Mindannyiunkkal előfordult már, hogy „beleszerettünk” egy számunkra ideálisnak tűnő lakásba, családi házba és lelki szemeinkkel már be is rendeztük az ingatlant, vagy éppen már nagyon is időszerű lenne túladni rajta. Nem árt azonban egy-két dologra odafigyelni az adásvétel során.
Az adásvételi szerződés megkötése előtt vevő általában már többször megtekintette az ingatlant, és nagyon jól tájékozott a lakás műszaki paramétereivel kapcsolatosan – ami nagyon helyes, hiszen később, ha hiba merül fel nagyon nehéz bizonyítani, hogy eladó által eltitkolt hibáról van szó – de mindkét félnek érdemes körültekintően eljárni továbbra is.
Mielőtt bármit aláírna!
Amire mindenekelőtt érdemes figyelni az már maga az ingatlanközvetítő előtt, vevő által írásban megtett, eladó által írásban elfogadott vételi nyilatkozat. A Legfelsőbb Bíróság kifejezetten rögzítette XXV. számú Polgári Elvi Döntésében, hogy az ingatlan adásvételi szerződés érvényességi feltétele, hogy a szerződés lényeges elemei írásba legyenek foglalva. Így amennyiben vevő írásbeli ajánlatát eladó írásban elfogadja, úgy az már a Ptk. szerint a szerződés létrejöttének minősül, azaz a megkötött szerződés érvényes szerződés lesz, ugyanakkor tulajdonjogot nem keletkeztet. Kötelmi jogi igényt azonban már egy ilyen szerződés is létrehoz, tehát a vevő bíróság előtt követelheti az ingatlan tulajdonjogának tényleges megszerzéséhez szükséges okiratok kiállítását.
Ismerjük meg a tulajdoni lapot!
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles és nyilvános, azaz – térítés ellenében – az ingatlan tulajdoni lapját jogi érdek bizonyítása nélkül bárki lekérheti, kikérheti a földhivatalnál. A tulajdoni lap III. részén találhatóak az ingatlant terhelő terhek (pl. végrehajtási jog, haszonélvezeti jog, jelzálogjog stb.), amelyekről jobb minél előbb tudomást szerezni!
Bízzunk meg Eladóban!
Az adásvétel akadályát képezheti, ha az ingatlanon bármilyen, tulajdoni lapon kívüli egyéb jog van (pl. bérleti jogviszony, ingatlan cég székhelyeként működik, közös költség tartozás, elővásárlási jog stb.), illetve ha nem derül ki akkor rettentő kellemetlenséget tud vevőnek okozni (pl. társasházi alapító okiratban kikötött elővásárlási jogával kíván élni a jogosult stb.). Természetesen az adásvételi szerződésben Eladó kijelenti, hogy a fenti esetek egyike sem áll fenn, de lényeges, hogy Eladó felé legyen bizalmunk.
Költségek
Az átlagos lakásvásárlás során eladó részéről az ingatlanközvetítőnek fizetett megbízási díjjal, és – bizonyos esetekben – személyi jövedelemadóval, vevő részéről az ügyvédi munkadíj (általában 1% és 3% között) és a visszterhes vagyonszerzési illeték díjával kell számolni. Sajnos kevesen tudják, – és emiatt sajnos voltak, akik elálltak a vásárlási szándékuktól – hogy a megszerzendő lakás után vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ennek konkrét mértékére most csak azért nem térek ki, mert előfordulhatnak illetékmentességek, kedvezmények, valamint a számítás is nagyon egyedi és lakásonként nagyon eltérő lehet, azt azonban nyugodtan kijelenthetem, hogy egy átlagos lakásvásárlás esetén a vételár után kb. 4% vagyonszerzési illetékkel számolni kell.
Szóval egy átlagos lakásvásárlás esetén nyugodtan számoljunk a lakás vételárával, hozzáadva a vételár 5%-t. Még ebben az esetben is számolni kell egyéb költségekkel (pl.: bankhitellel kapcsolatos költségek, földhivatali díj stb.), de ez az a minimum összeg, amivel mindenképpen érdemes kalkulálni. Ha mentességek, kedvezmények folytán mégsem lenne ekkora összegre szükség az lakás megszerzéséhez, legalább a házavató költségeivel nem lesz gond!
Bankhitel
Amennyiben a megvásárolni kívánt lakást vagy annak egy részét bankhitelből kívánjuk fedezni, úgy fel kell mindkét félnek készülnie arra, hogy a szerződésben lesznek olyan pontok, amiket a bank kötelezően előír.
Tulajdonjog fenntartás
Nagyon ritka az olyan vásárlás ahol egy összegben történik a kifizetés, hiszen vevő részletekben nem tud teljesíteni a vételár nagysága miatt. Eladónak ilyenkor sem kell megijedni, nem lesz vevő rögtön tulajdonos, hiszen vevő csak a vételár teljes megfizetése után szerez tulajdonjogot. Eladó letétbe helyezi eljáró a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvédnél tulajdonjog átruházásáról szóló nyilatkozat, amely akkor szabadul az ügyvédi letétből, amikor eladó nyilatkozza, vagy vevő igazolja, hogy a teljes vételár megfizetése megtörtént.
Az adásvételi szerződést megkötését követő teendők
Amennyiben vevő bankhitelből kívánja törleszteni a vételárat, úgy a földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződést át kell venni az ügyvédtől, és el kell juttatni a hitelt folyósító bankhoz. Vevő bank utasításait betartva cselekszik, általa meghatározott költségeket megfizeti. A vételárrészletek és a bankhitel folyósítását követően, vevő értesíti eladót, amennyiben a teljes vételár megfizetése megtörtént. Az értesítést követően Eladó felveszi a kapcsolatot a szerződést készítő ügyvéddel, és nyilatkozik, hogy teljes vételár részére megfizetésre került. A földhivatali benyújtást követően – amennyiben a földhivatalnak nincs alakszerűségi kifogása – a tulajdonjog átkerül vevő nevére.
A kiszemelt lakás megszerzésének izgalmához kívánok sok sikert!
Tisztelettel:
Saly Tamás
Ügyvéd
