Versenyjog

BLOG

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik! • A blogger csapat tagjai


Dr. Kőmíves Attila: Brexit - Mi lesz a versenyjoggal Angliában?

2016. július 8.

Június 23-án az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésre szavazott. Összeszedtük, mi mindent érinthet a kilépés versenyjogi szempontból.

tovább

Szilágyi Pál: Ausztria is beleáll az OTA-k elleni harcba

2016. május 18.

A osztrák hotelek szövetsége írt adott arról, hogy hamarosan az osztrák parlament is eltörli várhatóan a booking.com és társai által alkalmazott árparitási klauzulákat.

tovább

Szilágyi Pál: House of Lords jelentés a szűk árparitás eltörlését javasolja? Az olaszok már a spájzban vannak.

2016. április 26.

Az alábbiakban megtalálható a House of Lords - köztudottan igen igényes - legújabb jelentésének az OTA-kra - különösen az árparitásra - vonatkozó legfontosabb megállapításait:

121. Az online platformok terjedõ árkorlátozásai kritikus vizsgálatot igényelnek a versenyhatóságoktól. Míg egyes korlátozások indokoltak lehetnek annak érdekében, hogy az árösszehasonlító oldalak mûködhessenek, ezek a kikötések - különösen ha tágan vannak megfogalmazva - lehetõvé teszik, hogy kizsákmányolják az eladókat és kiszorítsák a versenytársakat. A versenyhatóságoknak így esetrõl esetre szükséges vizsgálódnia.

tovább

Szilágyi Pál: Megjelent a német versenyhatóság booking.com döntésének teljes szövege

2016. január 26.

A német Bundeskartellamt versenykorlátozónak minősítete a Booking.com (és a hasonló portálok) árparitási klauzuláit. A Bundeskartellamt a világ legjobb versenyhatóságainak egyike, amely teljeskörű vizsgálatot folytatott le (szemben más uniós államok versenyhatóságaival) és jutott arra, hogy erősen versenykorlátozóak a Booking.com árparitási klauzulái.Különösen károsnak ítélte a hatóság azokat a kis- és középvállalkozásokra nézve. Az ügy érdekessége, hogy a magyar versenyhatóság ágazati vizsgálati tervezete most van véglegesítés alatt.

tovább

Marosi Zoltán: A jó (?) tanácsok és a versenyjog

2015. november 24.

Az elmúlt hetek legpikánsabb nemzetközi versenyjogi híre minden bizonyára az, hogy a brit versenyhatóság közleményben jelezte: tovább fűzi a modellpiaci árkartell ügyét. A modellpiac pedig itt nem az autó- vagy repülőgép modellek bütykölőinek arénáját, hanem a brit mega-ügynökségek vadászterületét jelenti, akik olyan modellek portfólióját kezelik, mint Kate Moss vagy Naomi Campbell. A gyanú szerint ugyanis az ügynökségek árkartellbe tömörültek, és ezzel srófolták még feljebb a keresett modellek „árát” (már ha ilyen árról egyáltalán beszélni lehet...).

tovább

Horányi Márton: Hub & spoke típusú jogsértések a kiskereskedelemben: van lehetőség engedékenységi kérelemre?

2015. július 23.

2015 június végén a német versenyhatóság összesen 151,6 millió euró bírságot szabott ki több élelmiszer kiskereskedelmi láncra és beszállítóra. Az érintettek között vannak az EDEKA, REWE, Kaufland, METRO, és az Aldi csoport, illetve több édesség, kávé, állateledel, sör és kozmetikai termékeket beszállító vállalat (többek közt a Fressnapf, Johnson & Johnson, Alfred Ritter). A legtöbb cég egyezséget kötött a német versenyhivatallal, így a bírság jogerős. A BKA tájékoztatása szerint azonban az ügyeknek még nincs vége, a következő hónapokban újabb bírságok várhatók. A vád szerint az érintett cégek megsértették a vertikális árrögzítés tilalmát, különböző eszközökkel rögzítették a termékek polci árát a szupermarketekben. Az ügyek különlegessége, hogy a gyártók/beszállítók mellett a bírságolt kiskereskedelmi láncok is aktív résztvevői voltak a jogsértésnek. Szerepük ugyanis jellemzően nem merült ki abban, hogy elfogadták a gyártók által meghatározott polci árakat, hanem egyes esetekben saját maguk követelték a gyártótól, hogy azok a versenytárs láncokkal is tartassák be az egységes polci árat (ún. hub & spoke típusú jogsértés).

tovább

Marosi Zoltán: A liftek és a versenyjog

2015. január 30.

A sokemeletes épületek és a bennük található liftek mára szerves részévé váltak a városi ember életének: szenvtelenül közlekedünk benne nap mint nap, és sokszor már fel sem figyelünk arra, hogy éppen egy csillogó-villogó panorámaliftben, egy belső gombok nélkül működtethető automata liftben vagy akár a liftek korosodó „nagybácsikájában”, egy páternoszterben utazunk. Kevesen gondolnák, hogy a liftek (pontosabban azok építése, karbantartása és az ezzel járó költségek) milyen fejfájást okoznak a versenyjog tudományát művelőknek: legutóbb éppen az uniós szerződések őrének, az Európai Bizottságnak.

tovább

Horányi Márton: Túl nagy a verseny! Erőfölényben az élelmiszer kiskereskedelmi láncok?

2015. január 15.

A vasárnapi nyitvatartás példáján is jól látszik, hogy a kormány alapvető strukturális változásokat kíván elérni a hazai (élelmiszer) kiskereskedelem piacán. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a kereskedelmi törvény év végén kihirdetett módosítása is, amelynek következtében a jövőben világörökségi területen nem üzemelhetnek diszkontok, nagyméretű szupermarketek és hipermarketek, tilos lesz a tartósan veszteséges működés, és 100 milliárd forint feletti éves árbevétel felett vélelmezett lesz, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi lánc gazdasági erőfölényes helyzetben van az élelmiszer kiskereskedelem piacán. Mit gondol erről egy versenyjogász?

tovább

Horányi Márton: Fókuszban az élelmiszer kiskereskedelem: ismét milliárdos bírság az osztrák versenyhivataltól

2014. november 26.

Mai részítéletében három millió eurós bírságot szabott ki a Spar csoportra az osztrák kartellbíróság. A bírság abban az élelmiszer kiskereskedelmet érintő vizsgálat sorozatban született, amelynek keretében az osztrák versenyhatóság már tucatnyi élelmiszeripari beszállítóra szabott ki bírságot vertikális árrögzítésért, és amelynek keretében a Spar egyik legnagyobb ausztriai versenytársa, a REWE csoport korábban már 20,8 millió euró (több mint hat milliárd forint) bírságot fizetett az osztrák versenyhatósággal kötött egyezség keretében.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Mit tervez a versenyjoggal a Bizottság leendő elnöke?

2014. július 16.

Jean-Claude Junckert tegnap megválasztották, ő lesz az Európai Bizottság következő elnöke. Ezúttal annak próbálunk utánajárni, hogy mit tervez a versenypolitikával. Mert tervei azok vannak - ki gondolta volna, hogy a Top 5 prioritása (http://juncker.epp.eu/my-priorities) közül a legelsőben szerepel a versenyjog? A nagy tervekből eddig azonban csak annyi konkrétum derült ki, hogy a távközlési fúziók területén akar változtatást.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Szűkebb lett a "de minimis" közlemény - mi és miért változott?

2014. július 4.

A múlt héten a Bizottság módosította "de minimis" közleményét. A közlemény továbbra is azt rögzíti, hogy a Bizottság milyen versenykorlátozó megállapodásokat tekint "csekély jelentőségűnek", amelyek esetén nem indít eljárást és nem szab ki bírságot. Korábban egy feketelista jelölte ki, hogy milyen megállapodások nem minősülhettek csekély jelentségűnek, még akkor sem, ha a felek egyébként alatta voltak a közleményben meghatározott piaci részesedéseknek. Bár a feketelista mostantól megszűnik, ez nem jelent enyhítést, mivel - összhangban az EUB C-226/11 Expedia Inc. v Autorité de la concurrence ítélettel - a feketelistán túl kikerült a közlemény hatálya alól minden más cél szerinti versenykorlátozás is.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Megjelent a malomkartell ítélet indokolása – az EUB-hez fordul-e a Kúria a Lex Dinnye miatt?

2014. június 3.

Felkerült a GVH honlapjára a Fővárosi Törvényszék március 3-i ítéletének indokolása a malomkartell ügyben (Vj-69/2008). Ebből kiderül, hogy a Törvényszék lényegében kizárólag azzal indokolással utasította új eljárásra a GVH-t, hogy az időközben – vagyis a GVH határozata után – hatályba lépett „Lex Dinnyét” is alkalmaznia kellene az ügyben. Ez azt jelenti, hogy a megismételt eljárásban a GVH csak akkor szabhatná ki ismét a 2.3 milliárd forintos bírságot, ha előtte lehetőséget adna a vállalkozásoknak, hogy önként „összhangba hozzák” magatartásukat a jogszabályi rendelkezésekkel. A „Lex Dinnye” kapcsán a Bizottság áprilisban jogsértési eljárást indított Magyarország ellen – közben azonban az is előfordulhat, hogy a jogszabály a Kúriáról (is) az EUB elé kerül.

tovább

Horányi Márton: A GVH 58 milliárd forintot hozott a konyhára

2014. május 21.

A Gazdasági Versenyhivatal (konzervatív) becslése szerint 58 milliárd forintot hozott a fogyasztók konyhájára 2008-2012 között. Ez az a megtakarítás, amelyet a fogyasztók számára a GVH ezen időszakban lezárt, versenykorlátozó megállapodásokkal, erőfölénnyel való visszaélésekkel, valamint fúziókkal kapcsolatos eljárásai eredményeztek. A GVH szerint a tényleges megtakarítás azonban még ennél is jóval nagyobb lehet, ha abba beleszámítanánk az ügyek elrettentő hatását, a versenyképesség növekedését, és a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot, amelyeket a GVH számítása nem vett figyelembe.

tovább

Marosi Zoltán: Kennedy és a versenyjog

2013. november 25.

Éppen ötven éve, 1963. novemberében ölték meg az Amerikai Egyesült Államok elnökét, John Fitzgerald Kennedyt a texasi Dallasban. Az eseménnyel kapcsolatos főbb hívószavak jól ismertek, legyen szó a texasi tankönyvraktárról, Jackie Kennedy rózsaszín ruhájáról vagy akár egy bizonyos füves dombocskáról a Dealey Plaza környékén. Jelen sorok szerzőjének ezzel kapcsolatos kedvenc anekdotája Gore Vidalnak tulajdonítható, aki - amikor megkérdezték, hogy a világtörténelem mennyiben alakult volna másképpen, ha Kennedy helyett a gyilkosság célpontja a hidegháború másik akkori főszereplője, Hruscsov pártfőtitkár lett volna - ironikusan csak ennyit válaszolt: az bizonyos, hogy Nyina Hruscsova asszony ezek után biztos nem ment volna hozzá Aristotle Onassishoz...

tovább

Szilágyi Pál: Nem elég magasak a GVH által kiszíbott bírságok

2013. november 5.

Megjelent 2013. október havában az Állami Számvevőszék jelentése a GVH 2001-2011 közötti időtartam alatt végzett munkájáról.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Új fúziós dokumentumok augusztus 1-től: egyszerűsített űrlap - egyszerűsített eljárás

2013. augusztus 26.

Augusztus 1-től hatályosak a GVH új fúziós dokumentumai, számos technikai pontosítással és kiegészítéssel. Ezek közül a blogon most egy pontosítást emelünk ki külön - mivel épp arra a kérdésre vonatkozik, amelyre az űrlap előző verziójának hatályba lépésekor a blog is felhívta a figyelmet (http://www.jogiforum.hu/…yjog/blog/69). Eddig ugyanis előfordulhatott, hogy a GVH teljes körű eljárásban vizsgálta a fúziót - annak ellenére, hogy a felek jogosultak voltak egyszerűsített űrlapot kitölteni.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: MVM / EON fúzió – Mi oszlatta el a GVH aggályait?

2013. augusztus 26.

2013. augusztus 5-én engedélyezte a GVH az MVM / EON fúziót (közkeletű nevén: azt, hogy a magyar állam megvásárolja az E.ON gázüzletágát). A GVH ugyan első ránézésre versenyjogi problémákat azonosított a földgáz kereskedelmi piacon – végül azonban feltételek és kötelezettségvállalások nélkül jóváhagyta a tranzakciót. A blog összefoglalja, hogy mi nyugtatta meg a GVH-t a versenyproblémák ellenére.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Publicis / Omnicom - Mi várható itthon?

2013. augusztus 21.

A Publicis / Omnicom fúzió (http://www.bloomberg.com/…ng-firm.html) a nyári uborkaszezon talán legnagyobb híre reklámiparban - és egyben a iparág közeljövőjének egyik legizgalmasabb versenyjogi kérdése is. A tranzakciót a felek már aláírták, ugyanakkor a zárás előtt még be kell szerezni - többek között - a megfelelő versenyhatóságok engedélyeit is. A blog reklámos és versenyjogász csapata ebben a posztban egyesíti erőit, és csatlakozik azokhoz a találgatásokhoz, amelyeket a rendkívül izgalmasnak ígérkező versenyhivatali engedélyezési folyamat eredményéről folynak (lásd pl. itt: http://www.reuters.com/…S0ZC20130729, itt: http://www.adweek.com/…cerns-151488 vagy itt: http://www.ft.com/…feabdc0.html#…). Mi azonban elsősorban azt próbáljuk kideríteni, hogyan is fog mindez kinézni a magyar piac szemszögéből.

tovább

Horányi Márton: Itthon is beindulnak a versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos kártérítési perek?

2013. július 22.

Az Európai Bizottság közzétette a versenyjogi alapú kártérítési perekkel kapcsolatos irányelvének tervezetét, amelynek elfogadása esetén Magyarországon is mindennapossá válhatnak a versenyjogi jogsértések miatti kártérítési perek.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Pfleiderer "reloaded" - ítélet a Donau Chemie ügyben

2013. június 10.

Itt az EUB újabb ítélete kartell eljárások irataiba való iratbetekintési joggal kapcsolatosan. A Pfleiderer ügy folytatása - ahol mind a károsultak, mind pedig az engedékenységet kérők kapnak "valamit".

tovább

Szilágyi Pál: Védetté nyilvánított belső kommunikáció

2013. március 16.

A belga fellebbviteli bíróság védetté nyilvánította a vállalati belső jogászok és a menedzsment közötti kommunikációt a héten hozott ítéletében.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: "Meglepetés" az EU Törvényszéken: az MFB hitelei betudhatók a magyar államnak

2013. március 12.

Ennek következménye pedig az, hogy az MFB által nyújtott finanszírozás EU állami támogatási rezsim alá esik. Mindez persze nem hangzik meglepően – ugyanakkor érdemes számba venni hogy milyen körülményeket vett tekintetbe az EU Törvényszék ennek a követeztetésnek a megállapításánál. Ez ugyanis számos más állami intézményre és vállalatra is alkalmazandó lehet.

tovább

Marosi Zoltán: A (l)égiháború újabb csatája – a Bizottság másodszor is megtiltotta a Ryanair/Air Lingus fúziót

2013. február 28.

Az Európai Bizottság 2013. február 27-én meghozott döntésében úgy határozott, hogy megtiltja a Ryanair "fapados" légitársaságnak, hogy megvásárolja versenytársát, az Aer Lingust, amely Írország „nemzeti” légitársasága.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Lehet-e bojkottálni a versenytársat, ha illegálisan működik?

2013. február 13.

Lényegében ez volt az egyik fő kérdés az Európai Bíróság előtt a múlt héten eldöntött C-68/12 számú Protimonopolný úrad Slovenskej republiky v Slovenská sporiteľňa a.s. ügyben. Az EUB szerint azonban nem mentség a kartellezésre az, ha a versenytárs működése nem felel meg a jogszabályoknak – ugyanis a tagállami jogszabályok betartatása nem a vállalkozások feladata.

tovább

Marosi Zoltán: Hó és versenyjog

2013. január 14.

Egy olyan napon, amikor a havazás miatt még a Budapesti Közlekedési Vállalat (pontosabban: a Budapesti Közlekedési Központ) is ingyenessé teszi a járatait, világos, hogy a blog olvasói leginkább erre kíváncsiak: miben áll a tél egyik legszebb jelensége és a „jogágak anyakirálynője” (?) közötti kapcsolat?

tovább

Horányi Márton: 4 – 3 fúzió az osztrák mobilpiacon

2013. január 11.

A Hutchison 3G (H3G) a napokban jelentette be, hogy lezárult az osztrák Orange mobilszolgáltató megszerzésére irányuló tranzakció. Ezzel a korábbi négy szolgáltató helyett már csak három maradt az osztrák mobilpiacon (H3G, Telecom Austria, T-Mobile). A szolgáltatók számának csökkenése ellenére a tranzakció révén a szereplők fokozott versenyt várnak az érintett piacokon.

tovább

Tóth András: A legutóbbi európai versenyjogi fejlemények 2012-ből

2013. január 4.

2012 vége gyorsan eltelt, de éppen ezért érdemes visszatekinteni 2012 utolsó két hónapjára, mert sok érdekes dolog történt az európai versenyjog területén.

tovább

Tóth András: Karácsonyi történet: tiltott állami támogatás miatt megszűnik a Katolikus Egyház adómentessége Olaszországban

2012. december 31.

Az Európai Bizottság 2010-ben indított eljárást annak vizsgálatára, hogy az olasz önkormányzati ingatlanadó alóli mentesség rendszere nem sérti-e az EU állami támogatási szabályait. (lsd. IP/10/1319) A mentesség azon ingatlanokra vonatkozott, amelyekben nem gazdasági, hanem többek között oktatási, szociális, kulturális, sport vagy éppen hitéleti tevékenységet folytatnak. Miután Olaszországban a legnagyobb ingatlantulajdonos a Katolikus Egyház, ezért az ingatlanadó alóli kedvezményt alapvetően az egyházra vonatkoztatták. Miután az olasz kormány 2012 elején az ingatlanadó alóli mentességet a kizárólag nem kereskedelmi jellegű tevékenységgel összefüggésbe hozható ingatlanokra korlátozta, a Bizottság 2012. december 19-én az eljárást megszüntette. (IP/12/1412)

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Itt az első egyszerűsített fúziós határozat!

2012. október 26.

A GVH a héten tette közzé az első olyan egyszerűsített fúziós határozatát a Vj/048-9/2012 (IKR Agrár / IKR) ügyben, amely a Ket. 78. § (4) bekezdésének megfelelően született, és nem tartalmaz sem indokolást, sem pedig jogorvoslatról való tájékoztatást. Az adott ügyben az egyszerűsített határozat természetesen előnyös az ügyfélnek, hiszen hamarabb megkapja a fúziós engedélyt, és előnyös a hatóságnak is, hiszen a hosszú határozat szerkesztése helyett fontosabb ügyekre csoportosíthatja át az erőforrásokat. Ugyanakkor, ha az indokolás elhagyása miatt nyilvánosan nem elérhető a GVH álláspontja egy adott kérdésben, akkor az a későbbiekben, más tranzakciók tárgyalása során megnehezítheti a felek számára az előzetes versenyjogi elemzést, és aztán esetlegesen magát a fúziós eljárást is kiszámíthatatlanabbá és körülményesebbé teheti mind a felek, mind pedig a hatóság számára.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Jön a lex Dinnye?

2012. október 18.

2012. október 8-án került benyújtásra (és jelenleg is tárgyalás alatt áll) a T/8679 sz. törvényjavaslat, amely szerint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó versenykorlátozó magatartások (pl. kartellt) a bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek a versenytörvény 11. §-alól. Továbbá, a javaslat szerint a mezőgazdasági termékek esetében a GVH csak akkor szabhat ki bírságot a versenytörvény 11. § vagy az EUMSZ 101. megsértése miatt, ha a feleket előzőleg határidő tűzésével felszólítja, hogy magatartásukat hozzák összhangba a törvénnyel, és a felek ennek a felhívásnak nem tesznek eleget.

tovább

Szilágyi Pál: Versenyhivatali eljárás indult a dinnye kartell ügyben

2012. augusztus 30.

A GVH mai napon tette közzé a sajtóközleményét, miszerint versenyhivatali eljárás indult a dinnye kartell ügyben. Nos ez nem meglepő, sőt a figyelmes szemlélők inkább furcsálhatták a nagy csendet, ami jogi szempontból jó irányt vett.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Új Btk – Vonatkozik-e a munkavállalókra az engedékenységi kérelem?

2012. július 19.

A Magyar Közlöny múlt péntek 13-i számában jelent meg az új Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény. A kartell tényállás jelentősen nem módosult, ám az új szabályok szerint a vállalkozás engedékenységi kérelme immár – többek között – a munkavállalók, vezető tisztségviselők büntetőjogi mentesülésére is automatikusan hatással lehet.

tovább

Szilágyi Pál: Börtön büntetést kaptak a fúziós eljárás keretében vállalatvezetők

2012. május 27.

Természetesen nem Magyarországon történt az eset, de figyelemreméltó büntetés még így is. Áttekintve a GVH legutóbbi gyakorlatát látható, hogy egyre több eljárás indul oly módon, hogy a felek elmulasztották a GVH engedélyét kérni az összefonódáshoz, így az hivatalból indított eljárást.

tovább

Tóth András: A Versenytanács tisztázta az indokolást nem tartalmazó egyszerűsített fúziós döntések alkalmazásának esetköreit

2012. május 24.

A 2012. február 1-jétől hatályos versenytörvény már biztosítja, hogy a GVH indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó ún. Ket. 72. § (4) bekezdése a) pontja szerinti egyszerűsített döntést hozzon, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Kartell állami vállalatok között?

2012. május 14.

Ugyan egyelőre nem került sor ilyen jogsértés megállapítására – az MVM / Magyar Posta / MFB Invest fúziós ügy azonban rávilágít arra, hogy miért nem esnek automatikusan a kartelltilalom (és a fúziókontroll) hatályán kívül az állami tulajdonú vállalatok közötti megállapodások. Egy ügy a ritkán alkalmazott Tpvt. 15. § (3) bekezdésével.

tovább

Horányi Márton: Módosult a GVH fúziós közleménye

2012. május 10.

A GVH közzétette az egyszerűsített és teljeskörű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól szóló 3/2009. számú Közlemény módosításáról szóló 2/2012. sz. Közleményét. A módosítás egyrészről a korábbi Közlemény kiadása óta bekövetkezett jogszabályi módosulásokat vezeti át, másrészt pedig néhány kiegészítést tesz a jogalkalmazási tapasztalatok alapján.

tovább

Horányi Márton: Egyszerűsített fúziókontroll: egyszerűsített űrlap v. egyszerűsített eljárás

2012. május 9.

Az összefonódások gyorsabb elbírálása és egy ügyfélbarátabb fúziókontroll eljárás kialakítása érdekében a GVH 2012. február 1-ével megújította az összefonódások engedélyezése iránti kérelmekre vonatkozó űrlapját. Az új űrlap számos összefonódás esetében egyszerűsíti a kérelmezők adatszolgáltatási kötelezettségeit, mivel lehetővé teszi a kérelem rövidített formában történő benyújtását ("egyszerűsített űrlap"). Az egyszerűsített űrlap valódi könnyebbséget jelent a kérelmezők számára, mivel ilyen esetben a kérelmezőnek nem kell részletes adatokat szolgáltatnia az érintett piacokról. A felek számára ugyanakkor az egyszerűsített űrlap benyújtásánál talán még fontosabb kérdés, hogy a GVH az összefonódást egyszerűsített vagy teljeskörű eljárásban bírálja-e el. Amint az alábbiakból kitűnik, sajnos az egyszerűsített űrlap feltételeinek teljesülése nem jelent garanciát arra, hogy az egyszerűsített eljárásra vonatkozó feltételek is teljesülnének, így - különösen vertikális vagy portfolió hatással járó összefonódások esetében - előfordulhat, hogy a GVH egy egyszerűsített űrlapon bejelentett összefonódást is teljeskörű eljárásban bírál el. A kockázatok megértése érdekében az alábbiakban részletesen összevetjük az egyszerűsített űrlap és az egyszerűsített eljárás feltételeit.

tovább

Dr. Balogh Virág: Gyerekreklámok – mit lehet és meddig lehet?

2012. május 2.

Két döntésében (http://www.gvh.hu/gvh/alpha?… és http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) is úgy határozott a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozások tisztességtelenül jártak el, amikor gyermekeknek szóló reklámjaikban közvetlenül vásárlásra szólították fel a gyermekkorúakat.

tovább

Szilágyi Pál: Kartellvád a Google, Apple, Adobe, Intel, Intuit, Lucasfilm, Pixar és Walt Disney ellen

2012. április 22.

Az Egyesült Államokban bíróság elé vitték a technológiai óriások egy jelentős hányadát. A vád egyszerű, megállapodtak abban, hogy nem foglalkoztatják egymás munkavállalóit.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: EU csatlakozás előtti kartellek – bírság a Bizottságtól és a GVH-tól is

2012. február 22.

Igaz, különböző időszakokra vonatkozóan. A múlt héten megszületett az EUB ítélete a C-17/10 (Toshiba és társai) ügyben, amelyben megerősítette, hogy a nemzeti versenyhatóságok az EU csatlakozás előtt kezdődött kartellek ügyében a Bizottsággal párhuzamosan járhatnak el és bírságolhatnak. Az ítélet emellett érdekes megállapításokat tartalmaz a nemzeti hatóságok és a Bizottság párhuzamos, EU csatlakozás utáni hatásköreire vonatkozóan is. (A főtanácsnoki indítványról tavaly ősszel a versenyjogi blog is beszámolt: http://www.jogiforum.hu/…enyjog/blog/#50)

tovább

Dr. Balogh Virág: This is how history is made

2011. december 19.

Az amerikai Federal Trade Commission (FTC) november 29-én tett közzé egy sajtóközleményt, amely szerint a Facebook széles körben kötelezettségeket vállal a fogyasztókat megtévesztő magatartása miatt indított eljárásban (http://www.ftc.gov/…tlement.shtm).

tovább

Szilágyi Pál: Utóvizsgálati eljárás az OTP ellen

2011. december 18.

Versenyjogi szempontból különösen érdekes volt az OTP kötelezettségével záruló 2007. december 4-ei végzése (Vj-41/2006). A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lényegében egy reparatív intézkedést hagyott jóvá és nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a magatartást a közérdek sérelme miatt a reparáción túlmenően szankcionálja, amennyiben véglegesen is jogsértőnek ítélné meg. A 2011. december 13. napján hozott végzés az utóvizsgálatot zárja le, miután a GVH észlelte, hogy az OTP nem tesz eleget a korábbi végzésben kötelezővé tett vállalásoknak.

tovább

Szilágyi Pál: Az ötödik megállapodás a Bizottság és vállalkozások között

2011. december 7.

Az Európai Bizottság és hűtőkompresszorokat gyártó vállalkozások között jött létre megállapodás tárgyalásos rendezési eljárás útján. A tárgyalásos rendezési eljárás során a vállalkozások elismerik a felelősségüket, vállalják, hogy nem fordulnak bírósághoz és ezért cserébe csökkenti az Európai Bizottság 10 százalékkal a bírságot.

tovább

Horányi Márton: Hatályba lépett az új magyar vertikális csoportmentességi rendelet!

2011. november 28.

Egy korábbi blogbejegyzésben már utaltunk rá, hogy 2011. október végén hatályba lépett az új magyar vertikális csoportmentességi rendelet, amely az új uniós vertikális rendeletnek megfelelő szabályozást tartalmaz. Az alábbiakban az újdonságokat foglaljuk össze távirati stílusban.

tovább

Dr. Balogh Virág: Fogyasztói csoportok – itt a vége?

2011. november 28.

Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága a költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat (http://www.parlament.hu/…656-0077.pdf) szerint javasolja, hogy 2012. január 1-jével tilos legyen a fogyasztói csoportok szervezése.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Plázastop – mit mond az Európai Bíróság?

2011. november 24.

Nemrégiben jelentette be a kormányszóvivő, hogy a kormány általános építési tilalmat tervez bevezetni a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre (http://index.hu/…_jon_jovore/). A hírek szerint a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat majd felmentést. Az utóbbi másfél évben ez már a harmadik eset, hogy felmerül a „plázastop” bevezetésének lehetősége - és ezzel együtt mindannyiszor felmerül az is, hogy ez ellentétes lehet az EU joggal, mivel a verseny illetve a szabad európai belső piac korlátozásával járhat.

De mit is mond valójában a kérdésről az EUB?

tovább

Horányi Márton: Mikor mentesülhetnek a versenykorlátozó megállapodások? Hatályba léptek az új magyar csoportmentességi rendeletek

2011. november 6.

Közismert, hogy nem minden versenykorlátozó megállapodás jogellenes, hiszen bizonyos feltételek (hatékonysági előnyök) teljesülése esetén az egyébként versenykorlátozónak minősülő megállapodások is mentesülhetnek a versenykorlátozó megállapodások tilalma alól. Az ilyen mentesülésnek két formája van, az ún. csoportmentességi rendeletek alatti mentesülés, illetve az egyedi mentesülés.

tovább

Szilágyi Pál: A Törvényszék ismét a betudhatóságról elmélkedett

2011. november 4.

Az Uralita ügyben a nátrium klorát kartell került a Törvényszék elé (T-349/08. sz. ügy Uralita, SA kontra Európai Bizottság [EBHT 2011. 00000. o.]) Az ügyben ismételten a versenyjogi felelősség betudhatósága került napirendre. A tényállás az alábbiak szerint alakult. Az Uralita SA 1992-ben megalapította az Aragonesas Industiras y Energia SA (Aragonesas) 100%-os tulajdonában álló leányvállalatát. 1994-ben az Uralita létrehozta az Energía e Industrias Aragonesas EIA SA-t (EIA), amelybe apportálta az Aragonesas-t. Az EIA-ban az Uralita tulajdoni részesedése változó volt, először 98,84%, majd 49,44-50,71%, majd pedig kb. 84%. Végül 2003-ban egy fúziót követően az EIA az Uralitába beolvadt és ismét 100%-os tulajdonosa lett az Aragonesasnak. Végül eladta az iparági érdekeltségeit 2005-ben az Uralita az Ercros Industiral SAU-nak. Az Európai Bizottság egy 2008-as határozatában megállapította, hogy az Aragonesas részese volt egy kartellnek 1996 és 2000 között. A kérdés az volt tehát, hogy betudható-e a jogsértés az Uralita-nak?

tovább

Szilágyi Pál: Bizottság: ne hagyd el a régi papírokat...

2011. október 26.

Az Európai Bíróság 2011. október 25. napján megsemmisítette a védelemhez való jog megsértése miatt a Törvényszék ítéletét. Az ügy egészen az Európai Bizottság egy 1989-ben indított eljárásáig nyúlik vissza...

tovább

Szilágyi Pál: Az Európai Bíróság az online kereskedelem pártján - vertikális korlátozások

2011. október 15.

Az Európai Bíróság a Pierre Fabre ügyben (C-439/09. sz. ügy Pierre Fabre Dermo-Cosmétique [EBHT 2011. 00000. o.] egy szelektív forgalmazási rendszer vonatkozásában mondta ki, hogy egy olyan tilalom, amely de facto korlátozza az online értékesítést az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésébe ütközik, amennyiben nem felel meg a szelektív értékesítési rendszerekkel szemben támasztott általános követelményeknek (’objektív igazolhatóság’). Az ilyen korlátozások nem mentesülnek a (régi) vertikális csoportmentességi rendelet (2790/1999. sz. rendelet) alapján, hanem legfeljebb az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdésére támaszkodhat az ilyet alkalmazó vállalkozás.

tovább

Szilágyi Pál: Egy újabb ítélet az informatikai kartellben

2011. október 7.

A Legfelsőbb Bíróság még májusban ítéletet hozott az informatikai kartellben, az ítélet szövegét azonban nemrég tett közzé a GVH a honlapján. Bár az ítélet maga régebbi, érdemes pár gondolatot kiemelni belőle. Az ügy azt követően került az LB elé a HEWLETT-PACKARD Magyarország Kft. (felperes) felülvizsgálati kérelme folytán, hogy az elsőfokú bíróság és az ítélőtábla is helybenhagyta lényegében a GVH határozatát. Az LB jónéhány klasszikus versenyjogi rendelkezést, jogértelmezést erősített meg ítéletében.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: QC Leisure – A kocsmai meccsnézés tanulságai ez Európai Bíróságon

2011. október 6.

Első hallásra nem sok köze lehet a versenyjognak a kocsmai meccsnézéshez. Tegnap mégis ezzel kapcsolatban hozott egy olyan ítéletet az Európai Bíróság, amelynek komoly hatása lehet az európai sportmérkőzések közvetítésére – sőt, az ügy kérdéseket vethet fel akár szélesebb körben, az online tartalmak határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan is.

tovább

Horányi Márton: Online kaszinók: monopólium vs. liberalizáció

2011. szeptember 25.

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került az online szerencsejátékok kérdése, hiszen ezen a területen egy héten belül két fontos ügyben is döntés született. Szeptember 15-én az Európai Bíróság hozott ítéletet a C-347/09. sz. Jochen Dickinger és Franz Ömer ügyben az online szerencsejátékok szervezésére vonatkozó tagállami monopóliumokkal szembeni uniós követelmények tárgyában, míg szeptember 20-án az Európai Bizottság döntött az online szerencsejátékokra vonatkozó dán adóintézkedéseknek az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályaival való összeegyeztethetősége tárgyában. Amint az a két ügy alábbi rövid összefoglalásából kiderül, az uniós jog egyrészt egyre szigorúbb követelményeket állít az online szerencsejátékokat korlátozó nemzeti monopóliumokkal szemben, másrészt pedig a piac liberalizálását elősegítendő, a Bizottság megengedőbb hozzáállást tanúsít az online szolgáltatók alacsonyabb adókulccsal történő adóztatása esetén, még ha az egyébként állami támogatásnak is minősül.

tovább

Marosi Zoltán: Versenyjog, sör és az anyavállalatok felelőssége

2011. szeptember 22.

A versenyjog egyik régóta feszítő ellentéte, hogy miként kezelendőek a versenyjog alanyai - azaz a vállalkozás(csoport)ok, más szóval gazdasági egységek - egy olyan közigazgatási jellegű eljárásban, amelynek címzettjei (a magyar jogi szóhasználatban: ügyfelei) csakis jogi entitások (esetleg természetes személyek) lehetnek? A kérdés nemcsak elméleti jellegű, hiszen nem mindegy, hogy a Bizottság által kiszabható bírság maximumát a teljes vállalkozás(csoport) éves árbevétele alapján vagy csak az adott jogsértést elkövető jogi entitás éves árbevétele alapján kell számítani.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Főtanácsnoki indítvány – Brüsszelben és tagállami szinten is büntethetők a EU csatlakozás előtt kezdődött kartellek

2011. szeptember 9.

Tegnap tette közzé Kokott főtanácsnok asszony véleményét a GIS kartell ügyben folyó előzetes döntéshozatali eljárásban (Toshiba és társai, C-17/10). Az ügy a gázszigetelésű elektromos kapcsolóberendezések ("GIS") piacán működő globális kartellel kapcsolatos, amely a 2004-es EU csatlakozási kör előtti időszakban kezdődött, de csak 2004. május 1-i EU csatlakozást követően ért véget. A Bizottság bírságot szabott ki a kartell tagjaira, ám ezt követően a cseh hatóság saját eljárásában szintén bírsággal sújtotta őket, a kartell EU csatlakozás előtti időszakának vonatkozásában. Kokott asszony indítványa lényegében azt mondja, hogy a cseh hatóság jogosult volt eljárni és bírságot kiszabni, mivel a Bizottság a kartellt más területre és időszakra vonatkozóan vizsgálta .

tovább

Tóth András: A zár alá vett helyiség ajtaját érdemes kulcsra zárni…

2011. szeptember 1.

A Bizottság 2010 április 13-én előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Suez Environnement 100%-os tulajdonában álló Lyonnaise des Eaux France SA (LDE) épületében. Minthogy a kutatást a Bizottság tisztségviselői nem fejezték be, ezért a még át nem vizsgált helyiségeket lepecsételték. Másnap, 2010. április 14-én a tisztségviselők észlelték, hogy az egyik ajtón az „OPEN VOID” felirat volt látható, amely a pecsét leragasztott felülettől való elválásakor jelenik meg. A Bizottság 2010. május 21-én indított eljárást zártörés miatt és 2011. májusában hozta meg a Suez Environnement-re 8 millió eurós eljárási bírságot kiszabó döntést, amelynek közzétételére augusztus 27-én került sor.

tovább

Szilágyi Pál: Amikor a panaszosnak is lehet igaza

2011. augusztus 8.

2011. augusztus 5-én az Európai Bizottság eljárást indított luxusórákat gyártók ellen. Az eljárás nem előzmény nélküli, hiszen közvetlen folyománya annak, hogy a Törvényszék tavaly megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely szerint nem indít eljárást.

tovább

Horányi Márton: Versenytörvény módosítás miatt már nem hajthatók végre az összefonódások a GVH engedélye előtt?

2011. augusztus 5.

Tegnap léptett hatályba a Versenytörvény módosítása, amely speciális fúziós szabályokat állapít meg a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódásokkal összefüggésben. A módosítással egy korábbi blogbejegyzés már foglalkozott, amely elérhető itt. A módosítás azonban úgy tűnik, hogy nem csupán speciális fúziókontroll szabályokat vezet be, hanem alapvetően átírhatja a magyar fúziókontroll dinamikáját azzal, hogy felborítva a korábban kialakult jogértelmezési konszenzust, a Tpvt. 29.§-ának egy olyan értelmezésén alapul, amely szerint a magyar fúziókontroll szabályok általános végrehajtási tilalmat tartalmaznak.

tovább

Tóth András: Fontos elvi megállapítások a Versenytanács Eon/HP összefonódást engedélyező döntésében

2011. augusztus 3.

A július 29-én közzétett engedélyező határozat fontos elvi megállapításokat tartalmaz a vállalkozásrész fogalma, az outsourcing megállapodások európai gyakorlathoz képesti eltérő hazai megítélése, az irányítás tartós megváltozását eredményező szerződés időtartama, valamint az engedélykérési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén kiszabható bírság mellőzésének szempontjai vonatkozásában.

tovább

Tóth András: Megjelent a megújult Versenytükör első száma

2011. augusztus 1.

Már olvasható a GVH honlapján a hivatal szakmai lapjának, a Versenytükörnek a nyári száma.

tovább

Marosi Zoltán: Nyár és versenyjog

2011. július 28.

Bár az iroda ablakán éppen a zuhogó eső kopog, napsütésnek pedig nyoma sincs, mégis július végén a versenyjogász nem tudja megállni, hogy készítsen egy rövid összegzést kedvenc jogterülete és a magyar kártyában a tök ásszal fémjelzett évszak kapcsolatáról. Hol fordul elő ez az időszak a versenyjogban, volt-e bármikor – a versenyjogról szóló számos nyári egyetemen túl - ennek a periódusnak különös jelentősége?

tovább

Tóth András: Speciális szabályokkal egészülnek ki a versenytörvény fúziókra vonatkozó rendelkezései

2011. július 24.

Az Országgyűlés által 2011. július 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvény, speciális fúziós szabályokat állapít meg a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódásokkal összefüggésben.

tovább

Szilágyi Pál: Ítéletet hozott a GIS kartell ügyben a Törvényszék II.

2011. július 22.

Mint korábbi bejegyzésünkben ismertettük, a GIS kartell ügyben a Törvényszék ítéletet hozott. Az előző blog bejegyzésben láthattuk, hogy a Törvényszék ítélete szerint egy íratlan megállapodás létezése milyen feltételek fennállta mellett bizonyítható a kartellben részes vállalkozások állítása és ezen vállalkozások alkalmazottainak tanúvallomása alapján. Az ítélet második jelentős kérdése a bírságszámítással volt kapcsolatos. Az alábbiakban folytatjuk az ítélet elemzését e két kérdés tekintetében.

tovább

Szilágyi Pál: Ítéletet hozott a GIS kartell ügyben a Törvényszék I.

2011. július 15.

Korábban a Jogi Fórum versenyjogi blogja beszámolt a magyar GIS kartellről. 2011. július 12-én a Törvényszék ítéletet hozott az uniós szintű ügyben is. Az Európai Bizottság 2007. január 24-én határozatot hozott, melyben a gázszigetelt kapcsolóberendezések (GIS) piacán jelentős összegű bírsággal sújtott több vállalkozást. 2011. július 12-én az Európai Bizottság által szankcionált vállalkozások ügyeiben született ítélet a Törvényszék előtt. A Törvényszék előtt valójában négy eljárás volt folyamatban T-112/07., T-113/07., T-132/07. és T-133/07. számon. Az ítéletet több bejegyzésben ismertetjük. Először azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy az engedékenységi kérelem keretében beadott nyilatkozatok és bizonyítékoknak mekkora a bizonyító ereje.

tovább

Horányi Márton: Németországban is perelnek a közvetett vevők!

2011. július 4.

A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) 2011. június 28-i döntésében kimondta, hogy közvetett vevők is élhetnek kártérítési igénnyel a kartellező gyártókkal szemben. A bíróság azonban egyértelművé tette azt is, hogy az alperes ilyen esetekben felhívhatja az ún. "passing on" védekezést, azaz hivatkozhat arra, hogy a felperes a kartell következtében kialakult magasabb árat áthárította a vevőire és ezért valójában nem is szenvedett kárt.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Bizottsági iránymutatás-tervezet a versenyjogi kárszámítási módszerekről – kontextusban a Tpvt. 88/C. §

2011. július 1.

A Bizottság június második felében tette közzé azt az iránymutatás tervezetét, amely az EUMSZ 101. és 102. cikkének megsértésével okozott károk számítására vonatkozik. A nem kötelező erejű iránymutatás a kártérítési ügyekben eljáró nemzeti bíróságoknak és az eljárásban részt vevő feleknek szól majd, a célja pedig az, hogy többféle olyan kárszámítási módszert és technikát mutasson be, amelyek közül attól függően érdemes választani, hogy mi felel meg az adott nemzeti jognak, az eset körülményeinek vagy mihez áll rendelkezésre elegendő adat. A Bizottság által javasolt módszerek nagyon jól mutatják, hogy a Tpvt. 88/C. §-ban szereplő vélelem mindössze egy lépés a kárösszeg meghatározása során – de nem hárítja el az összes akadályt a sikeres igényérvényesítés elől.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Betekinthet-e a károsult az engedékenységi kérelem irataiba?

2011. június 16.

Az Európai Bíróság 2011. június 14-én hozott ítéletet a C-360/09 Pfleiderer AG kontra Bundeskartellamt ügyben. Az ügyben az iratbetekintésre vonatkozó német nemzeti jogszabályoknak az EU joggal való összhangja volt a kérdés, pontosabban az, hogy az EU joggal ellentétes-e, ha egy kartell sértettje betekinthet az engedékenységi kérelem irataiba. Az EUB válasza a Ket. és a Tpvt. alkalmazása szempontjából is érdekes lehet.

tovább

Tóth András: Jelenetős eljárásjogi reformokat jelentett be az EU Versenyügyi Biztos a GVH által szervezett Európai Versenynapon, Budapesten

2011. június 7.

Joaquín Almunia az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke a Bizottság eljárásnak átláthatóbbá tételét, az ügyfelek eljárási jogainak fejlesztését, és a meghallgatási tisztségviselő szerepének erősítését jelentette be a GVH által - a magyar EU elnökség keretében - megrendezett Európai Versenynapon, múlt héten.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Az EUB ítélete a Ving Sverige ügyben – nem kell a reklámban közzétenni minden lényeges tulajdonságot

2011. május 29.

Az EUB 2011. május 12-i ítélete a C-122/10. sz. ügyben egy svéd üggyel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásban született. A Ving Sverige légitársaság New York-i utakat hirdetett, a reklámban pedig csak az elérhető legalacsonyabb árat tette közzé azzal, hogy közben utalt a további feltételekre és internetes honlapjára is. Ugyan az ügyben a fő kérdés az volt, hogy általában tilos-e „alsó árak” alkalmazása, vagy minden esetben fix árat kell a reklámban megjelölni – az EUB ennél általánosabb kérdésekben is iránymutatást adott.

tovább

Tóth András: Áttörés a GVH bírságközleményének alkalmazhatósága terén

2011. május 26.

A GVH a Fővárosi Ítélőtábla kifogásai után 2009. májusában döntött úgy, hogy visszavonja az erőfölényes és kartell ügyekben kiszabható bírságok kiszámítására vonatkozó közleményét. A Legfelsőbb Bíróság azonban egy közelmúltban hozott végzésével egyértelművé tette, hogy a GVH kiszámíthatja a bírságot egyedi ügyekben a matematikai módszereken nyugvó közleménye alkalmazásával.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Axel Springer / Ringier – Nem nyilvános a Médiatanács első szakhatósági állásfoglalása?

2011. május 22.

A héten tette közzé honlapján a GVH az Axel Springer / Ringier fúziós ügyben hozott végzését, amellyel az eljárást a kérelem visszavonására tekintettel megszüntette. Ez volt az első olyan ügy, amelyben a Médiatanács gyakorolta az új Médiatörvény 171. §-ban kapott szakhatósági hatáskörét. Úgy tűnik azonban, hogy a GVH gyakorlatával eltérően a Médiatanács nem hozza nyilvánosságra döntésének indokolását.

tovább

Tóth András: Nyilvános konzultációt kezdeményezett a GVH a fúziós eljárásrend fejlesztése érdekében

2011. május 20.

A GVH olyan kérdésekben kéri a piaci szereplők és a gyakorlati szakemberek (ügyvédek, tanácsadók) véleményét, mint a fúziós űrlap egyszerűsített kitöltésének biztosítása, az űrlap benyújtása előtti GVH-s konzultációk szabályozása, a fúziós küszöbszámok megítélése vagy az űrlap benyújtására nyitva álló határidő. Érdemes tehát közreműködni.

tovább

Tóth András: Az első magyar előzetes döntéshozatali kérelem versenyügyben

2011. május 16.

Már olvasható az Európai Bíróság honlapján a C-32/11 sz. ügy alatt a Legfelsőbb Bíróság által feltett kérdés, amelyet a több mint 6,7 milliárd forint bírságkiszabással zárult „rezsióradíjas” kartell eljárásban intézett a legfőbb magyar bírói testület a luxemburgi bírósághoz.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Versenyjog az új Alaptörvényben - új prioritások?

2011. május 12.

A 2011. április 25-én elfogadott új Alaptörvény megújította a versenyjoggal kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket is.

tovább

Tóth András: A nemzeti versenyhatóságok korlátozott döntéshozatali jogosultsága az EU Bíróság május 3-i ítélete szerint

2011. május 3.

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban hozott 2011. május 3-i ítéletében, az 1/2003/EK rendelet 5. cikkének értelmezése körében kijelentette, hogy a nemzeti versenyhatóság nem hozhat arra vonatkozó döntést, hogy valamely magatartás nem sérti az EU versenyjogot.

tovább

dr. Kuritár Dávid: Súlyos eljárási bírságok hajnali rajtaütések akadályozásáért

2010. december 20.

Nem kifizetődő a versenyhatóságok akadályozása

tovább

dr. Kuritár Dávid: Az Európai Bizottság új vertikális csoportmentességi rendelete

2010. augusztus 10.

Módosuló szabályok a forgalmazási szektorban

tovább

dr. Kuritár Dávid: A Bizottság első vitarendezési eljárása kartell ügyben

2010. május 25.

Az európai versenyszabályok 2008-as módosításával vált lehetővé, hogy a kartell tagok vitarendezési eljárás (settlement procedure) keretében a jogsértésben való részvételüket és ehhez kapcsolódó felelősségüket elismerjék és ezt az együttműködést a Bizottság a bírság 10 százalékának elengedésével jutalmazza.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Visszaélés hatósági eljárással – nem versenyjogi kategória?

2010. május 5.

A versenyjogász számára sokszor nem a látványos bírságot kiszabó döntés a legérdekesebb, hanem az eljárást megszüntető. Így van ez a GVH honlapján nemrég közzétett Budapest Airport (BA) és földi kiszolgálást nyújtó vállalata, a Budapest Airport Handling (BAH) ellen erőfölénnyel visszaélés gyanúja miatt indult ügyben is (Vj-55/2006), amelyben a Versenytanácsnak (többek között) azt kellett megválaszolnia, hogy visszaélt-e erőfölényével a BA egy hatósági eljárás kezdeményezésével.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Kokott főtanácsnok az ügyvédi titokról

2010. május 3.

2010. április 29-én tette közzé az Európai Bíróság az Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd v European Commission (C-550/07) ügyben Kokott főtanácsnok véleményét. A főtanácsnok szerint a cégek által alkalmazott jogtanácsosok levelezése nem élvezi ugyanazt a védelmet, mint a külső ügyvédi irodákkal folytatott levelezés, és ezért azt a Bizottság a házkutatásai („dawn raid”-ek) során lefoglalhatja és bizonyítékként felhasználhatja. Az ügyben az Európai Bíróság végleges döntése később várható.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Újabb ítélet a bírság-szorzóról

2010. április 11.

Nemrégiben került fel a GVH honlapjára a Legfelsőbb Bíróság ítélete a Vj-114/2007 (OTP Bank) ügyben, amelyben ismét felmerült a kérdés, hogy jogosult-e Versenytanács a kiszámított bírságösszeget megszorozni korábban elkövetett jogsértések számával. Úgy tűnik, hogy az LB szerint a válasz igen - bár az Itélőtábla és az LB korábbi ítéleteiből mindeddig ennek az ellenkezőjére lehetett következtetni.

tovább

dr. Kuritár Dávid: Bővül a GVH kartellek elleni eszköztára

2010. február 25.

A „feljelentői díj” intézményével egészül ki 2010. április 1-jétől a Versenytörvény, amely a hatályba lépést követően a kiszabott versenyfelügyeleti bírság 1%-ig, de legfeljebb 50 millió forintig jutalmazza a kartellt feljelentőt.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Végleges jelentés a Bizottság gyógyszerágazati vizsgálatában

2009. július 8.

A Bizottság honlapján ma megjelent a gyógyszerágazati vizsgálat végleges jelentése.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Törvények az élelmiszer termékpálya kódexről – messze még a megoldás?

2009. július 6.

A Parlament utolsó nyári ülésnapján elfogadta az agrárpiaci rendtartást módosító, az élelmiszer termékpálya működésével kapcsolatos törvényeket. Az egyértelműen agrár-szakpolitikai indíttatású törvényjavaslatok célja egyrészt az élelmiszer termékpálya kódex egyes elemeinek törvénybe iktatása, másrészt pedig bizonyos, az agrárszektorral kapcsolatos magatartások kiemelése a Versenytörvény 11. §-ban foglalt kartelltilalom hatálya alól. A törvények jelenleg a köztársasági elnök általi kihirdetésre várnak.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Az Európai Bíróság az összehangolt magatartás fogalmáról

2009. június 16.

Tovább tisztázta az összehangolt magatartások fogalmával kapcsolatos esetjogot az Európai Bíróság – ezúttal egy előzetes döntéshozatali eljárásban, amelyre a T-Mobile Netherlands BV és társai által a holland versenyhatóság határozatának felülvizsgálata iránt indított perben került sor (C-8/08). Az eset egyúttal kitűnően példázza, hogy egyetlen megbeszélés is kartellnek minősülhet – még akkor is, ha a felek azon esetleg semmilyen megállapodást sem kötnek.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Egyértelműbb „felfaló ár” teszt az Európai Bíróságtól – nem szükséges bizonyítani a megtérülést

2009. április 6.

2009. április 2-án született meg az Európai Bíróság (EB) ítélete a France Télécom SA v Bizottság ügyben (ügyszám: C-202/07, az ügyről korábban a France Télécom jogelődjének neve miatt „Wanadoo” néven halhattunk). Az ítéletben végre egyértelművé tette az EB, hogy a közösségi versenyjog alapján a felfaló árazás megállapításának nem előfeltétele annak bizonyítása, hogy az erőfölényes vállalkozás képes lesz a felfaló árakkal elszenvedett veszteségét későbbi áremelésekből származó nyereségével kompenzálni.

tovább

Tóth András: Korrupció ellenes jogszabálytervezetek és versenyjog

2009. március 18.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium február végén tette közzé a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabálytervezeteket, köztük a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről és a Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról szólót. Tekintettel arra, hogy a vélhetően mintát adó szabályozott whistleblowing rendszernek az USA-ban számos versenyjogi vonatkozása van, felmerül, hogy a hazai jogszabálytervezetek esetében is lehet-e ilyen kapcsolódásokat találni.

tovább

Tóth András: Alkotmányellenes a Versenytörvény módosításának vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabálya

2009. február 24.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. február 23-án kelt 666/A/2008. sz. határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2008. június 2-i módosításáról szóló törvény 15. §-át, amely ár- vagy piacfelosztó kartell miatt jogerősen elmarasztalt és bírsággal sújtott vállalkozás vezető tisztségviselőjét két évre eltiltotta volna attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Az Ab a jövőre nézve nem zárta ki ilyen szankció alkalmazásának lehetőségét, ugyanakkor meghatározta, hogy ezt milyen garanciák esetén tartja alkotmányosan elfogadhatónak. Az ezen garanciáknak megfelelő megoldás azonban nagyon nehezen képzelhető el a büntetőjogon területén kívül. Az Ab döntése nyomán a köztársasági elnök köteles a még ki nem hirdetett törvény egészét az Országgyűlésnek visszaküldeni.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Kötelező olvasmány - a Fővárosi Ítélőtábla „bírságközleménye”

2009. február 6.

Január végén került fel a GVH honlapjára Fővárosi Ítélőtáblának a Vj-45/2006 számú "fogyasztós" ügyben született GVH határozat bírósági felülvizsgálatát lezáró, 2008. november 27-én kelt ítélete. Az ügy érdekessége az, hogy az ítélet indokolásában a Fővárosi Ítélőtábla általános jelleggel foglalta össze azt, hogy milyen súlyosító és enyhítő körülményeket vesz figyelembe a bírságösszeg jogszerűségének vizsgálata során, hozzátéve, hogy „eddig is ezek voltak, és ezt követően is ezek lesznek azok az elvek, amelyek alapján a másodfokú bíróság eljár(t)” (ld. 5-6. oldal).

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Amikor egy vállalkozást nem irányít senki…

2009. január 14.

Viszonylag ritka az olyan fúziós döntés, amelyben közvetlenül a Versenytanács állapítja meg, hogy egy összefonódás nem engedélyköteles. A Pápai Hús Kft. / Pápai Hús Zrt. „fa” (Vj-161/2008) egy ilyen ügy, és egyben kitűnő illusztrációja annak, amikor egy összefonódásban részt vevő vállalkozást versenyjogi értelemben egyetlen más vállalkozás sem irányít.

tovább

Tóth András: A Bizottság Első Jelentése a gyógyszeripari ágazati vizsgálatról

2008. december 18.

A Bizottság 2008. január 15-én indított ágazati vizsgálatot, ilyen eljárásban elsőként alkalmazott előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálttal („hajnali rajtaütés”). 2008. november 28-án a Bizottság nyilvánosságra hozta első megállapításait, melyre 2009. január végéig lehet észrevételt tenni az érdekelteknek. Az ágazati vizsgálat végső jelentése vélhetően 2009 tavaszára készül el.

tovább

Tóth András: Egy újabb "alul-indokolt" GVH határozat

2008. október 30.

A GVH megállapította, hogy a Microsoft nem élt vissza gazdasági erőfölényével, mert sem kizáró sem pedig kizárólagos vásárlásra ösztönző kedvezményrendszert nem működtetett Magyarországon. A döntés itt elérhető: http://www.gvh.hu/…AE5E555B.pdf

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Párhuzamos import-korlátozások a gyógyszeriparban - a 82. cikk alapján sem feltétlenül tilos

2008. október 2.

A Lelos et. al. v GSK egyesített ügyekben (C-468/06 - C478/06) az Európai Bíróság 2008. szeptember 16-án hozott ítélete szerint nem feltétlenül jelent erőfölénnyel való visszaélést, ha egy gyógyszergyártó vállalkozás úgy lép fel a párhuzamos import ellen, hogy egy adott országban elzárkózik a szokásosnál nagyobb mennyiségre vonatkozó megrendelések teljesítésétől.

tovább

Dr. Balogh Virág: UCP – első bejegyzés

2008. augusztus 21.

Megszületett az első bírósági döntés az Egyesült Királyságban a Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCP) átültetése során megalkotott angol jogszabályok alapján.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: A Versenytanács szerint nem feltétlenül jogsértő a vertikális árrögzítés

2008. augusztus 2.

A Versenytanács egyik közelmúltban közzétett döntésében a Büki Ásványvíz- és Üdítőital Kereskedelmi Kft. által a Bomba! energiaitalokra vonatkozóan szállodákkal, éttermekkel és kávézókkal kötött disztribúciós szerződéseket vizsgálta (Vj-164/2006). A döntés szembemegy a vertikális árrögzítésre vonatkozó közösségi jogi gyakorlattal, és kimondja, hogy a viszonteladási árak szerződésben történő rögzítése nem volt feltétlenül (ti. célját tekintve) jogsértő, ennek megállapításához azt kell vizsgálni, hogy a kikötés ténylegesen járt-e versenykorlátozó hatással.

tovább

Tóth András: Versenyjogi szakjogászképzés indul a Pázmány Jogi Karán

2008. július 25.

Elsőként az országban a Pázmány Jogi Karának Deák Ferenc Továbbképző Intézete indít versenyjogi szakjogászképzést

tovább

Tóth András: Nagy Csongor írása a statikus leverage koncepciójáról

2008. július 24.

Csongor írása a versenyjogi statikus leverage koncepciójának elektronikus hírközlés-szabályozásban való alkalmazásáról olvasható az Infokommunikáció és jog lefrisebb számában

tovább

Tóth András: Befolyásolhatja az elektronikus hírközlés-szabályozás a versenyjogi gyakorlatot?

2008. július 24.

Július 7-én tette közzé konzultációra a European Regulators Group (ERG) a földrajzi piacokról szóló közös álláspont tervezetét.

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Az Ítélőtábla szerint jogsértő a háromszoros szorzó

2008. július 21.

Pár napja került fel a GVH honlapjára a sajtóközlemény, amely arról tudósít, hog a Procter & Gamble Kkt. ellen a Bonux mosópor reklámozásával kapcsolatosan hozott versenytanácsi hazározatot (Vj-56/2006/27) a Fővárosi Ítélőtábla 2008. május 21-i ítéletével részben megváltoztatta, és a bírság összegét 315 millió forintról 105 millió forintra mérsékelte (2.Kf.27.509/2007).

tovább

Dr. Kőmíves Attila: Páneurópai közös jogkezelés

2008. július 16.

Ma jelent meg a sajtóközlemény, amely szerint a Bizottság határozatban kötelezett 24, írók és zeneszerzők közös jogkezelését végző európai szervezetet (valamint nemzetközi szövetségüket, a CISAC-ot), hogy szüntessék meg azt a közösségi versenyjogot sértő gyakorlatukat, amely megnehezíti a felhasználók számára a több európai országra vonatkozó felhasználási engedélyek megszerzését.

tovább

Dr. Nagy Csongor István: A consilieri is büntethető

2008. július 15.

Az AC Treuhand AG (T-99/04) ügyben az Elsőfokú Bíróság megállapította: a termelőként a piacon jelen nem lévő, de a kartell szervezésében segítséget és háttérszolgálatásokat (infrastruktúrát) nyújtó tanácsadó cég is büntethető a horizontális durva kartell miatt.

tovább

Tóth András: Prof. Eleanor Fox előadása Brüsszelben az amerikai elnökválasztás antitrösztre gyakorolt hatásáról

2008. július 14.

Július 11-én Prof. Eleanor Fox, a New York University Law School tanára tartott előadást a White & Case brüsszeli irodájában az amerikai elnökjelöltek antitröszthöz való hozzáállásáról.

tovább

Tóth András: A Microsoft ügy volt bírája elégedetlen saját döntésével

2008. július 9.

Nicolas Petit hívta fel a figyelmem, hogy Mr. Versterdorf, az Elsőfokú Bíróság volt elnöke nem örül a saját, Microsoft ügyben hozott döntésének.

tovább


A JOGI FÓRUM VERSENYJOGI BLOGGER CSAPATÁNAK TAGJAI

Dr. Kőmíves Attila ügyvéd, a Morley Allen & Overy Iroda versenyjogásza, rendszeresen képvisel ügyfeleket magyar és európai antitröszt, illetve fogyasztóvédelmi versenyjoggal kapcsolatos ügyekben. Korábban egy másik budapesti nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának tagja volt, illetve dolgozott az Európai Bizottság Versenyjogi Igazgatóságán is.

Dr. Marosi Zoltán, az Oppenheim ügyvédje, szakterülete a versenyjog és az európai uniós jog; számos publikáció és könyvrészlet szerzője e jogterületeken, továbbá jelenleg külsős óraadó az ELTE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszékén. Zoltán az ELTE ÁJTK-n diplomázott, majd az Oxfordi Egyetemen (Nagy-Britannia) szerzett Magister Juris (M.Jur) fokozatot az európai és összehasonlító jog területén.

Dr. Szilágyi Pál a Versenyjogi Kutatóközpont igazgatója, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi, valamint Bölcsésztudományi Karainak oktatója, ahol versenyjogot és európai jogot tanít. Jogi diplomáját a PPKE JÁK-on szerezte, majd posztgraduális diplomákat szerzett európai jogból a University of Cambridge, versenyjogból a King's College Londonon, továbbá LLM in Competition Law fokozatot a utóbbi intézményben. Pál a PPKE JÁK versenyjogi szakjogász képzésének programigazgatója, számos hazai és külföldi publikáció szerzője, továbbá az Állami Támogatások Joga valamint a Versenytükör periodikák szerkesztőbizottsági tagja.

Dr. Horányi Márton ügyvéd, a Baker & McKenzie versenyjogi csoportjának tagjaként rendszeresen tanácsol ügyfeleket magyar és európai versenyjogi ügyekben. Márton korábban gyakornokként dolgozott az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának Versenyjogi Csoportjánál, illetve LLM fokozatot szerzett az európai gazdasági jog területén az Europa-Institut-ban (Saarbrücken), ahol tanulmányait követően tanársegédként is dolgozott. Márton jelenleg a King's College (London) PhD hallgatója.

Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnök-helyettese, a Versenytanács elnöke, tanszékvezető egyetemi docens. 2002-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán. 2002-2007 között a Gazdasági Versenyhivatal munkatársa. 2007-ben csatlakozott a White&Case LLP amerikai ügyvédi irodához, melynek előbb brüsszeli majd később budapesti irodájában dolgozott. Elsősorban versenyjog, távközlés-és médiajog, valamint adatvédelemi jog területén tevékenykedett. 2009-ben szerzett PhD fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. 2010-től egyetemi adjunktus majd docens a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán, de infokommunikációsjogi és versenyjogi szakjogászképzések keretében oktat a Pécsi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karain is. 2011-től a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara Infokommunikációsjogi Tanszékének vezetője. 2004-től az Infokommunikáció és Jog alapító szerkesztőbizottságának tagja, 2008-től a jogiforum.hu versenyjogi rovatának vezetője, 2010-től a GVH szakmai lapjának, a Versenytükörnek a főszerkesztője. 2010. november 1-jétől hat éves időtartamra a GVH elnök-helyetteseként ellátja a Versenytanács elnöki teendőit. Számos cikk, tanulmány és könyvfejezet szerzője, elektronikus hírközlés és média versenyjogi vonatkozásairól szóló könyve 2008-ban jelent meg.

Balogh Virág a CLV Partners Ügyvédi Iroda jogásza, szakterülete a fogyasztóvédelem. Korábban a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője volt, valamint a Federal Trade Commission nemzetközi szakértő programjában vett részt. Számos fogyasztóvédelmi tárgyú publikáció és szakkönyv szerzője, a Bibó István Szakkollégium rendszeres óraadója.



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.