõ tagok mellé meghívták az informatikai kormánybiztost, az adatvédelmi biztos hivatalát és a szerzõi jogvédõket képviselõ Artisjust is. A testületbõl kimaradt az eredetileg ilyen egyeztetésekre is létrehozott Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, amelyet végül az SZDSZ-es Tímár János javaslatára mégiscsak felvettek az állandó tagok közé. Meghívót kaphat a bizottságba a parlament illetékes bizottsága, a kultusz- és igazságügyi tárca is.

Remélhetõleg ez a megoldás a tartalomszolgáltatók bevonásával életképes megoldásokat képes szülni, ha már az állam nem látta elegendõnek az önkontroll, és a már eddig is hatályban lévõ törvények védõ erejét (mint pl. a PTK és a BTK vonatkozó részei a személyiségvédelemrõl).

  • kapcsolódó anyagok
ORTT
AKTA