Successio: a törvényes öröklés modellezése

Jogi informatika - jogi szakértői rendszerek

Napjainkban már teljesen hétköznapi jelenség, hogy nyomtatott jogszabálygyűjtemények, és tárcaközlönyök tornyai helyett a jogászok számítógépek előtt keresik a választ az örök kérdésre: mi az alkalmazandó jog? Talán fel sem tűnik ez most már a gyakorlatban, de ezt a jelentős mennyiségű időt megtakarító eredményt az informatika módszereinek és eszközeinek jogi problémákra történő alkalmazásával és folyamatos fejlesztésével érte el jogi informatika.

Bemutatkozás
Dr. Vikman László a Pécsi Tudományegyetem keretei között működő Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézetének kutatója, abszolutóriumot szerzett PhD hallgató, az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat szerkesztője. A projektet a Veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karán, megbízott oktatóként vezette. "Civilben" a Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jogásza.

Ez a határtudomány nem csupán a meglehetősen közismert jogi adatbázisokat tudja vívmányaként felmutatni, a kevésbé elterjedt tudásbázisok és jogi szakértői rendszerek szintén fontos szerepet játszanak ma már a hétköznapjainban. Gondoljunk például az adóbevallások elkészítését segítő nyomtatványkitöltő-programokra, amelyek azon túl, hogy a nyomtatványok helyes kitöltését, adott esetben kinyomtatását beépített szövegszerkesztő funkciókkal segítik, ellenőrző funkciókkal biztosítják az előírásnak megfelelő kitöltést is, rengeteg hibalehetőséget zárnak ki, így segítve a bevallást elkészítőket.

A jogi szakértői rendszerek - egyfajta megközelítés szerint - olyan számítógépes rendszerek, melyek képesek olyan jogi problémákat megoldani, melyek megoldásához általában emberi intelligencia szükséges, illetve amelyek ezen problémák megoldásához jogi tanácsokat adnak.

Egy ilyen jogi szakértői rendszer projektet szeretnénk Önöknek bemutatni.

Successio - a törvényes öröklés modellezése

A Successio a magyar Polgári Törvénykönyvben meghatározott törvényes öröklés rendjét modellező, pragmatikus jogi szakértői rendszer, mely a magyar Polgári Törvénykönyv 598. §-tól a 622. §-ig tartó szakaszait dolgozza fel. A programot Dr. Vikman László koordinálása mellett a Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának hallgatói, Hegyháti Máté, Tar Péter, Király András, és Szlama Adrián készítették 2007-ben.

Az öröklési jog, mint téma választását az indokolta, hogy meglehetősen stabil jogterületnek tekinthető, és bár összetett és hosszú joganyag, aránylag kevés mérlegelési pontot, és visszautalást tartalmaz. Ezek ugyanis megnehezítik a különböző jogesetek formalizálását, algoritmusokba történő megfogalmazását.

A munka során a következő jogintézmények játszottak kiemelt szerepet a modellezés szempontjából:

  • törvényes öröklés rendje (leszármazói, házastársi, felmenői)
  • kiesés az öröklésből
  • osztályra bocsátás
  • ági öröklés
  • özvegyi haszonélvezet megváltása

A fejlesztési folyamat természetesen nem volt döccenőktől és problémáktól mentes. Ezek közül a legfontosabbak jó eséllyel felmerülhetnek minden jogi tudást modellező, feldolgozó informatikai megoldás esetében, ezért érdemes ezekre - mint érdekes tapasztalatokra - röviden kitérni.

Talán a legtöbb időt és felkészülést az igényelte, amíg a jogi szakértő és az informatikusok közös nevezőre kerültek a jogszabály értelmezésében, és a törvényt a lehető legmélyebben próbálták annak érdekében feldolgozni, hogy ez a tudáskigyűjtés, illetve a jogi terminológia értelmezése az ideálishoz közeli eredményt hozzon a modell megalkotásakor. Bár az öröklési jog szabályozása meglehetősen letisztult néhány esetben a visszautalások értelmezése okozott némi fejtörést, ugyanígy megakaszthatja egy jogeset teljes mértékben gépi feldolgozását a mérlegelési elemek, illetve nehezen modellezhető, formalizálható jogintézmények beiktatása.

Minden összetettebb fejlesztés esetében igaz, de itt is beigazolódott, hogy szükséges a projektnek határt szabni, vagy a szűkös erőforrások (idő, szakemberek, stb.) vagy amiatt, hogy pragmatikus okokból nincs szükség a tökéletes eredmény elérésére, és ésszerű kompromisszumokkal kell élni. Jelen esetben a Successioban az ági öröklés modellezésére csak nagyszülőkig visszamenően van lehetőség. Határozottan állítható, hogy egy jogi tudást leképező számítógépes rendszer jobban felhasználható hiearchikus szabályrendszerek esetén, hiszen a közjogi viszonyok, így különösen az egyes hatósági jogviszonyok jellemzően jól formalizáltak, gyakran alkalmaznak űrlapokat, vagy olyan feltétel-listákat, amelyek kitöltése, teljesítése esetén a közigazgatási döntés meghozható, az eljárás továbbgördíthető. A magánjogi viszonyokban inkább döntéstámogató, optimalizáló szerep szánható az ilyen szakértői rendszereknek, ami így is komoly értékhordozó lehet, ha az adott szakterületen kevésbé beavatottak szeretnének gyorsan, jól használható tudáshoz jutni.

Végül a munka egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy már nincs szükség speciális informatikai tudásra, kis tapasztalattal bármely feladat feldolgozható, hiszen az informatikai felsőoktatás képes olyan szakembereket kibocsátani, akik a megfelelő jogi szakmai támogatással bármilyen formalizálható feladat feldolgozására képesek. Ennek a felismerésnek, és a pozitív szakmai fogadtatásnak is köszönhetően a készítők feltett szándéka a tevékenység folytatása, mivel a közös munka és eszmecserék folyamán még sok - akár piacképes, tehát nem csak tudományos szempontból érdekes - potenciális fejlesztési cél is felmerült.


Linkek jogi szakértői rendszerek témájában:

Az elkészült program természetesen nem kereskedelmi céllal készült - informatikai kifejezéssel élve: béta-verzió -, tudományos munka eredménye, így néhány esetben előfordulhatnak működési hibák, problémák. A program elsősorban speciális szemléltető eszköz, tartalma és eredménye nem minősül jogi tanácsadásnak, azért a szerzők felelősséget nem vállalnak.

A hibákkal és a szoftverrel kapcsolatban általánosan visszajelzéseket, véleményeket az alábbi e-mail-címre várunk: vikman.laszlo@gmail.com